Az egészségügy fejlődése tartson lépést a lakosság igényének növekedésével

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Népszava:

Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének budapesti választmánya megtárgyalta a második ötéves terv egészségügyi irányelveit. A vita alapján néhány észrevételt és javaslatot szeretnénk tenni a tervezethez.


Fővárosunk lakosságának egészségügyi helyzete az első ötéves terv ideje alatt szépen fejlődött. Csökkent az általános halálozás, ezen belül a csecsemőhalálozás. Eddig soha nem tapasztalt alacsony értékre süllyedt a gümőkóros betegségek halálozási arányszáma. Emelkedett orvosaink szakmai képzettsége, korszerűbbé vált a gyógyítómunka. Mindez úgy következhetett be, hogy az állam jelentős összegeket adott az egészségügyi szolgálat fejlesztéséhez.


Mindamellett világosan kell látni, hogy az egészségügyi ellátás fejlődése, különösen annak anyagi-mennyiségi oldala lemaradt a követelmények rohamos növekedése mögött.
Második ötéves tervünk időszakában arra kell törekedni, hogy ezt az aránytalanságot a lehetőség szerint megszüntessük. Ennek érdekében minden eszközt, ami az egészségügy fejlesztésére a második ötéves tervben rendelkezésünkre áll, elsősorban arra a néhány döntő problémára kell fordítani, amelyek megoldása leggyorsabban hozza be ezt a lemaradást.

A létszámemelés - a legolcsóbb beruházás

Legdöntőbb feladatunk az egészségügyi intézetekben dolgozók létszámának emelése. Hiányunk van orvosokban, elsősorban a kis sebészeti szakmában, de különösen nagy a hiány ápolónőkben, takarítónőkben és kórházi élelmezési dolgozókban. Fekvőbeteg-ellátó intézményeinkben nagy mértékben megnövekedett a betegforgalom és a változatlanul maradt létszám miatt emelkedett az egy ápolónő gondozására bízott betegek száma. Ez okozza azt, hogy amíg egészségügyi intézeteinkben az orvosi gyógyítómunka színvonalasabb lett, addig az ápolás színvonala általában nem emelkedett, sőt helyenként csökkent. A nem megfelelő takarítói létszám miatt sok helyen nem lehet betartani azokat az alapvető higiéniai követelményeket, amelyeket az egészségügyi intézetektől joggal megkövetelünk. A kórházi élelmezés hiányosságait nemcsak a viszonylag alacsony élelmezési pénzkeret, hanem nem utolsósorban a konyhai személyzet alacsony száma okozza. Egész egészségügyi ellátásunk további fejlesztésének kulcskérdése a létszám emelése, amely egyben a legolcsóbb egészségügyi beruházás is.


Konkrét javaslatunk: kerüljön be a második ötéves tervbe irányelvként a következő mondat: "Emelni kell az egészségügyi intézetek létszámát, elsősorban orvosokkal, ápolónőkkel, takarítónőkkel és élelmezési dolgozókkal. Budapesten el kell érni, hogy 100 ágyra 60 fő személyzet jusson."

Lábadozó betegek a debreceni klinika parkjában


Műszerellátás - karbantartás

Második döntő feladatunk az egészségügyi intézetek rekonstrukciója. Karbantartásukra eddig nem állt rendelkezésünkre megfelelő pénzösszeg. Emiatt intézeteink állaga évről évre romlik. Röntgen-gépparkunk, kazánjaink és konyhai gépi felszerelésünk elavult. Szakkádereinknek az a véleményük, hogy orvosi műszerellátás és röntgenfelszerelés tekintetében messze elmaradtunk a Szovjetunió és a nyugati kapitalista országok mögött. Javasoljuk, hogy kerüljön be az irányelvek közé: "Az egészségügyi intézetek gépi felszerelését és műszerellátását olyan mértékben kell fejleszteni, ahogyan azt a korszerű gyógyítás és ápolás, valamint a betegek élelmezése megköveteli. Emelni kell az egészségügyi intézetek karbantartására fordítandó összeget."

Az előirányzottnál több orvosi körzetre van szükség

Harmadik döntő feladat az egészségügyi szolgálat alapjának, a körzetorvosi munkának a fejlesztése. Ezzel nemcsak a dolgozók járó- és otthoni fekvőbeteg ellátása javul meg, hanem ugyanakkor tehermentesítjük a rendelőintézeteket és kórházakat. A körzetorvosi állások számának növelésén és az orvosok szakképzettségének fokozásán túl meg kell javítani munkakörülményeiket is. Budapesten az éjszakai és ünnepnapi ügyelet rendezetlensége folytán naponta 50 körzetorvos kénytelen egyhuzamban 36 órás szolgálatot teljesíteni, amely kedvezőtlenül befolyásolja gyógyító tevékenységüket. A budapesti egészségügyi dolgozók általános véleménye, hogy a 15 százalékos fejlesztés nem elegendő. Javasoljuk, hogy a következőképpen módosítsák az irányelveknek a körzetorvosokra vonatkozó részét: "Minden vonatkozásban fejleszteni kell a körzetorvosi munkát, mint egészségügyi ellátásunk alapját. A körzetek számát Budapesten és a nagy ipari centrumokban 25 százalékkal, egyebütt 15 százalékkal kell növelni."

Dr. Kárpáti Imre,

az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet budapesti bizottságának elnöke