Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Délmagyarország:


PÁRTÉLET


- Nevezzen meg egy jó népnevelőt.
Ivanics Ferenc, a Szegedi Textilművek népnevelő felelőse mindjárt egész névsorral válaszol, mert akik jól dolgoznak, azok között nehéz különbséget tenni. A sorból találomra kiválasztunk egy nevet: Huszár Jenőné munkamódszer-átadó a lánccsévélőben. S elindultunk az üzembe.

1.

Formás, barna fiatalasszonyt mutatnak be. Szívesen, készségesen beszél munkájáról, mongolosan ferde metszésű kék szeme csupa figyelem. Amikor magyaráz, nemcsak a szájával beszél, hangját keze néhány gesztusa és annál élénkebb arcjátéka követi.
- Nem is lehet elválasztani a népnevelő-munkát a munkamódszer-átadástól. Ha például az anyagtakarékosságról beszélgetek, mindjárt meg is mutatok egy-két eredményes fogást. Itt a teremben dolgoznak, akikkel én a legtöbbet foglalkozom. De egy-egy kampányfeladat alkalmával a kerületbe is járok. Másrészt nemcsak én beszélek, hanem azt is meghallgatom, amit nekem mondanak. Megválaszolom, vagy továbbítom a dolgozók kérdéseit, tolmácsolom kérelmeiket. Röviden ez az én munkám.


2.


Ezt a munkát négy éve végzi. Amikor elkezdte, még nem volt munkamódszer-átadó, de már egy éve dolgozott az üzemben. Ennyi idő alatt természetesen kialakította egyéni módszerét is, amely jobb eredményre vezet. Talán tanulságos, ha mások is megismerik ezt a módszert:
- "Csak közvetlenül" - ez az én elvem. Nem azzal megyek oda az emberekhez, hogy most hivatalos népnevelői minőségben beszélgetünk. Egyébként is, szeretek beszélgetni. Szóba elegyedünk tehát és beszélgetés közben ráfordítom a szót egy-egy problémára is. Így jobban megértik az emberek azt, amiről beszélünk, szívesebben fogadják és - mert ez is nagyon fontos ám! - jobban nyilvánítanak véleményt is. Hát ez az én módszerem, megint csak röviden.

3.


És vajon hogyan látja munkája eredményeit? Hiszen ha ezt látja az ember, akkor dolgozik igazán szívesen. Mit mond erről?
- Hát például nagyon szépen mutatkozik az eredmény, ha egy-egy tagjelöltet veszünk föl. Hiszen az én foglalkozásom is hozzásegítette, ezt érzem akkor. Meg aztán egy-egy alkalmi mozgósítás is megmutatja, hogy milyen eredményes a munkám. És hát a termelésben, a munkamódszer-átadással kapcsolatosan is megláthatom az eredményeket. Nem is lehet külön választani a kétféle munkát, együtt kell végeznem azokat. Persze egyik sem könnyű. Mert nem megy olyan gyorsan, amíg megértik az emberek a feladatokat, vagy elsajátítanak egy-egy jó módszert. De amikor már megmutatkozik az eredmény, akkor láthatjuk munkánk szépségét is.


4.

De mennyi érv, gondolat, szó szükséges egy-egy ilyen, apró mindennapi győzelemhez. Honnan van annyi érve?
- Hát bizony igen sokszor egyéni elgondolásaimmal válaszolok, hiszen az élet sok váratlan és különös kérdés elé állítja az embert. És sok mindent kérdeznek, különösen a XX. kongresszus óta: hogy miért nem szállították le a hús árát is, hogy miért nem hozták a dolgozók elé már 1955-ben a Rajk-ügyet, mikor a Központi Vezetőség foglalkozott vele, hogy miért van ez így, az úgy, miért, miért, miért? És egy népnevelőnek sokszor bizony egész lexikon kell, hogy legyen az esze, ha válaszolni akar.


S amire esetleg ő nem tudott válaszolni, továbbította a kérdést, hogy konzultációkon választ kapjanak a dolgozók. Tartott már az üzemben ilyen konzultációt Ladányi Benedek elvtárs is, a városi pártbizottság első titkára.


- Aztán az értekezleteken is sok hasznos érv és tény elhangzik, azt mind jó fejben tartani, mert ki tudja, mikor lesz szükség valamelyikre. És hát újságot olvasok, a "Délmagyarország" is ad érveket. Meg a szépirodalmat is szeretem. Csak hát erre már kevés idő jut. Mert hát a család...


5.

A család: hétéves kisfiú, otthon, Újszegeden. Most a nagymama vigyáz rá. Ősszel már iskolába jár, arra készül izgalommal, kíváncsisággal. Tehát a gyerek, azzal is kell foglalkozni - "kell" ez olyan csúnyán hangzik, mikor olyan szívesen foglalkozik vele - és a férj is vár rá, aki a vasútnál dolgozik.
- Hát igyekszik az ember úgy beosztani az idejét, hogy mindenre jusson:
Mindenre jusson idő: ez a legfontosabb és a legnehezebb. Hiszen sok dolgunk van, mindenkinek sok. Ezért sok türelemre, akaratra és lelkierőre van szükség. Nagyon sokra, ha minden kérdésre válaszolni akar. És bizony válaszol is, eligazítja az emberek gondjait, gondolatait, kívánságait és kíváncsiságát, mint kommunista és népnevelő: egy a sok közül.

Németh Ferenc