Fiatal értelmiségünk bátor vitafóruma a DISZ Petőfi Köre

 

Szabad Nép:

"A Petőfi Kör szerdái keretében..." - olvashatjuk az utóbbi hetekben, hónapokban meghívókon, műsorfüzetekben. Pedig a Petőfi Kör immár kezd túlnőni szerdái keretén, a rendkívül nagy visszhangot kiváltó közgazdász-vitát például a hallgatóság kérésére egy keddi napon, a még nagyobb érdeklődést keltő történész-vitát pedig pénteken este folytatni kellett.

Az MDP vezetése alatt álló országos és egységes ifjúsági szervezet, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) az MDP KV 1950. májusi határozata alapján 1950 júniusában alakult az addig a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége által összefogott ifjúsági rétegszervezetek egybeolvasztásával. Soraiban a 14-25 év közötti fiatalokat tömörítette. Az egységes ifjúsági tömegszervezet létrehozásával a kommunista párt célja az volt, hogy teljes ellenőrzése alá vonja az addig különböző szervezetekre tagolódott ifjúsági mozgalmat, valamint hogy a fiatalokat az úgynevezett népi demokratikus rendszer híveivé nevelje, és végrehajtassa a pártnak az ifjúságra vonatkozó határozatait. Emellett a DISZ biztosította az MDP személyi állományának utánpótlását is. A DISZ felépítése teljes egészében megegyezett az MDP felépítésével, ugyanolyan hierarchizált és centralizált szervezet volt. A DISZ központi napilapja a Szabad Ifjúság volt, ezen kívül hetilapot is adott ki. Taglétszáma 1952-ben 660 ezer, 1955-ben 702 ezer fő volt. 1956 őszén a DISZ a kommunista intézmények közül elsőként omlott össze. 1957. március 21-én Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) néven alakult meg a párt vezetése alatt az új kommunista, ifjúsági tömegszervezet.

A Petőfi Kört a DISZ hívta életre, de valóságos szülője az a friss, szabad légkör, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusából táplálkozik. Szinte jelkép, hogy a kör első igen sikeres rendezvénye március 17-én az egykori MEFESZ-isták találkozója volt, ahol az 1946-49-es egyetemi mozgalom résztvevői, vezetői a vártnál jóval nagyobb számban gyűltek össze. Kétségkívül bebizonyosodott, hogy az ifjúsági mozgalomnak ezeket a "veteránjait" - akik 11 esztendeje ott álltak a MADISZ, a MEFESZ, a NÉKOSZ, a Diákszövetség bölcsőjénél, sőt, egy részük még az illegális Kommunista Ifjúmunkás Szövetségben küzdött - ma is, "kiöregedetten" is, szenvedélyesen érdeklik az ifjúsági mozgalom gondjai, s ha hívjuk őket, bizton számíthatunk rájuk. Nyilvánvalóvá vált a MEFESZ-találkozón az is, hogy ezekben a fiatalokban, akiket annak idején joggal neveztek "a párt ifjúságának" s akikből azóta felnőtt fiatal marxista értelmiségünk - ma is megvan az igény arra, hogy időnként összejöjjenek munkaterületük, mindennapi életük gondjairól beszélgessenek és örömmel veszik, ha módot ad ehhez a DISZ. A MEFESZ-találkozó tehát szerencsés kezdet volt.

A MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) 1945 nyarán alakult, mint az egyetemi és főiskolai hallgatók tömegszervezete, nevét 1948-ban Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szervezetére változtatta. A MEFESZ 1950-ig a kommunista párt ifjúsági szervezetének, a Dolgozó Ifjúság Szövetségének megalakításáig létezett. 1956. október 16-án a szegedi egyetemisták ismét megalakították a MEFESZ-t, ezúttal Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége néven, példájukat az elkövetkező napokban követték az ország valamennyi felsőoktatási intézményének hallgatói. 1957 tavaszára a MEFESZ tevékenysége lehetetlenné vált, a szervezetet csatlakoztatták a KISZ-hez.

S hogy ebben a fiatal értelmiségben milyen energiák szunnyadnak, azt a DISZ Petőfi Köre rövid fennállása ellenére is már ékesszólóan bebizonyította. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy az első nagyobb rendezvénye, a MEFESZ-találkozó csupán néhány hete, márciusban zajlott le, hiszen azóta már volt egy jelentős Dózsa-vita, fiatal történészek és irodalomtörténészek beszélgetése Illyés Gyulának a Nemzeti Színházban bemutatott "Dózsa"című drámájáról, amelyre eljött a szerző is, azt követően jugoszláv irodalmi est volt, amely hatéves kényszerű szünet után tulajdonképpen a jugoszláv népek iránti barátság egyik megnyilatkozása volt hazánkban, azután került sor a közgazdász és történész vitára, közben pedig a fiatal mérnökök tanácskozására.

