Hogyan lettek elsők?

 

Szabad Nép:

A napokban került nyilvánosságra a Minisztertanács döntése, amely véglegesen megállapította a termelőszövetkezetek tavalyi országos versenyének győzteseit. Az első helyre két tsz : a barcsi Vörös Csillag és a kisbér-bottyán-pusztai Virágzó Tsz került. A második díjat nem adták ki. Harmadik a végegyházi Szabadság Tsz lett.

Losonczi Pál: Egy akarattal dolgozunk

A legjobb termelőszövetkezetet megillető vándorzászló egyszerre egy évet már Barcson töltött. 1954 tavaszán szintén első volt a Vörös Csillag Tsz.

Miként került most ismét oda a zászló? Hogyan lett a sok jó között az egyik legjobb a barcsi Vörös Csillag? Erről nyilatkozik Losonczi Pál elvtárs, a szövetkezet Kossuth-díjas elnöke.

- Eredményeinket elsősorban annak köszönhetjük, hogy idejében és jól elvégeztük az alapvető mezőgazdasági munkákat - mondotta. - Szántóterületünk 27 százalékát istállótrágyáztuk. Ezenkívül alkalmaztuk a fejlett termelési módszereket is. 420 hold őszi árpát keresztsorosan vettünk és ez is hozzájárult, hogy 530 hold kenyérgabonánk 14,8 mázsás átlagtermelést adott. A négyzetes művelésű kukoricából 38 mázsát takarítottunk be holdanként.

- A növénytermelésből vagy az állattenyésztésből származott-e több bevételük?

- Tavaly az egész bevétel 54,8 százalékát az állattenyésztés adta. Jelenleg 3,3 kataszteri holdra jut nálunk egy számosállat, noha tavaly 1050 hízót, számos tenyészállatot - kanokat, növedék kocákat, bikákat - adtunk el. 1650 holdnyi szántóval rendelkező termelőszövetkezetünkben 1955-ben az egy hold szántóra jutó bevétel 5225 forint volt és az egy hold szántóra eső szövetkezeti alap további 1044 forinttal növekedett egy év alatt.

- Mennyire veszik igénybe a Vörös Csillag Tsz-ben a gépeket?

- Tavaly például a növényápolást 80 százalékban géppel végeztük. De gépesítettük a kaszálást is : kilenc kaszálógépünk van és nálunk már két év óta nem kaszáltak kézzel a tagok. Gépesítettük a burgonyatermelést is - a vetéstől egészen a betakarításig.

Végül hadd említsem még meg azt : nem törekedtünk arra, hogy minél többet osszunk szét. Az előző években befektetett forintok tavaly már gazdagon gyümölcsöztek a termelőszövetkezetben és pénzre átszámítva, 56 forint 10 fillért osztottunk munkaegységenként. Persze tavaly is gondoltunk a közös gazdaság további fejlesztésére. Az erre a célra fordított összegeken kívül a többi között még 1000 mázsa búzát, meg 102 mázsa cukrot tartalékoltunk és kétmillió 928 ezer forintunk van jelenleg is a bankban.

