Amikor nem ízlik a mákos tészta

 

Népszava:

Ízlés dolga, hogy ki szereti a mákos tésztát. Lukács Zoltán, a Szablocs-Szatmár-megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának tervelőadója és Simai Endre személyzeti felelős például nem szereti. Ebben nincs semmi kivetnivaló. Magánügy. Mindaddig, amíg nem válik közüggyé.

A napokban ugyanis a fentemlített két instruktor ellenőrzésre megjelent a Nagymezői Állami Gazdaságban, ahol munkájuk közben ebédet is kértek az üzemi konyhán. Ez természetes, mert ahol ennyi emberre főznek - jut még kettőre. A baj ott kezdődött, hogy bableves és mákos tészta volt aznap ebédre. A bablevest mégcsak megették, de a mákostészta nem volt ínyükre. Instruktori éberségükkel felfedezték, hogy nemrég disznót öltek. Rögtön megszületett a javaslat: süssenek nekik rántott májat. Az ínyenc pecsenyéből mégsem lett semmi, mert a gazdaságban tartózkodó i, a MEDOSZ Szabolcs megyei elnöke szót emelt ez ellen.

Miért írtam meg mégis ezt a jelentéktelennek látszó esetet? Azért, mert egyre gyakrabban fordul elő, hogy az instruktorok szinte vendéglőnek tekintik az állami gazdaságokat. A legtöbb esetben a mákos tészta árát fizetik a finomabb falatokért is. Nem egyszer a gazdaság vezetői maguk ajánlják fel a kivételes ebédet, hogy jó hangulatba ringassák vele az instruktort, aki viszont - az előzékenység láttán - restelli a házigazdát megbírálni. Persze, kettőn áll a vásár: az egyik adja - a másik elfogadja. Szerintem a nagyobb hibát az instruktor követi el, mert lejáratja az ellenőrzés tekintélyét és könnyebben elsiklik a kisebb-nagyobb szabálytalanságok felett.

Lám, ide vezet, ha valaki nem szereti a mákos tésztát. De az se csoda, ha mi meg az ilyen instruktort és gazdasági vezetőt nem szeretjük. Ez is ízlés dolga!

(kisbán)