A NÉKOSZ (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége) az 1945 után létesült népi kollégiumok 1946 júliusában alakult központi szervezete. Közel kétszáz intézményéhez több mint tízezer, főként paraszt- és munkásszármazású tanuló tartozott. A NÉKOSZ-t a németellenes ellenállásban tevékenyen részt vevő Győrffy István Kollégium diákjai hozták létre, a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt támogatásával. A NÉKOSZ tagjait a kialakulóban lévő új társadalmi rendszer, a népi demokrácia iránti elkötelezettségre nevelték. 1949 szeptemberében oszlatták fel, miután egy évvel korábban a kommunista párt kemény bírálatban részesítette a kommunista eszmék következetlen képviselete és más eszmék szervezetbeli jelenléte miatt. A NÉKOSZ-hoz tartozó kollégiumokat államosították, megtörve és felszámolva azok autonómiáját.

Miért olyan vonzóak ezek a viták?

Mindenekelőtt azért, mert a Petőfi Kör olyan fórum, ahol - a XX. kongresszus új légkörének megfelelően - bármiféle kérdést fel lehet tenni, meg lehet tárgyalni attól a gondolattól áthatva, hogy mindezért, ami ebben az országban történik, valóban mi, fiatalok is felelősek vagyunk!

A fiatal értelmiségnek az a szenvedélyes törekvése, hogy a marxizmus-leninizmus tudományos módszerével még mélyebbre hatoljon a társadalmi valóság megismerésébe - ez helyezte előtérbe a dogmatizmus elleni küzdelmet. Teljességgel félreérti a dogmatizmus és a szubjektivizmus elleni harc lényegét, aki úgy gondolja, hogy ezzel csökkenhet a marxizmus harcossága, a burzsoá ideológiával szembeni kérlelhetetlensége. Ellenkezőleg! A dogmatizmus, miközben hosszú időn keresztül pangásra kárhoztatta a marxista tudományt, egyidejűleg lefegyverzően is hatott. Hiába voltak időnként túlságosan is gyakoriak a goromba szidalomszavak, ha nem volt elég mély elvi és tudományos a burzsoá ideológia kritikája. A viták lelkes, harcos, fiatal és idősebb résztvevői, fellépve a marxizmus szektás vulgarizálása ellen, egyszersmind a burzsoá ideológia elleni még hatékonyabb küzdelem hadálásait erősítették. S ez a feladatuk a további vitáknak.

A Madisz (MAgyar Demokratikus Ifjúsági SZervezet)
, a párton kívüli 15-24 éves ifjúságot tömörítő tömegszervezet az MKP kezdeményezésére és javaslatára Szegeden 1944. december 31-én alakult meg. Az MKP célja az volt, hogy egységes (kommunista befolyás alatt álló) szervezetbe tömörítse a politizáló ifjúságot, a belpolitikai feszültségek növekedésével azonban a többi párt a Madiszhoz csatlakozás helyett saját önálló ifjúsági szervezet felállításáról döntött, ezért a Madisz létszáma az 1945-ös 240 ezer főről az év végére a felére esett vissza. Tagjai zömmel parasztfiatalok voltak. 1948 márciusában a különböző ifjúsági rétegszervezetek felszámolásakor egyesült a SZIT tagságával, majd 1950-ben beolvadt a DISZ-be. Hetilapja a Magyar Ifjúság és az Ifjúság volt.

Fennáll-e a veszélye annak, hogy a vitákon téves, helytelen nézetek is bukkannak elő?

Természetesen igen. De nyilvánvalóan jobb, ha ezek felszínre kerülnek, s ezért megvitathatók, megcáfolhatók. Tagadhatatlan, hogy akadtak a Petőfi Kör vitáin is disszonáns hangok. Volt például olyan törekvés, amely szűkkeblűen fékezni próbálta a vita demokratizmusát és a tudomány fejlődését gátló okok feltárását. Hallatszottak azután - nem hozzászólásban, inkább közbekiáltásokban - demagóg, sőt ízléstelen hangok is.

