Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az 1958-as svédországi labdarúgó-világbajnokság a futballtörténelem hatodik vb-je volt, amelyen 16 csapat vett részt, és június 8-ától június 29-éig tartott. A mérkőzéseket 12 helyszínen rendezték. A skandináv ország 1950-ben kapta meg a rendezés jogát a FIFA-tól. Argentína, Chile és Mexikó is érdeklődött a torna rendezésre iránt, de végül egyedül a svédek adták le a pályázatukat.
A világbajnoki-selejtezőkön 55 ország versengett a 16 kiadó helyért. A futballtörténelem során először (és utoljára) fordult elő, hogy mind a négy brit válogatottnak sikerült kvalifikálnia magát. A csoportok sorsolására 1958. február 8-án, Solnában került sor. Minden csoportban 1-1 brit, kelet-európai, nyugat-európai és latin-amerikai csapat szerepelt.
A torna lebonyolítása megváltozott a négy évvel korábbi svájci világbajnoksághoz képest: a négyes csoportokban mindenki játszott mindenkivel legalább egyszer, döntetlen esetén hosszabbítás nélkül. Ha egy csoportban az első két helyezett azonos pontszámmal állt, a gólkülönbség döntött.
Ha a csoportmérkőzések végén a csoportok második és harmadik helyezettjei azonos pontszámmal álltak, következett a rájátszás,
és a győztes jutott a negyeddöntőbe. Ha ez a mérkőzés döntetlennel zárult, a gólkülönbség döntött.
Az 1-es csoportban kaptak helyet a címvédő nyugatnémetek, az északírek, a csehszlovákok és az argentinok. Az első fordulóban a nyugatnémetek Helmut Rahn duplájának és Uwe Seeler góljának köszönhetően 3-1-re legyőzték az argentinokat, és ezzel nagy lépést tettek a továbbjutás felé.
Ezt követően a címvédő 2-2-es döntetlent játszott a csehekkel és az északírekkel is, végül négy ponttal a csoport élén végzett. Érdekesség, hogy a csoportmérkőzések alatt a nyugatnémetek góljait csak Rahn és Seeler szerezte. Előbbi négyszer, utóbbi háromszor talált be. A másik továbbjutó helyről rájátszás döntött, mivel Észak-Írország és Csehszlovákia is három pontot szerzett a csoportban. A kiélezett mérkőzést végül az északírek nyerték hosszabbítás után 2-1-re. A győztes találatot a duplázó Peter McParland szerzete a 99. percben.
A 2-es csoportban Franciaország, Jugoszlávia, Paraguay és Skócia kapott helyet. Az első mérkőzésen a gallok gólparádét rendeztek, a későbbi gólkirály Just Fontaine mesterhármassal indított a 7-3-ra végződő paraguayiak elleni meccsen.
A második fordulóban kikaptak a jugoszlávoktól, bár Fontaine ezúttal kétszer köszönt be. Az utolsó körben a franciák a gólzsák hatodik találatának köszönhetően 2-1-re legyőzték a skótokat, míg a jugoszlávok 3-3-as döntetlen után pontot szereztek paraguayiak ellen, így a két négypontos európai csapat jutott a legjobb nyolc közé.
A 3-as csoportba kerültek a házigazda svédek, a walesiek, a mexikóiak és az 1956-os forradalom után újjáalakult magyar válogatott. Az 1954-es világbajnokságon a Puskás Ferenc nevével fémjelzett Aranycsapat döntött játszott Bernben, azonban 1956 júliusában a csapat gyengébb eredményeire hivatkozva leváltották Sebes Gusztáv szövetségi kapitányt.
Ma a világbajnoki ezüst álomsiker volna, de akkor az elvesztett döntőt bődületes és váratlan kudarcnak élték meg, a sportvezetés 1956-ban nem is küldött csapatot a melbourne-i olimpiára.
1956-ban az Aranycsapat gerincét adó Honvéd nyugat-európai mérkőzéssorozatra indult, amit 1957 elején egy illegális dél-amerikai turné követett, melyet az MLSZ nem engedélyezett. A csapat kiváló labdarúgói (Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán, Grosics Gyula) pedig úgy határoztak, nem térnek vissza Magyarországra. A négy évvel korábban ezüstérmes csapatból mindössze négyen, Grosics Gyula (ő fél év múlva mégis hazajött), Bozsik József, Budai László és Hidegkuti Nándor maradtak.
A Baróti Lajos vezette magyar válogatott a Wales elleni első mérkőzésen Bozsik József már az ötödik percben megszerezte a vezetést egy gyönyörű góllal, de a 27. percben John Charles egy szögletet követő fejessel egyenlíteni tudott.
A második fordulóban a magyarok a házigazda svédekkel találkoztak, akik az első meccsen három gólt lőttek Mexikónak. Az első félidőben Kurt Hamrin góljával ellenünk is megszerezték a vezetést, majd az 55. percben ismét Hamrin villant, ezzel eldöntve a mérkőzést. A 77. percben ugyan a Honvéd legendája, Tichy Lajos szépíteni tudott, de az egyenlítés már nem jött össze a magyaroknak.
Baróti Lajos csapata így két meccs után még nyeretlen volt a világbajnokságon.
