A terhesség megszakításának problémáiról

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Népszava:


Hozzászólás

Olvastam a Népszava cikkét erről a kérdésről és teljesen egyetértek vele. Igen, a nők joga eldönteni, hogy mikor akarnak gyereket. Hiszen hiába szül az olyan anya, aki kényszerítő körülmények hatására hozza világra gyermekét - úgyis igyekszik majd tőle megszabadulni. Bizonyítja ezt az állami gyermekotthonokba került sok elhagyott csecsemő. Aki viszont szíve vágya szerint szül, az féltő gonddal neveli gyermekét.


Másféléves tanácstagi működésem alatt sok családi élet nehézségeit és szépségeit ismerhettem meg. Hogy milyen nagy jelentőségű a Minisztertanács döntése, ezt a sok közül csak egy példával szeretném bizonyítani.

Múlt év augusztusában felkeresett lakásomon egy kisírt szemű 36 éves asszony s mint tanácstagot kért, hogy segítsem elintézni terhességének megszakítását, mert két általános iskolás gyereke van és férjének jelenlegi keresete mellett nincs biztosítva a harmadik gyermek megfelelő életkörülményeinek megteremtése. Az asszony bizony öngyilkossággal fenyegetőzött, ha nem segítek rajta, ugyanis az abortusz-bizottságok már elutasították. Magam is elcsüggedtem először, de azután utánajártam a dolognak és nem hagytam magamat lerázni az illetékesek részéről. Nagynehezen sikerült elintéznem a dolgot. Ezt az esetet csak azért tartom szükségesnek megemlíteni, mert akkor úgyszólván a véletlenen múlt, hogy erélyes fellépésemre sikerült megmenteni egy asszonyt a kétségbeeséstől.


Pável Nándorné VII. kerületi tanácstag

Közvetlenül a háború utáni években, 1948-ban volt a legmagasabb - 192 000 - az élveszületések száma. A természetes szaporodás évi üteme azonban nem 1945 és 1949, hanem 1950 és 1955 között volt a legmagasabb. A folyamatosan csökkenő halandóság mellett a termékenység részben természetes okok, részben pedig a drasztikus abortusztilalom miatt növekedett jelentősen. A terhesség megszakítását csak abban az esetben engedélyezték, ha a magzati károsodás veszélye állt fenn, vagy a várandós nő élete került veszélybe. 1952 és 1955 között 4077 főt ítéltek el jogerősen az abortusztilalom megszegése miatt. A gyermektelen házaspárokat úgynevezett gyermektelenségi adó fizetésére kötelezték. A tiltó intézkedések és a gyermekvállalást támogató intézkedések következtében az élveszületések száma 1954-ben 223 000-re emelkedett (2005-ben ez a szám 97 500 volt). Ezt az időszakot szokták az akkor hivatalban lévő egészségügyi miniszter - Ratkó Anna - után Ratkó-korszaknak nevezni. A terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, s a forradalom után sor került a gyermektelenségi adó eltörlésére is. Az ötvenes években a nők közel kétharmada még otthon - nem pedig kórházban - hozta világra gyermekét.