Uzsonnáztam a moszkvai automata-büfében

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

(Esti Budapest)

Lehet-e gépesíteni az étkezdei felszolgálást? Milyen ízű a falat, ha automata tálal az embernek? - tűnődtem, amikor Moszkvában a Dzserzsinszkij téren lévő automata büfébe iparkodtam. Ez az első ilyen büfé, melyet életemben láttam, bár hallottam, hogy valamikor Budapesten is próbálkoztak vele.

A sarkon nagybetűs cégtábla: Avtomatyicseszkaja Vikuszocsnaja, azaz automata büfé. Mielőtt beléptem volna, találkoztam két újságíró ismerősömmel, az egyik technikai lap, a Tydnnyika Mologyozsi munkatársaival. A legnagyobb meglepetésemre ők, a technika szerelmesei, nem éppen rajongtak az étkezés automatizálásáért.

- Én nem szívlelem - mondotta Zaharcsenko, ajkán a szavaihoz illő huncutkás mosollyal. - Az én véleményem szerint akkor jó egy vendéglő, ha romantikus. Az automata büfében nincs pincér, nincs fehér asztal, nincs türelmetlen várakozás a kiszolgálásra. De ezáltal nincs idő arra sem, hogy az ember a hölggyel, akivel odamegy, elbeszélgessen. Nincs meg az étlap romantikája; olyan jó válogatni - az étlap fölé hajolva - az ételekben.

- A büfé olcsó - mondotta, másik szovjet újságíró ismerősöm, akin különben szembetűnően meglátszik, hogy szereti a kitűnő konyhát. - Olcsó, de többet fogyaszt az ember, mint egyébként szokott. Mert képzelje csak, hogy már megebédelt, jóllakott megy kifelé az ajtón, de szemébe ötlik, hogy milyen kitűnő szendvics van ott jobbra, az üvegablak mögött. Meg aztán még abból a habos süteményből is jó lenne enni! Megkívánja, megveszi, de máris többet evett, mint amennyit az ebédre előirányzott meg amennyit a testéhez van mérve. A vendéglői étlap száraz feliratai azonban kevésbé csábítják ilyesmire az embert.

Ezek a vélemények még inkább felkeltették kíváncsiságomat az automata büfé iránt. Igazuk volt-e ismerőseimnek?

A forgalom mindenesetre ellent mond a nem rokonszenvező véleménynek. Zsúfolt volt a terem, de nem tolongtak a vendégek. Túlnyomórészt férfiak álldogálnak a magas asztalkáknál, melyek hasonlítanak a mi népbüféink asztalaihoz. A terem is körülbelül akkora, mint a budapesti büfék termei, de a tisztaság és a rend sokkal példásabb. Jobbra a pénztár, szemben két falon üvegszekrénykék sorakoznak, amelyekben hideg ételek, szendvicsek állnak. A pénztárnál egy rézérmét, zsetont kell váltani, olyan értékben, amennyibe a kiválasztott étel kerül. A zsetont bedobod a perselybe, megnyílik az adagoló, s megkapod a kívánt ételt. Délután volt, megéheztem, megkívántam az egyik 4 rubeles adagot. Savanyú uborka, körülbelül 10 deka szalámi, jó adag kenyér, vaj. Igaza volt újságíró ismerősömnek, jóllaktam, de annyira, hogy már csak a szemem óhajtotta a formás, kalácsszerűen fehér kenyérrel készített piros kaviáros szendvicseket, amelyek 1 rubel 50 kopejkába kerülnek.

Egy pohár grúz bort kívántam meg az uzsonnához. Váltottam egy 3 rubeles zsetont, bedobtam, poharat tartottam a csap alá és szél lassan megtelt a 2 decis pohár. Be jó volt az egri bikavér sűrűségű, lilásan vörös, édeskés grúz bor! Ivás közben fél szemmel vettem észre, hogy fehérköpenyes asszony jár-kel a teremben.

- Ellenőr vagyok - világosított fel. - Ha előfordul, hogy valamelyik gép csal, például kevesebb bort csurgat, vagy nem adja ki az adagot, rendbe hozom a készüléket.

Nem vettem észre sem csalást sem ráadást, a gépi kiszolgálás pontos, tiszta és megbízható. Lehet, hogy ez már nem romantikus annak, aki ötvenedszer jár az automata büfébe, de előszörre mindenesetre érdekes volt. Ami a romantikát illeti, odamentem néhány asszonyhoz, gyors közvélemény-kutatást végezni a büféről.

- Gyors, pontos és tiszta - mondta egy "asztaltársaság", melynek állandó tagjai, - egy munkás, egy diák és egy múzeumi alkalmazott - természetesen alkalmilag kerültek össze.

- S a romantika?

- Azt nem itt kell keresni - mondta egy barnaszemű, szalmaszőke orvos egy másik asztalnál. - Nem a romantika kedvéért jár ide az ember, hanem azért, mert történetesen siet.

Ennyi a gyors közvélemény-kutatás eredménye. Az automata büfé nem romantikus, de gyors és kényelmes, korszerű és megbízható. Nyílván ez az oka, hogy a hatodik ötéves terv szerint nagy számban létesítenek újabb automata büféket és boltokat a szovjet városokban.