Két álhír a papírpénzről és az adóemelésről

 

Szabad Nép:

Az országban több helyen olyan hírek terjedtek el, hogy a jelenlegi papírpénzek egy része értéktelenné válik, illetve bizonyos címletek helyett új vert érmék kerülnek forgalomba. Egy másik hír szerint a békekölcsön-jegyzés megszüntetését a kormány adóemeléssel, más verziók szerint új adó bevezetésével kívánja ellensúlyozni.

A Szabad Nép munkatársa felkereste Tímár Mátyás elvtársat, a pénzügyminiszter helyettesét, aki a fenti hírekről a következőket mondotta:

- Mindkét hír légből kapott koholmány. Ami az elsőt illeti: a Magyar Nemzeti Bank valóban bocsát ki ezüstérméket 10, 20 és 25 forintos címletekben. Ezek azonban nem a jelenleg forgalomban levő címletek helyettesítésére szolgálnak, hanem a forint megszületése 10. évfordulójának megünneplésére bocsátják ki azokat. Ilyen ezüstérméket viszonylag kis számban bocsát ki a Nemzeti Bank, s a rendes címletek továbbra is változatlan értékben a jelenleg is forgalomban levők lesznek.

10 éves a forint. (A Ludas Matyi az inflációs pengőről.)

- Jaj, de fáradt vagyok édes lelkem...

- Hát miért nem hagyja időnként a fiára a standot?

- Ha hagyhatnám. De még csak tízezerig tud számolni!

A másik hír is hamis. A Központi Vezetőség javasolja a kormánynak, hogy elért gazdasági eredményeink alapján szüntesse meg a békekölcsön-jegyzést. Ez az intézkedés a munkások és az alkalmazottak számára átlagban 4,2 százalékos reálbér-emelkedéssel jár. Szó sincs semmiféle olyan intézkedésről - sem adóemelésről, sem pedig új adóról -, amely azt ellensúlyozná. A párt és a kormány a dolgozó nép életszínvonalának emelésére törekszik, e törekvést tükrözi a Központi Vezetőség javaslata is.

Nyilvánvaló, hogy e hírek kitalálói zavart, elégedetlenséget szerettek volna kelteni, s éppen ezért a leghatározottabban fel kell lépni minden ilyen és hasonló híresztelés ellen - fejezte be nyilatkozatát Tímár Mátyás elvtárs.

A békekölcsön a Magyarországon 1950-1955 között évente kibocsátott államkötvények elnevezése. A megfélemlített, zaklatásig menően agitált lakosság a jövedelme 10-15%-át volt kénytelen békekölcsönök jegyzésére fordítani. A korabeli feszült politikai légkörben a 30% fölötti túljegyzések sem voltak ritkák. Az állam az elvont jövedelmet "az iparosítás gyorsítására" igényelte, valódi célja azonban a vásárlóerő tudatos csökkentése volt. A kötvények visszafizetését az állam 10 éven belül garantálta, de még 1977-ben is váltottak be névértéken 25, 50, 100, 200 Ft-os papírokat, amelyeknek az értéke ekkor már a reálérték töredékét sem érte el, jó részük pedig egyáltalán nem került kifizetésre.