A közgazdász-vita folytatása a Petőfi Körben

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Magyar Nemzet:

Ötszáz körül járhatott az érdeklődők száma kedden este a Petőfi Körben, ahol - A marxista politikai gazdaságtan időszerű kérdései - címmel indított és nagy visszhangot vert közgazdász-vitát folytattak Az ankét vezetői ismét Donáth Ferenc, a Közgazdaságtudományi Intézet helyettes igazgatója, Nagy Tamás, a közgazdaságtudományok kandidátusa, az intézet osztályvetetője és Szabó Kálmán, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője voltak. A vitában nem csak elméleti és gyakorlati közgazdászok vettek részt, hanem számos történész, mérnök, ipari, mezőgazdasági, külkereskedelmi és közlekedési szakember is. Elméleti dolgokról ezúttal kevesebb szó esett, bár jelentős kérdéseket vetettek fel így is, például Sztálinnak "A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című művében kifejtett egyes nézetei vitatható voltát, a bővített újratermelés lehetőségeit a kisparaszti gazdaságban, az életszínvonal emelésének politikai oldalát, a mezőgazdaság fejlesztésének sokrétű problémáit stb.


Legtöbb hozzászóló a második ötéves terv irányelveihez kapcsolódott, s kezdve attól, hogy a tervjavaslat aránylag kevés szálloda építését irányozza elő, azon keresztül, hogy miért nem gondoskodunk több raktárról, egészen a szénbányászati és vaskohászati beruházásokig - az ankéton felvetett gondolatok szinte minden területet átfogtak. Volt, aki azt kívánta a Központi Statisztikai Hivataltól, hogy a tervjelentéseket a jövőben a törvényerőre emelkedett tervhez viszonyítva adják ki, hogy a terv megvalósulását nyomon követhessük. Többen javasolták újfajta árrendszer kidolgozását, mert a jelenlegi túlságosan bonyolult, nem veszi eléggé figyelembe az értéktörvényt és alkalmatlan a gazdaságosság mérésére.


A legfontosabb javaslat az volt: hosszabbítsa meg a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége az irányelvek megvitatására szánt időt, hiszen a vita még csak most kezd kibontakozni, s benne számos neves közgazdászunk akit a tervkészítésbe nem vontak be, hallathassa szavát. Mások hozzátették, hogy hívjon össze a párt és a kormány az irányelvek megvitatására közgazdász-konferenciát. Felmerült az a kívánság is, hogy közölje a Tervhivatal az elméleti és gyakorlati közgazdászokkal, miféle lehetőségek, miféle variánsok vetődtek fel az irányelvek összeállításakor, s bocsássa azokat szűkkörű vitára.


Majd minden felszólalásban elhangzott, hogy hiányzik az első ötéves terv utólagos mélyreható elemzése, s ezért javasolták a Petőfi Kör vezetőségének, hogy a mostani ankéthoz hasonlóan, vitavezetőkkel (és nem előadókkal) hívja ismét össze a közgazdászokat az első ötéves terv tanulságainak megvitatására. Ismét felvetődött, hogy meg kellene végre alakítani a magyar közgazdászok egyesületét.


Lehetetlen minden javaslatot orvosolni - néhány szót még azokról, amelyek a közgazdaságtudomány nemzetközi tapasztalatcseréjének fontosságáról szóltak. Kérték, hogy hívjon meg a Petőfi Kör olyan szakértő, esetleg külföldi előadókat, akik közgazdászok előtt beszélni tudnak a mezőgazdasági tervezés új szovjet módszereiről, a kínai tőkés vállalatok államosításáról, a jugoszláv gazdaságvezetéséről és a lengyel mezőgazdaságfejlesztés útjáról.


Az ankét második fele este 6-tól éjfélig tartott, s még akkor is számos hozzászóló jelentkezett. Az estét a vitavezetők azzal zárták, hogy "akikben még bennrekedt a szó, vegyen részt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem szerdai, az új ötéves terv irányelveiről rendezett vitájában..."


E. M.

A Petőfi Kör 1955 márciusában alakult a Dolgozó Ifjúság Szövetsége vitaklubjaként, titkára Tánczos Gábor lett. A Petőfi Kör a fiatal kommunisták számára kínált egyfajta vitafórumot, szigorúan a rendszer keretein belül maradva. A Kör érdemi tevékenységet az SZKP XX. kongresszusáig nem folytatott. Május 9 és 22 között "A marxista politikai gazdaságtan időszerű kérdései és a II. ötéves terv irányelvei" címmel rendezett közgazdasági vitát, amely nagy visszhangot keltett. Ekkortól olyan kérdések köré szerveztek vitaesteket, amelyek emberek széles körét foglalkoztatták. A sajtó és a tájékoztatás kérdéseiről szóló 1956. júniusi vitán már több mint hétezren vettek részt, s ezután az MDP vezetése pártellenes tevékenység miatt a Petőfi Kör működését felfüggesztette. Tevékenységét szeptemberben kezdhette újra, utolsó rendezvényére, az orvosvitára 1956. október 23-án délután került sor. Ekkor az események már túlléptek a Körön. A forradalom idején vezetőségi tagjai a Nagy Imre-kormányt támogatták. A forradalom leverése után a Petőfi Kört a forradalom tudatos ideológiai előkészítésével vádolták, és emiatt a Kör vezetői közül többeket - például Tánczos Gábort és Hegedűs B. Andrást - többéves börtönbüntetésre ítéltek.