Tovább javul az áruellátás a második félévben

 

Szabad Nép:

Nagyobb figyelmet kell fordítani az áru minőségére

Milyen áruellátásra számíthatnak a vásárlók a második félévben? - erről nyilatkozott Tausz János belkereskedelmi miniszter elvtárs a Szabad nép munkatársának.

A legfontosabb cikkekből több kerül forgalomba

- A leszállított árú cikkek forgalma ugrásszerűen növekedett. Így például ballonkabátból 70 százalékkal, férfi sportöltönyből 60 százalékkal, nylon fehérneműből 150 százalékkal többet adunk el. Ez az oka az itt-ott tapasztalható zökkenőknek.Ezekből az árucikkekből ezentúl többet szerzünk be az ipartól, s az árucsere keretében a baráti országokból is kapunk árut.

A második negyedévhez hasonlóan jó ellátást biztosítunk húsból, húskészítményből, zsírból, lisztből, cukorból. A harmadik negyedévben 22.8 százalékkal több hús kerül forgalomba, mint 1955 harmadik negyedévében.

Tegnap délben adták át a vidék legszebb állami áruházát Salgótarjánban, a 115 alkalmazott nehezen állta a vásárlók rohamát

Az elosztásnál tapasztalható hibákat azonban mielőbb meg kell szüntetni! Zsírból mintegy 14 500 mázsával, tejből 11 százalékkal többet értékesítünk, mint tavaly a harmadik negyedévben. Lehetséges, hogy a tojásellátásban - a tervezettnél alacsonyabb begyűjtés miatt - a városi lakosság ellátásában lesznek zökkenők. A tejfogyasztás az árleszállítás óta emelkedett, az ellátásban nincs semmiféle zavar, csupán a palackozott áru kevés, palackhiány miatt.

A konzerv-, burgonya-, zöldségféle- és a gyümölcsellátás valószínűleg jobb lesz a tavalyinál, és sok esetben az árak is alacsonyabbak. Bőséges készletek vannak szalonnából, vegyesízből.

Ruházati cikkekből 5,3 százalékkal többet hozunk forgalomba, de a különösen keresett árucikkekből ennél jóval többet. Így például a Pannónia zefirből mintegy 50, ágyneművászonból mintegy 20 százalékkal többet kívánunk értékesíteni. A második negyedévhez képest, a harmadik negyedévben 10 százalékkal több rádiót, 55 százalékkal több mosógépet hozunk forgalomba.

Gazdagabb választék

- A húskészítmények választéka továbbra is bőséges lesz, a sajt választéka is jelentékenyen javult. Édességfélékből a választék kielégítő és reméljük, hogy a kakaóbab állomány javulásával, a negyedik negyedévben tiszta csokoládét is tudunk forgalomba hozni.

Ruházati cikkeknél tovább gazdagítjuk a választékot. Tavaly még hiánycikk volt néhány pamut felső és alsó kötöttáru, a gyermek tréningruha - az ezekkel kapcsolatos panaszok megszűnnek. Gondoskodunk arról, hogy nylon és kreppnylon bokafixből, háromnegyedes harisnyából mintegy 30 százalékkal több álljon a lakosság rendelkezésére, mint a második negyedévben.

A készruházati cikkek az eddiginél többféle fazonban készülnek,

így például a ballonkabát, amely tavaly két fazonban készült, az idén már hét új modellben kerül forgalomba. Férfifelöltőkben is nagyobb lesz a választék. Kasha-kosztümök és öltönyszövetek különböző új, pasztellszínekben is forgalomba kerülnek. A nyár végére megjelenik a boltokban az újfajta eljárással készült gyűrhetetlen sottis, fésűs viscosa szoknyaszövet.

Az ipar most több fényezett bútort készít, mint azelőtt, Németországból és Lengyelországból is rendeltünk fényezett bútorokat a választék bővítésére. Csőbútorból már forgalomba került a két új típus. Mindent elkövetünk a bútorhiány megszüntetésére, a választék bővítésére, de a gyorsan növekvő bútorigényeket nem tudjuk teljesen kielégíteni.

Mit vár a kereskedelem az ipartól?

