Neymar nemcsak az ellenfelet, hanem a bírót is provokálja

fbl Horizontal
Brazil's forward Neymar reacts after a challenge during the Russia 2018 World Cup round of 16 football match between Brazil and Mexico at the Samara Arena in Samara on July 2, 2018. / AFP PHOTO / SAEED KHAN / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - NO MOBILE PUSH ALERTS/DOWNLOADS
Vágólapra másolva!
56 mérkőzést lejátszottak az oroszországi labdarúgó-világbajnokságon, már csak a négy negyeddöntő, a két elődöntő és a két helyosztó maradt hátra. Az Origo szakértőjével, a korábbi FIFA-játékvezető Bede Ferenccel értékeltük az eddig látottakat, főként a bíráskodás szempontjából.
Vágólapra másolva!
Bede Blog Forrás: Origo

Hajrájához érkezett a világbajnokság, nyolc mérkőzés van hátra. Bírói szemmel milyennek ítéli az eddig látottakat?
Különlegesnek, hiszen már nemcsak a játékvezetői csapatokról szólnak a mérkőzések, hanem a videobíróról is. Szembetűnő, hogy a vezetőbírók mennyire tisztában vannak a külső segítséggel, már-már túlságosan is arra hagyatkoznak. Jó példa erre a Szenegál-Kolumbia meccs, ahol Milorad Mazsics az első félidőben egy kolumbiai szerelési kísérlet után 11-est adott az afrikaiaknak, eszébe sem jutott azonban sárga lapot adni a védőnek, mert tudta, hogy a VAR-rendszer majd ellenőrzi a döntést, holott annak hiányában egész biztosan kiosztotta volna a figyelmeztetést. A lassítások után kiderült, hogy szabályos volt a szerelés, így visszavonta a 11-est, a sárga lapot viszont értelemszerűen nem kellett, elébe ment a dolognak.

Összességében viszont nem érzem azt a fajta tiszteletet a játékosok és a játékvezetők között, amit korábban a FIFA annyiszor hangoztatott, erről pedig sajnos a sporttársak is tehetnek.

Nem elég erélyesek, nincsenek olyan egyéniségek, mint például Pierluigi Collina volt, ebből fakadóan picit gépiesnek érzem a dolgokat.

Sikerként vagy kudarcként könyvelhető el a videobíró ténykedése?
Tartom a korábbi nyilatkozatomat ez ügyben, szerintem korai volt a bevezetni a technikát, nincs még eléggé kiforrva. Mostanra sem lehet biztosan tudni, hogy mikor avatkoznak be a videobírói szobából, és mikor nem. Ráadásul a FIFA által kiadott statisztika alapján a VAR nélkül hozott játékvezetői ítéletek 95% helyes volt, ez csak tovább erősíti az imént elmondottakat.

Bede Ferenc szerint elsiették a videobíró bevezetését Forrás: AFP/Ozan Kose

Rengeteg a büntető, főként a videózás után – ez lesz a tendencia a világ futballjában?
Érdekes kérdés, főleg, mert a sok megadott tizenegyes mellett rengeteg vitatható szituáció volt a meccseken, ahol sem a videobíró, sem a játékvezető nem ítélt szabálytalanságot. Megfigyelhető, hogy sok esetben, ha történik valamilyen szabálytalanság a játékosok között a tizenhatoson belül, ám a játékvezető nem reagálja le, csak a legegyértelműbb helyzetekben jeleznek neki Moszkvából.

A játékosok sem könnyítik a játékvezetők dolgát, talán a korábbinál is több színészkedést és fetrengést mutattak be a meccseken, ám egyiket sem szankcionálták. Miért?
Ahogyan korábban is mondtam, a játékosok sajnos nem partnerei a játékvezetőknek, és valóban sokszor próbálták őket megtéveszteni.

Az európai topligákban ilyen esetben sokszor sárga lappal szankcionálták, itt viszont egyetl sem osztottak még ki színészkedésért, műesésért.

Nem tudjuk, milyen megállapodás lehet a háttérben, de ez alapján csak azt tudom elképzelni, hogy olyan instrukciót kaptak a játékvezetői bizottságtól, hogy csak a kirívó, teljesen egyértelmű eseteket szankcionálják, ahol nincs testi kontaktus, itt pedig a nagy hempergések előtt azért mindig volt valamilyen érintkezés. Ami viszont örvendetes, hogy súlyos szabálytalanság, durva, erőszakos cselekedet szinte nem volt a tornán, és reméljük, már nem is lesz.

