Régen tanyavilág - most: hét központi település

 

Magyar Nemzet:

Elkészült Mohács-sziget telepítési és rendezési terve

Hírt adtunk már arról, hogy elkészült az árvízsújtotta területek telepítési, rendezési, beépítési terve. Mohács-szigeten a tanyarendszer helyett központi településeket hoznak létre. Mit jelentenek ezek a kifejezések, fogalmak "hétköznapi" nyelven?

Ezt kutatjuk a Városrendezési Tervező Vállalatnál. Gyárfás Iván igazgató szobájában az asztalon nagyméretű helyszínrajzi térkép fekszik Margitta-szigetéről. Hivatalosan ez a neve a szigetnek. Piros, sárga, barna foltokkal, fekete nyilakkal, vörös karikákkal, lila keresztekkel, rengeteg számadattal, műszaki jelekkel, bejegyzéssel látták el készítői. Ez a térkép a VÁROSTERV egyik nevezetessége. Egyrészt azért, mert közvetlenül az árvíz után rajta szereplő összes adatokkal együtt hihetetlenül rövid idő alatt készítették. De még inkább azért híres, mert ez a térkép a sziget jövőjének nyitott könyve.

Felelősség 10 000 ember sorsáért

Farkas Tibor építészmérnök tizenkéttagú csoportjával készítette március 26-tól április 7-ig Mohács-sziget telepítési térképét, benépesítette a fehér papír színes foltokkal, sok-sok adattal, mindenféle műszaki jellel. Az árvíz után ők voltak az elsők, akik gumicsizmában fáradhatatlanul járták a 240 négyzetkilométer területű szigetet, keresték a leendő községek helyét, kutatták a magasabban fekvő területeket. Olykor méter magas vízben tört előre a gépkocsijuk, és a víz ellen úgy védekeztek, hogy a motor kipufogó csövére gumitömlőt szereltek, hogy a motor ne álljon le, mert minden perc drága volt.

Nem tartja számon senki: hány órát dolgoztak Mohács-sziget új életének mérnökei éjjel-nappal a helyszínen, hogy a telepítési terv minél jobb legyen a mohács-szigeti lakosoknak, maguk is régen elfeledték már, hány kilométert utaztak a 36 kilométer hosszú szigeten mindenféle irányban, dűlőúton, szántóföldön, keresztül-kasul.

Tízezer ember, tízezer mohács-szigeti lakos jövője nyugodott vállukon. A rengeteg összegyűjtött adatból kellett elkészíteniök a telepítési tervet, hogy az árvíztől megsebzett emberek a legrövidebb idő alatt, a legjobb helyen felépíthessék hajlékaikat.
Mohács-sziget 10 000 lakosa eddig elszórt tanyákon élt. A Duna mentén egy darab Tiszántúl volt ez a terület, egymástól fél- és kétkilométeres távolságban épített tanyákkal, ahol a mai élet sok követelménye nem volt meg.

A tervezők látták a jelent, a pusztulást, de látták a terület jövendő képét is, mert a tervező az az emberfajta, mely néhány évet mindig előbbre néz. A tervezők látják a falu életét egy évtizednyi távolban, az új falut ellátva az egészség, a kultúra, a több kényelem eszközeivel, amelyek nélkül a falu népe már nem nevezheti az életet életnek.

Mi a művelési sugár

Tanyavilág helyett törpefalvakat létrehozni Mohács-szigeten - ez a gondolat merült fel az árvíz eltakarodása után. Jó lakóházakat, egészséges ivóvizet, iskolát, óvodát, egészségházat, utat, boltokat kell adni a lakosságnak. Az új települések helyét lehetőleg a magasabban fekvő helyeken kell kijelölni. A művelési sugarak ne legyenek hosszúak, vagyis a sziget dolgozó parasztja lakóhelyétől a földjére ne gyalogoljon többet 3-4 kilométernél. Mennyi legyen egy-egy település lélekszáma? A szaporodás ütemét figyelembe véve kell kialakítani a lakóhelyet, kijelölni a községek terjeszkedésének irányát stb. Ezek a feladatok nehezedtek a tervezőkre, rajzolókra, amikor a rengeteg helyszíni adatot összegyűjtve Budapesten, 200 kilométerre Mohácstól formálták: az új Mohács-sziget sorsát, jövendőjét.