Losonczi Pál 1948-ban hozta létre a Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet (MgTsz), amelynek 1960-ig elnöke maradt. 1953-ban országgyűlési képviselő lett, ezt a tisztségét egészen 1989-ig megőrizte. Fontos közéleti szereplő 1960-ban lett: ekkor nevezték ki földművelésügyi miniszternek. Losonczi nagyon sikeres TSZ-elnöknek számított. Az általa alapított barcsi szövetkezet sem 1953-ban (Nagy Imre első miniszterelnökségekor), se 1956 novemberében nem oszlott fel. Az ilyen szövetkezetek ritkák és ezért nagyon fontosak voltak a hatalom számára, és ezért vezetőik elég jó érdekérvényesítők is voltak. Losonczi vezetésével 1961 végére lezárult a kollektivizálás, és az általa Barcson használt modellt több helyen engedélyezték. Ezzel sikerült megakadályozni, hogy a mezőgazdasági termelés összeomoljon, mint ahogy az a sztálini modellt alkalmazó területeken törvényszerűen megtörtént. 1967-ben a Földművelésügyi Minisztériumot átszervezték, új nevet is kapott. Losonczi nem maradt tovább a tárca élén, hanem a legmagasabb közjogi méltóság posztját tölthette be, az Elnöki Tanács elnöke lett, ami főleg reprezentatív feladatokat jelentett: fogadni kellett külföldi politikusokat, és külföldön képviselni Magyarországot. Akkoriban a szovjet blokk országai igyekeztek kedélyes viszonyt ápolni az ázsiai és afrikai országokkal, így Losonczi igen sokat utazhatott egzotikus helyekre. E látogatásoknak elsősorban protokolláris jellege volt, és sok látványos esemény tarkította őket: népviseletbe öltözött őslakosok rituális tánca, és diktátorok fényűző pompája jellemezte az utakat. Losonczi találkozott a véreskezű ugandai Idi Aminnal, a kannibalizmussal is megvádolt Bokassa császárral, aki a Közép-Afrikai Köztársaságot tartotta rettegésben, az iszlám forradalommal megdöntött iráni Reza Pahlavi sahhal és Sukarno indonéziai elnökkel is. Egyik látogatásán még teknősháton is lovagolt valamelyik egzotikus országban. 1975-87 között a Politikai Bizottságnak is tagja volt, ahol lett volna lehetősége valóban befolyásolni az MSZMP politikáját, azonban nem számított különösebben aktívnak. 1987-ben nyugdíjazták. A rendszerváltáskor kijelentette, hogy soha nem fog a sajtónak nyilatkozni, és ehhez szigorúan tartotta magát. 86 évesen egy kaposvári kórházban érte a halál 2005. március 28-án.

Hodek József: Szívesen alkalmazzuk a gépeket

A termelőszövetkezetek országos versenyében a kisbér-bottyán-pusztai Virágzó Tsz is az első helyre került. Eredményeikről, terveikről Hodek József, a termelőszövetkezet Kossuth-díjas elnöke a következőket mondotta:

- Igen megtisztelő számunkra az első hely, hiszen a verseny nagyon élénk volt, nagyon nehéz volt az elsőséget megszereznünk. Mi örülünk eredményeinknek, de most arról szeretnénk beszélni, hogyan akarunk még többre jutni.

Elhatároztuk, bővítjük gazdaságunkat. Öt kataszteri holdon dohányt termesztünk egészen új, eddig sehol sem alkalmazott módszerrel. A magot szemenként ültetjük el, s erről nyerjük a melegágyi palántát. Így sokkal több, jó minőségű dohányt termesztünk majd. Tavaly nem volt baromfink, ma már 240 saját nevelésű tyúkunk és 700 csibénk tollasodik. Szereztünk 32 méhcsaládot. Reméljük, ezek is sokat hoznak majd a "konyhára".

Persze az új üzemágak bevezetése még nem elégít ki bennünket. Az idén már csaknem minden munkát géppel végzünk, hogy a kézierő felszabaduljon. Géppel, négyzetesen vetettük 40 kataszteri hold kukoricánkat. Géppel kapáljuk 5 holdas újtelepítésű szőlőnket. 130 holdas vetésünkön alkalmaztunk gépi vegyszeres gyomirtást.

Fejlesztjük az állatállományunkat is. Bár minden 1,7 kataszteri holdra jut egy számosállat, most nagyobb gondot akarunk fordítani a tenyésztésre, hogy növelhessük a hozamot. Erre most megvan a mód, mert a felszabadult kézi munkaerőt az állattenyésztésben alkalmazzuk.

Azelőtt nem törődtünk eléggé a kívülálló egyénileg dolgozó parasztokkal. Ebben az évben 9 család, csaknem 60 kataszteri hold földdel lépett közénk, s ma már ezek az új tagok is jó munkát végeznek. Az elért első hely megtartásához és eredményeink fokozásához azonban, még több jó munkaerőre van szükségünk. Ezért szeretnénk létszámban is gyarapodni - fejezte be nyilatkozatát Hodek József elvtárs.

