Nagy küzdelem Győr megyében a kolorádóbogár ellen

 

Szabad Föld:

Cseng a telefon a Győr megyei Növényvédő Állomáson. A drót másik végén a péri Micsurin Tsz elnöke beszél: "Halló, halló. Negyvenholdas burgonyatáblánkat ellepte a kolorádóbogár. Sürgősen segítséget kérünk."

Edengofher Tibor főagronómus feljegyzi a périek kérelmét, azután intézkedik, hogy a Micsurin Tsz-hez legközelebb dolgozó növényvédő brigád mielőbb menjen ki segíteni.

Győr megye 177 községéből egy sincs, ahol ne találtak volna burgonyabogarat - világosít fel bennünket Szentgyörgyi László központi agronómus a fertőzés méreteiről, s nyomban hozzáteszi, hogy a nyugati határon fekvő községekben a legnagyobb a veszély. Erre példa az is, hogy Fertődön az iskolás gyerekek mintegy 90 ezer kolorádóbogarat szedtek össze és semmisítettek meg.

Hogyan tudnak ez ellen a nagyarányú burgonyabogár invázió ellen védekezni?
- Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a burgonyának ezt a veszedelmes kártevőjét ha nem is tudjuk teljesen kiirtani, de a kártételt jól meg tudjuk akadályozni - mondja a főagronómus. - Persze, a mi állomásunk gépállománya kevésnek bizonyult ehhez a nagy munkához. Éppen ezért a Földművelésügyi Minisztérium rendelkezése alapján azokból a megyékből, ahol kisebb a rovarkártétel veszélye - Győr megyébe érkezett több mint 30 motoros permetezőgép, és így 51 nagy géppel már könnyebben halad a munka. De növényvédő brigádjainknak még most is hétköznap-vasárnap, látástól vakulásig van munkájuk. Ezek a brigádok június 20-ig 7448 kataszteri hold burgonyát permeteztek meg.

Elsőként - 1874-ben - Othmar Zeidler hozta létre a diklór-difenil-triklóretán (rövidítve DDT) névre hallgató vegyületet. Rovarölő tulajdonságát 1934-ben Paul Herman Müller fedezte föl, s 1948-ban orvosi Nobel-díjat kapott érte. A vegyületet a második világháborúban a tífuszt, pestist, maláriát és sárgalázt terjesztő tetvek, bolhák és szúnyogok ellen használták. No meg persze, növényvédelmi célokra is, például az Európában éppen hódító kolorádóbogár ellen. A rovarok között hamarosan megjelent a DDT-rezisztencia jelensége: az egykor hatásos DDT-mennyiség sokszorosát is elviselni képes csoportok szelektálódtak ki. Aztán következtek a halakkal és a madarakkal kapcsolatos ökotoxikológiai problémák. Majd kiderült, hogy - elszennyezve az élővizeket és a talajt -, az élőlényekben bioakkumulációra* és a táplálékláncon keresztül biomagnifikációra* is képesek. Aztán Rachel Carson könyve, a Néma tavasz 1962-ben világosan elmagyarázta a DDT-t övező ökotoxikológiai problémákat. (Darvas Béla, ÉT)

Nem csupán a burgonyabogarak, hanem a gyomok ellen is eredményesen folyik a küzdelem Győr megyében. A növényvédő állomás gépei összesen 4954 hold gyomirtást végeztek és most egy újfajta gyomirtó-szerrel, a Nikrezillel folyik a legelők gyomtalanítása. Nyúl községben már tiszta a tehénlegelő, Nagybaráton pedig most végzik a gyomtalanítást. A Nikrezil kíméli a pillangós növényeket és a gyomokat biztosan irtja. Ezzel a szerrel holdanként mintegy 100 forintos költséggel irtja ki a gyomokat a legelőkről a növényvédő állomás.

Az egyes községek egyéni gazdáinak vegyszerekkel történő ellátása felől érdeklődünk. A válasz megnyugtató. Győr megye minden községébe 5-6 mázsa 10 százalékos DDT-növényvédő-szert, illetve Holló 10-et juttatott el a megyei növényvédő állomás. A védekezéshez elegendő mennyiségű háti porozó és permetezőgépeket is küldtek ki a falvakba. Így nincs akadálya, hogy azokon a kis parcellákon, ahova a motoros növényvédő-gépek nem juthatnak el, a gazdák megfelelően védekezhessenek a kártevők ellen. A növényvédő állomás a kolorádóbogár elleni védekezés munkáját teljesen díjmentesen végzi, és az egyéni gazdák is ingyen kapják az irtáshoz szükséges vegyszereket és porozó-, illetve permetezőgépeket.

Hazánkban a Budapesti Vegyiművek gyártotta a DDT-t - az andalúziai arénákat idéző - Matador néven, de a Nitrokémia Ipartelepek sem volt rest, lásd Nikerol és Pernit nevű termékeit. A Csepeli Ásványolajgyár "csavart rajta egyet", és Holló 10 néven egy ásványolajban oldott készítménnyel lepett meg bennünket. Kár. A magyar köznyelv találóan gezarolnak fordította a külhoni készítményt, a Gesarolt. (Pályakezdésemkor egy méregraktárkezelő, a kissé retardált, de roppant eredeti Sanyika az elintézett dolgokat csak "akkor gezarol" megjegyzéssel nyugtázta.) A korabeli szaktanácsadás még úgy szólt, hogy keverhetjük nyugodtan - a hatását fokozandó - ólomarzenáttal! A DDT-t aztán 1968-ban a világon elsőként nálunk vonták ki a forgalomból! (Az Egyesült Államokban 1972-ben) (Darvas Béla)