Szamóc helyett Uj Mohács

Ma az országban kevés olyan térkép található, amelyen Új Mohács szerepel. Ez a Szamóc nevű, Mohács várossal szemben fekvő település új neve. A VÁROSTERV térképén fekete nyilak csomópontjában fekszik a leendő új község. A nyilak és a felettük levő számok azt jelzik, hogy a környékről: Paprétről, Sárosról, Ordasról, Csatáról, Élesdről, Kandáról hány lakos települ le az új községbe. Új Mohácson 300 házhelyet jelöltek ki az új lakosoknak a legjobb területen.

Új Mohácson kívül a nagyobb települések közé tartozik még : Dunafalva 530 házhellyel, ahova Ágaserdőről, Leneskertről, Csanádikertről, a Papkerti erdőről irányítják a lakosságot. Homorúdon 330 házhelyet jelöltek ki egyenlőre.

A kisebb települések közé tartozik Sárhát 150 házhellyel. Ezt a települést a sárháti iskola környékén jelölték ki. Itt a művelési sugár aránylag a legkisebb: a dolgozó parasztok 2,5-3 kilométerre laknak földjüktől.

Karapancsát, ezt a Hercegszántótól nyugatra fekvő helyet, 70 házhellyel tüntették fel a térképen. Különben arról is nevezetes, hogy itt soha nem volt település, de hamarosan lesz majd iskolája, óvodája, népboltja, közigazgatási kirendeltsége is akár a többi nagyobb helynek.
Hódunán 70, Nagyteleken 70-100 házhelyet jelöltek ki a térképen.

Piros karikák, sárga vonalak

Piros karikák is elég sűrűn szerepelnek a telepítési térképen. Ezek a termelőszövetkezetek üzemi központjai : néhány gazdasági épület és a személyzet számára lakás.

Az új utakat sárga vonalak jelzik. A nagy szigeten eddig mindössze egy műút volt. Mohácsot kötötte össze Nagybaracskával. Most Homorúdot is bekapcsolják az úthálózatba, ez az út most készül, de Mohácsot Hercegszámítóval, Homorúdot Sárháttal északi irányban, Dunafalvát Szeremlével, Nagybaracskával is út köti majd össze. A jövőben Dunafalvát Nagybaracskán át Hercegszántóval kisvasút köti majd össze és ily módon a sziget Hercegszántó érintésével bekapcsolódik majd az országos nagyvasúti hálózatba.
A tervek készítése sokrétű feladatot, nagy munkát adott a Városépítési Tervezési Vállalatnál Farkas Tibor építészmérnöknek, Csillag József, Peregi Tamás mérnököknek, Fónay Ernő, Fodor József technikusoknak, a női műszaki rajzolónak és a munkában segédkező Építőművész Szövetség mesteriskolája hallgatóinak, akik Új Mohács tervezésében társadalmi munkát végeztek továbbá a Műszaki Egyetem városépítési tanszéke dolgozóinak Perenyi Imre professzor vezetésével, akik Homorúd községet tervezték meg szintén társadalmi munkában. Sok operatív segítséget adott a munka gyors elvégzéséhez Juhász Miklós, az Építésügyi Minisztérium főmérnöke.

A tervezők jó munkát végeztek, a telepítési tervet az illetékesek elfogadták és az építés már meg is kezdődött Mohács-szigeten.

Vig István

A március közepi nagy jeges árvíz 20 községet öntött el, összesen 130 000 kat. hold terület került víz alá. A kár meghaladta a 600 millió forintot, ez megközelítette az egyéves állami kiadás kb. 1%-át. A kormány az első lépésben 25 millió forintot biztosított a segítségnyújtásra. Az állami terheket enyhítette az a társadalmi összefogás, amely a katasztrófa hírére azonnal megkezdődött. A gyűjtés és a felajánlások együtt 340 millió forintot tett ki. Az emberek sok helyen bizalmatlanok voltak a hivatalos szervekkel szemben, és inkább útnak indultak, hogy személyesen adják át adományaikat. Az újjáépítés egyik jellemző mozzanata, hogy Gerő Ernő szorgalmazására a Mohácsi-szigeten nem építették újjá a tanyákat, az embereknek a falvakban adtak házhelyet és odakényszerítették őket az új lakóházakkal. A jelentések szerint erre a lakosság "vontatottan, de hajlandóságot mutatott". A védekezés újabb súlyos gondokat jelentett. Az ország területének 25%-a volt veszélyeztetett. A dunai védekezéshez legalább 710 millió forintra lett volna szükség, ezzel szemben az ötéves tervben 260 millió forint állt rendelkezésre.