Még ebben az évszázadban eljuthat az ember a Mars bolygóra

 

Beszélgetés az Uránia Csillagvizsgáló igazgatójával

Bizonyára minden embert izgat a csillagok, bolygók titokzatos világa. Sokszor tűnődtünk el egy-egy különösen szép, fényes csillagot bámulva: milyen lehet az közelről? Egyik-másikon talán még élet is létezik mint a mi Földünkön.

A sok bolygó, az összes égitestek közül a Marsról tudunk eddig a legtöbbet. Erről beszélgetünk az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló igazgatójával. Dr. Kulin Györggyel.

Kulin György (Nagyszalonta, Erdély, 1905. január 28. - Budapest, 1989. április 22.) csillagász alapította a Magyar Csillagászati Egyesületet 1946-ban, majd a II. világháború után, amikor az előbbit erőszakosan megszüntették, a TIT Csillagászat Baráti Körét. Alapítója és igazgatója volt a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgálónak 1947-1949-ig, majd 1954-1975-ig. Sok kisbolygót fedezett fel, és soknak a pályáját is kiszámította. Sok ezer távcsőtükröt csiszolt, valószínűleg ebben világrekorder lenne, és minőségre is az akkori módszerekhez képest jó tükröket készített. Másokat is tanított a távcsőtükör-csiszolásra. Lehető legtöbb embernek próbálta megadni a Galilei-élményt, hogy távcsővel láthassa az égboltot. Próbált olcsón optikákat szerezni, hogy házilag is sok ember készíthessen távcsövet. A Távcső Világa című könyvén több nemzedék nevelődött. Szakkönyveken kívül sci-fi regényeket is írt, Q. Lyn G. és Q.G. & F. Lyn álneveken. Szülőházát ma emléktábla jelöli, nevét az 1940-ben általa felfedezett 3019 Kulin kisbolygó viseli.

- Ezt az évet Mars-esztendőnek is nevezik. Vajon miért?

- A Mars pályája során időnként erősen megközelíti a Földet. Ezt úgy kell értelmezni, hogy míg egyébként 300-400 millió kilométerre van Földünktől, a közelítés időpontjában 58-60 millió kilométerre csökken ez a távolság. Most, 1956-ban is megközelíti Földünket a Mars, méghozzá - amint kiszámították - körülbelül 56 millió kilométernyire. (Legutoljára 1939-ben, 1924-ben és 1909-ben volt Földközelségben a Mars.) Ennek igen nagy jelentősége tudományos szempontból, mert most már - a tökéletesebb, korszerűbb műszerekkel - sokkal könnyebb lesz új megfigyeléseket tenni. Ebben az esztendőben a világ minden jelentősebb csillagvizsgáló intézete kapott valamilyen megbízatást a Mars-bolygó megfigyelésére. Előreláthatólag szeptember 7-én kerül a Mars legközelebb a Földhöz.

- Mit tudunk jelenleg a Marsról?

- Megállapították, hogy a Marson ugyanúgy vannak évszakok, tavasz, nyár, ősz, tél mint a mi Földünkön, csakhogy kétszerannyi ideig tartanak, mint nálunk. Ezt úgy állapították meg, hogy hosszú időn keresztül figyelték a bolygót, s időnként a színek elváltozását vették észre. Amikor beköszönt a tél, akkor fehér, tavasszal kékes-zöld, nyáron barnás színű a Mars felülete. Azt is megállapították, hogy a hegyeken látható hósipka vízből származó hó vagy inkább csak zúzmara. A Marson ugyanis nincs a hó alatt vastag jégtakaró, mint nálunk a legtöbb esetben. Éppen azért tavasszal, az olvadáskor nem keletkeznek nagy vizek, folyók - hanem a hó elenyészik a levegőben.

Kulin György (jobbra) a fehérvári csillagdában (f:www.aszmh.hu)

- Levegő is van a Marson?

- Hogyne! - bólint dr. Kulin György. - a sűrűsége körülbelül olyan, mint nálunk 8-10 ezer méter magasságban. Sőt, még felhő is van a Marson, nagyobb csillagvizsgálókban látják is a bodros, úszkáló felhőket, amelyek körülveszik a bolygót. A századfordulón egy olasz csillagász, Sciaparelli "csatornákat" fedezett fel a Marson. De minthogy mások évekig tartó vizsgálódás után sem látták ezeket a csatornákat, azt állították, hogy csak érzéki csalódás volt az egész. Egy francia csillagvizsgálóban azonban hosszas megfigyelés után nemrégiben megállapították, hogy valóban vannak a Marson csatorna-maradványok. Egyesek szerint ezek geológiai kialakulások, felszíni repedések, mások pedig azt állítják, hogy növényzettel borított keskeny sávok. Pontosan megállapítani azonban egyiket sem lehetett eddig. Hatalmas sivatagokat is felfedezetek a Marsban, ezek az év minden szakában egyforma vörös színűek.

- Most egy nehezebb kérdés: van-e élet a Marson?

- Erre válaszolni valóban elég nehéz - mosolyog dr. Kulin - mert teljes pontossággal bebizonyítani nem lehet sem azt, hogy van, sem azt, hogy nincs. Sokan a Mars zord klímája miatt tartják lehetetlennek ott az életet. Az igaz, hogy a Mars hőmérséklete alacsonyabb, mint a Földé, viszont tudjuk azt is, hogy Földünkön számos olyan növényfajta él, amely rendkívüli módon hozzászokott a hideghez. Mint igen lényeges ellenvetést, sokan említik a Mars vízhiányát. Ugyanakkor Földünkön, a hideg Pamír-fennsíkon például gyakori a 10 százalékos légnedvesség - noha az emberi szervezet számára már igen kellemetlen, ha 50 százaléknál kevesebb. Ugyanitt az átlagos évi csapadék mindössze 66 milliméter, a növények mégis megélnek, mert rendkívül gondosan raktározzák el a vizet. Tegyük fel a kérdést, hogy a Föld felületén ma előforduló millió és millió élőlény között találhatók-e olyanok, amelyek áttelepítve a Marsra, az ottani körülmények között tovább folytatnák életüket? Erre a kérdésre a válsz: igen. Az ember nyilván hamarosan elpusztulna ugyanúgy az állatok és a magasabb rendű növények legtöbbje. De van sok olyan élőlény, növényféle Földünkön, amely számára elviselhetők lennének a marsbeli viszonyok. Elképzelhető az is, hogy évszázezredek alatt az élet alkalmazkodó képessége legyűrné azokat a változásokat is, amelyek a Mars és Földünk klímája között jelenleg fennállnak.

- Van-e kilátás arra, hogy eljuthat az ember a Marsra?

- Természetesen van. Még ebben az évszázadban, ha elkészülnek az atomhajtású, irtózatos sebességgel közlekedő űrhajók - személyesen is meggyőződhet az ember a Mars körülményeiről, életlehetőségeiről.

Addig is míg erre sor kerül, ha kíváncsi valaki a Marsra, s a többi bolygóra - az Uránia Csillagvizsgáló távcsöveinek segítségével minden derült, szép nyári estén megtekintheti őket...

Szente Varga Mária