- Elsősorban a termelt áruk minőségének a javítását, a jó áruk minőségének állandósítását. Persze ehhez az is szükséges, hogy a külkereskedelem egyenletesen és megfelelő minőségű nyersanyaggal lássa el az ipart. Nagy hiba, hogy az utóbbi időben több árucikknek romlott a minősége. Gyengébb a Saturnus, a Turán, egyes kordiál anyagok, s így az ezekből gyártott készruha minősége. A Bőrtex által gyártott magasszárú gyermekcipőnek gyakran leválik a talpa, a rádióizzók élettartama rövid. Az árak rögzítettek, nem ingadozhatnak a minőség változása szerint.

Az iparnak kell tehát arra törekednie, hogy az áruk tartós, jó minőségét biztosítsa!

Az ipar szüntesse meg az állandó "átprofilozást" (ez történt például a hűtőszekrény és a mosógép esetében), mert ez vajmi kevéssé járul hozzá a minőség javításához. Minél előbb biztosítani kell azokat a technikai felszereléseket, amelyekre az iparnak és a kereskedelemnek szüksége van. Az ország egyes részeibe még nem tudunk megfelelő mennyiségű húst szállítani, mert az iparnak kevés a korszerű szállítóeszköze és a kereskedelemnek kevés a modern hűtőberendezése. Nem halad megfelelő ütemben a sütőipar korszerűsítése sem, s emiatt is sok a panasz a kenyér minőségére.

Az árakkal kapcsolatban

Azt várják az ipartól, hogy a műszaki színvonal emelése, a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése révén tegye lehetővé számos olyan gyártmány fogyasztói árának csökkentését, amely a magas termelői ár miatt még eléggé hozzáférhetetlen a lakosság jelentős része számára. (Hűtőszekrény, porszívó, padlókefélő gép, mosógép, Dongó-segédmotor stb.)

A kereskedelmi dolgozók is jelentékenyen hozzájárulhatnak az ellátás további javulásához. Igazi munkájukra egyre kevesebb a panasz. De arra kell törekedniük, hogy egy vásárló se távozzék bosszúsan, elégedetlenül az üzletből. Hogy ez megvalósuljon, az elsősorban tőlünk, a kereskedelem irányítóitól függ: rendszeres neveléssel, jobb szakmai oktatással kell magasabb színvonalra emelnünk a kereskedelmi dolgozók munkáját. S nagyobb anyagi és politikai megbecsülésben kell őket részesítenünk! Ez növelné munkakedvünket és hozzájárulna a lakosság jobb kiszolgálásához is.

"Annál nagyobb hatással volt a mindennapokra a személyesen átélt valódi hiánygazdaság. Hogy ez mit jelentett, az leginkább az élelmen érzékeltethető. Én már éltem a Horthy-rendszer utolsó éveiben, voltak ebből az időből fogyasztási emlékeim. Teljesen a békeidők végleg lezárult múltjának a fogyasztási emléke volt nem csupán a narancs vagy a citrom, de a vajas zsemle is. Se zsemle nem volt, se vaj. A kenyérre zsírt lehetett kenni. Péksüteményként pedig egy buci elnevezésű képtelenül rossz, zsemléhez hasonló kinézésű sütőipari termék szolgált. Kizárólag marhahús volt, a disznóhús szintén a valahai múlt luxusává lett. Sör általában volt, olykor viszont nem volt bor sem, hanem megjelent egy "itóka" elnevezésű, kukoricából gyártott borpótló, amit a közszáj eredetéről "csövidinkának" becézett. A legszükségesebbeken kívül gyakorlatilag mást nem lehetett kapni. 1954-ben, a Nagy Imre-kurzus idején külön politikai program volt, hogy vasgyári kapacitásokat állítottak be főzőedények és olyasféle cikkek, mint például palacsintasütő készítésére. Az igazi illusztráció, amely az akkori helyzetet valóban érzékeltetheti, nem magyar, hanem szovjet: 1953-ban, közvetlenül Sztálin halála után kormányrendelet mondta ki, hogy ezentúl a boltokban a kimért élelmet papírba kell csomagolni. Addig ugyanis aki zsírt akart venni, az vitte otthonról az újságpapírt." (Szabó Miklós: Hétköznapi sztálinizmus Magyarországon - részlet)