Ha már a színészkedésnél tartunk, akkor Neymar mellett nem mehetünk el szó nélkül. Vannak, akik védik őt, például Rooney és a brazil Ronaldo, vannak viszont olyanok is, akik elítélik azért, amit csinál, legutóbb Peter Schmecihel és Lothar Matthäus bírálta. Játékvezetői szempontból egy hozzá hasonló játékossal mi lehet a jó taktika?
Nehéz, mert általában az extra képességű játékosokkal szemben követnek el több szabálytalanságot, Neymar pedig vitathatatlanul ebbe a kategóriába tartozik. Labdabiztos, gyors, technikás, így szinte lehetetlen szabályosan szerelni, onnantól viszont a játékos személyiségéből adódik, hogy egyes szituációkban hogyan viselkedik. Ő tipikusan az a fajta, aki szereti felnagyítani a dolgokat, illetve provokálni az ellenfelet, hogy aztán reflektorfénybe kerülhessen. Nem könnyű kezelni az ilyet, de meg kell próbálni. A játékvezetőknél a fegyelmezés olyan, mint a játékosoknál a cselezés, ösztönösnek kell lennie, tanulni szinte lehetetlen.

Neymar a remek cselei mellett emlékezetes talajgyakorlatokat is bemutatott már a focivébén Forrás: AFP/Saeed Khan

Több meccsen is a bíró arcába ordítottak a futballisták. Hogyan hat ez egy játékvezetőre? El lehet bizonytalanítani valakit, ha éppen Cristiano Ronaldo reklamál vehemensen fél méterre az arcától?
Ha kellő időben fel tud lépni ellene a játékvezető, akkor igen. Minden csapatban megvannak a hangadók, őket kell a megfelelő pillanatban figyelmeztetni. Amíg csak egy ember kiabál, addig van mód elejét venni a dolgoknak, de ha a játékvezető semmit nem tesz, és az idő múlásával már hárman, négyen üvöltenek az arcába, ott már nem tud mit tenni.

A Kolumbia-Anglia meccsen ez tökéletesen látszódott, az amerikai bíró nagyon bizonytalan volt, minden ítélete után heves reklamálásba ütközött, bármit is fújt.

Az volt a szerencséje, hogy a legvégén egyenlítettek a kolumbiaiak, emiatt a hosszabbítás már teljesen nyugodt mederben zajlott.

Pályafutása során találkozott hasonló esettel?
Nekem mindig az volt a filozófiám, hogy „csírájában” kell elfojtani az indulatokat. Általában először szóban, később, ha kellett, sárga lapos figyelmeztetéssel próbáltam lezárni az ilyen eseteket, mielőtt igazán elkezdődhettek volna. A vb-n hasonlóan határozott fellépést először a Németország-Mexikó meccsen tapasztaltam, méghozzá egy iráni sporttárstól. Nem biztos, hogy tőle vártuk volna elsőként az effajta fegyelmezést, de kellemes meglepetés volt.

A kapusok nem tartják be a büntetőknél rájuk vonatkozó szabályokat, mégsincs következménye Forrás: AFP/Martin Bernetti

Pontrúgások után is rengeteg párharc súrolta a szabályosság határát, ezeket azonban néhány kivétellel figyelmen kívül hagyták, és nem ítéltek büntetőt. Az az ember érzése, hogy a játékvezetők szóban rendkívül határozottak, aztán amikor tettekre lenne szükség, nem történik semmi.
Ez pontosan így van, és ugyanez a helyzet a tizenegyeseknél is. Kifelé azt kommunikálják, hogy minden mozdulatra figyelnek, aztán ha történik valami, az esetek nagy részében továbbot intenek. A büntetőknél azért kellemetlenebb a helyzet, mert a FIFA szabályalkotó testülete nemrég szigorított az erre vonatkozó paragrafusokon: ha egy kapus előrelép a lövést megelőzően, nemhogy újra kell rúgatni a büntetőt, de még sárga lapot is kell adni neki.

Ehhez képest nemhogy sárga lapot nem láttunk még, de visszafújt 11-est sem, pedig a 90 százalékuk szabálytalan volt.

Végezetül tekintsünk előre, ki kaphatja a döntőt?
Szűkül a kör, ahogyan a meccsek, úgy a játékvezetők is fogynak. Nyilván azon is múlik, hogy mely csapatok játsszák majd a finálét, az ágakat ismerve bizonyos, hogy legalább egy európai együttes ott lesz a döntőben. Szerintem a Kuipers-Rocchi-Mazsics-Brych négyesből lesz valaki a befutó, de jómagam sem tudom, mi járhat a FIFA játékvezetői bizottság döntéshozó vezetőinek fejében.