A következő volt a DISZ Petőfi Körben a közgazdász illetve történész vita módszere: a Petőfi Kör vezetősége nem előadókat kért fel, hogy az előre elkészített és így szükségszerűen körülhatárolt témakörű referátum legyen a későbbi vita alapja, hanem vitavezetők irányították a tanácskozásokat, s a hallgatóság körében nyomban hozzászólásra vagy kérdésekkel lehetett jelentkezni. Az estek a Petőfi Körben azzal kezdődtek, amivel másutt végződni szoktak: kérdésekkel, hozzászólásokkal. Szóbakerülhettek itt, akár polémikusan is, a lapokban folyóiratokban megjelent cikkek, vagy bárhol elhangzott s az ankét témakörbe vágó problémák, s általában elő lehetett hozakodni akármilyen, a tárgykörrel egyező gondolattal. Ez az újszerű, demokratikus légkör azzal egészül ki, hogy a hozzászólók vitatkozhattak egymással, ellentmondhattak a vitavezetőknek. Egyszóval: mód nyílt arra, hogy szabad, barátságos hangnemben életünk és a közgazdaságtan, illetve a történettudomány gondjairól beszéljenek.

Ennyit hát a vita formájáról, a tartalmáról pedig azt, hogy a fiatalok ezeken a vitákon - marxizmust tanulnak. Eleven marxista elméletet, amely vitákban, harcokban erősödik és amelynek legfőbb éltető eleme az élettel, a gyakorlattal a szocializmus győzelméért folytatott harccal való egysége. A mi mostani korszakunkban egyre jobban kibontakoznak a marxista elmélet továbbfejlődésének impozáns körvonalai, s a DISZ Petőfi-körének vitái e fejlődésből adnak szerény ízelítőt.

A DISZ Petőfi Kör eddigi működése példa rá, hogy a téves, helytelen nézetek ellenszere nem a viták elfojtása, hanem éppen a szabad, demokratikus vitalégkör!

A Petőfi Kör iránti érdeklődés nőttön nő és bízvást elmondhatjuk, hogy aki egyszer elmegy a Petőfi Körbe, az nem kerüli el többé. S egyre újabb és újabb igények kapnak hangot: a jugoszláv irodalmi est után az egyik jelen volt fiatal költő lengyel-est szervezését sürgette (meg is lesz a közeljövőben): a történész-ankét után fiatal képzőművészek bejelentették, hogy a saját munkájukról ők is szeretnének - kiállítással egybekötött - vitát rendezni: rövidesen a filozófia kérdéseiről lesz vita, amelyet Lukács György vezet majd, sokan azt kívánták, jöjjön össze néha a Petőfi Kör tagsága előre kötött témától függetlenül, előre elhatározott program nélkül.

Minden igényt a Petőfi Kör kielégíteni egyelőre nem tud - különösen azért nem, mert még otthona sincs. A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat szívességéből kap szerdánként helyet a Múzeum utca 7.-ben.

A Petőfi Kör további terveiről, feladatairól csak annyit, mostanában - a DISZ Központi Vezetősége határozatának megfelelően - a Petőfi Körhöz hasonló vitafórumokat kezdenek szervezni a nagyobb vidéki városokban is. S a DISZ Központi Vezetőségének határozata előírja, hogy "bővítsük a budapesti Petőfi Kör tevékenységét".

Érthető, miért olyan vonzó, miért olyan sikeres a Petőfi Kör tevékenysége. Az értelem fényében vizsgálni tetteinket, s mindezt a marxizmus elvei alapján, szabadon, nyílt szóval - ez jó, ez tetszik a tudományok ifjú művelőinek.

E. T.

A Petőfi Kör 1955 márciusában alakult a Dolgozó Ifjúság Szövetsége vitaklubjaként, titkára Tánczos Gábor lett. A Petőfi Kör a fiatal kommunisták számára kínált egyfajta vitafórumot, szigorúan a rendszer keretein belül maradva. A Kör érdemi tevékenységet az SZKP XX. kongresszusáig nem folytatott. Ekkortól a kommunista reformerek olyan kérdések köré szerveztek vitaesteket, amelyek emberek széles körét foglalkoztatták. A sajtó és a tájékoztatás kérdéseiről szóló 1956. júniusi vitán már több mint hétezren vettek részt, s ezután az MDP vezetése pártellenes tevékenység miatt a Petőfi Kör működését felfüggesztette. Tevékenységét szeptemberben kezdhette újra, utolsó rendezvényére, az orvosvitára 1956. október 23-án délután került sor. Ekkor az események már túlléptek a Körön. A forradalom idején vezetőségi tagjai a Nagy Imre-kormányt támogatták. A forradalom leverése után a Petőfi Kört a forradalom tudatos ideológiai előkészítésével vádolták, és emiatt a Kör vezetői közül többeket - például Tánczos Gábort és Hegedűs B. Andrást - többéves börtönbüntetésre ítéltek.