A csoport harmadik mérkőzésén a magyar válogatott Mexikó ellen megnyitotta a gólcsapot: Tichy Lajos szerzett vezetést a 19. percben, majd a fordulás után azonnal duplázott. Az 54. percben Sándor Károly döntötte el a mérkőzést, majd a 69. percben Bencsics József gólja jelentette a kegyelemdöfést.
A magyarok a walesiekkel egyetemben három pontot szereztek, így a csoport második helyéért következett a rájátszás.
A magyar válogatott számára jól indult a mérkőzés, Tichy a 33. percben közelről kilőtte a jobb alsó sarkot, ezzel megszerezte negyedik gólját a világbajnokságon. A második félidő 55. percében John Allchurch bombagóllal egyenlített, majd a 76. percben Cameron Medwin értékesített egy ziccert,
így a magyar válogatott búcsúzni kényszerült.
A 4-es csoportban a brazilok José Mazzola vezérletével három gólt lőttek az osztrákoknak, míg az angolok ikszeltek a szovjetekkel.
A második fordulóban a dél-amerikaiak 0-0-ás döntetlent játszottak az angolokkal, ez volt a világbajnokságok történetének első gól nélkül végződő mérkőzése.
A Szovjetunió elleni csoportmérkőzésen debütált a torna felfedezettje, a 17 éves Pelé. Ezen az összecsapáson még nem szerzett gólt, azonban a brazilok győzni tudtak, többek között a duplázó Vavának köszönhetően, így a Selecao végzett a kvartett élén.
Az angolok végül rájátszásra kényszerültek, ahol szovjetekkel találkoztak. Ezt a mérkőzést Anatolij Iljin 68. percben szerzett találata döntötte el, így a britek búcsúzni kényszerültek.
A negyeddöntőben a franciák magabiztos négygólos diadalt arattak az északírek felett, Just Fontaine duplázni tudott, így négy meccsen már nyolc gólnál járt a világbajnokságon.
A címvédő NSZK Rahn korai találatával egygólos győzelmet aratott Jugoszlávia fölött. A házigazda svédek gólnélküli első félidőt követően Kurt Hamrin és Agne Simonsson góljával magabiztosan harcolták ki a továbbjutást a szovjetek ellen.
A későbbi győztes brazil válogatott Pelé első világbajnokságon szerzett, felejthetetlen góljának köszönhetően 1-0-ra legyőzte Walest, így kialakult a legjobb négy mezőnye.
Az elődöntőben a házigazda Svédország tovább folytatta menetelését, ezúttal a címvédő NSZK-t győzte le viszonylag könnyen, 3-1-re.
A mérkőzés krónikájához hozzátartozik, hogy
Erich Juskowiak 59. percben történt kiállítása, valamint a csapatkapitány, Fritz Walter sérülése miatt a németek kilenc emberrel fejezték be a mérkőzést,
ugyanis cserélni először csak az 1970-es világbajnokságon lehetett.
A másik elődöntőben a tornán a legtöbb gólt termelő franciák a brazilokkal találták szembe magukat. A gólkirály, Just Fontaine kitett magáért, ezúttal is duplázni tudott,
azonban a Santos tinisztárja, Pelé mesterhármast szerzett,
így a brazilok végül 5-2-re megnyerték a mérkőzést, és bejutottak a solnai fináléba.
A Göteborgban rendezett bronzmérkőzésen a franciák - többek között Just Fontaine négy góljának köszönhetően – nagyon simán, 6-3-ra legyőzték nyugatnémeteket.
Fontaine végül 13 találattal a torna gólkirálya lett, ezt a rekordot azóta sem tudta senki megdönteni.
A világbajnoki döntőt a Råsunda Stadionban, Solnában rendezték 50 ezer néző előtt. A svédek már a negyedik percben megszerezték a vezetést Nils Liedholm találatával.
Azonban a brazilok nem estek pánikba: a kilencedik percben Vavá egyenlített, majd a 32. percben meg is fordította a mérkőzést. A második félidőben már nem volt esélye a svédeknek.
Az 55. percben Pelé a legendás esernyőcseles góljával növelte a brazil előnyt, majd a 68. percben a későbbi szövetségi kapitány, Mario Zagallo döntötte el a találkozót.
A 79. percben Agne Simonsson gólja jelentett némi szépségtapaszt a svédeknek, de a lefújás előtt Pelé ismét megvillant, és visszaállította a háromgólos különbséget.
A brazilok ezzel megszerezték első világbajnoki címüket, míg a torna legjobb fiatal játékosának megválasztott Pelé már 17 évesen legenda lett.
A döntő
Brazília-Svédország 5-2 (2-1)
Stockholm, Rasunda Stadion, 51 800 néző
Játékvezető: Maurice Guigue (francia)
Brazília: Gilmar - Djalma Santos, Bellini, Orlando, Nílton Santos - Zito, Didi - Garrincha, Vavá, Pelé, Zagallo. Szövetségi kapitány: Vicente Feola
Svédország: Svensson - Bergmark, Gustavsson, Axbom - Börjesson, Parling - Hamrin, Gren, Simonsson, Liedholm, Skoglund. Szövetségi kapitány: George Raynor
Gólszerzők: Vavá (9., 32.), Pelé (55., 90.), Zagallo (68.), ill. Liedholm (4.), Simonsson (80.)
Sorozatunk következő részében az 1962-es világbajnokság eseményeit elevenítjük fel.