Kerekes András: A legfejlettebb módszerekkel termelünk

A termelőszövetkezetek tavalyi országos versenyében a több mint 600 holdon gazdálkodó végegyházi Szabadság Tsz a harmadik helyezést érte el. Az alábbiakban Kerekes András, a tsz Kossuth-díjas elnöke arról számol be, hogyan érték el a jó eredményeket:

- A mi szövetkezetünk tagjai többéves tapasztalatból tudják : a jobbmódú életet csak a termeléshozam növelésével lehet elérni. Ezt pedig az idejében és jól végzett munka biztosítja. Az állattenyésztésben egyaránt a legfejlettebb módszereket alkalmazzuk.

Tavaly határidő előtt vetettünk el minden tavaszi magot. Az aratást a gépek segítségével - az esős idő ellenére - nyolc nap alatt befejeztük, s búzából 16 mázsán felüli, őszi árpából pedig 21,6 mázsás átlagtermelésünk volt. A kukoricát, cukorrépát és más fontos növényeket hatszor kapáltuk meg. Ennek köszönhető, hogy kukoricából 44,6 mázsás átlagot értünk el. A jó eredményekben jelentős része van Fehér Illésnek, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett brigádvezetőnknek, aki többéves gyakorlattal, nagy szaktudással és lelkiismeretesen irányítja a munkát.

Mindig nagy gondot fordítottunk a bőséges takarmány biztosítására is, sokat jelent az állatgondozók lelkiismeretes, odaadó munkája is. A télen istállóátlagunk állandóan meghaladta a 11 litert. Mangalica-sertés törzsállományunk messze környéken híres, s a fialási átlag egyre emelkedik. Tavaly csaknem 210 000 forint értékű terményt, állatot és állati terméket értékesítettünk szabadpiacon. A szorgalmas munka után ősszel prémiummal együtt 67 forintot ért el egy munkaegység.

A tavalyi jó tapasztalatok alapján az idén még jobb eredményeket akarunk elérni. Egy év alatt hatvan új taggal gyarapodtunk, földet azonban mindössze hatvankét holdat hoztak be, ami alig több a részükre kimért háztájinál. A tavalyi jó jövedelmet azonban az idén a megnövekedett tagságnak is biztosítani akarjuk, ezt azonban csakis a termeléshozamok növekedésével érhetjük el.

A szocialista gazdasági rendszer létrehozásának kiindulópontja a tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatása volt. Ennek értelmében nemcsak a termelésre és a jövedelemszerzésre alkalmas tulajdont korlátozták radikálisan, hanem általában az egyes emberek magántulajdonát is. Valamennyi termelési kapacitás állami tulajdonba került. Ennek működési keretei az állami vállalatok és a költségvetési intézmények, illetve az általuk irányított vállalatok voltak. Enyhébb formája az állami tulajdonlásnak a szövetkezeti tulajdon, ami a mezőgazdaságban és a kisiparban fordult elő. Az erőltetett iparosítás során a mezőgazdaság volt az az ágazat, aminek nemcsak a fejlesztését, hanem a szinten tartását is elhanyagolták. A kommunista párt egyuralmi törekvéseinek megvalósulásával párhuzamosan alapjaiban változtatta meg a gyakorlatban agrárpolitikai céljait, 1948 őszétől a föld magántulajdonának megszüntetése vált számukra a legfontosabbá. Az 1948 novemberi MDP KV ülés a kollektivizálásra szánt időt 3-4 évben szabta meg. A következő egy évben a mezőgazdasági szövetkezetek számának lassú majd egyre gyorsuló ütemű növekedése volt megfigyelhető. Az igen erőszakos formát öltő hatalmi törekvések ellenére azonban az 1956-ig terjedő időszakban a mezőgazdasági földeknek csak az egyharmada került a szövetkezetek, illetve az állami gazdaságok kezelésébe, kétharmaduk a magángazdák tulajdonában maradt.