Svájc

Vágólapra másolva!
A svájci fociválogatott eddigi vb-szereplései.
Vágólapra másolva!

Az ország labdarúgásának legsikeresebb időszaka a két világháború közötti korszak: 1924-ben az olimpián ezüstérmet szerzett a válogatott, majd az 1934-es és az 1938-as vébén is negyeddöntőt játszott. Ekkor terjedt el a svájci retesz kifejezés, amely a csapat rendkívül hatékony és akkor újszerűnek számító védekezésére utalt.

Az ötvenes évek elején még két világbajnokságon is részt vett Svájc (az 1954-esen rendezőként), de innentől kezdve sokáig csak epizódszerepet játszott a világ labdarúgásában. Az 1962-es és 1966-os vébére ugyan kijutott, de mindkét alkalommal az utolsó helyen végzett csoportjában, ezt követően pedig 28 évet kellett várni arra, hogy ismét nagy világversenyen szerepeljen. A svájciaknak azonban sem 1994-ben, sem pedig 2006-ban nem sikerült meglepetést szerezniük.

Pedig a '94-es vébét hatalmas várakozás előzte meg, hiszen a válogatott azt megelőzően utoljára 1966-ban szerepelt vébén, ráadásul akkor három vereséggel utazott haza - akárcsak 1962-ben. Az amerikai tornán ráadásul a házigazda volt az első ellenfél, arról nem is beszélve, hogy a meccsre a Pontiac Silverdome-ban került sor. Ez volt az első vb-mérkőzés, amelyet fedett pályán rendeztek, így Georges Bregy szabadrúgásgólja bekerült a sportág történelemkönyvébe.

A csapat 2006-ban is sporttörténelmet írt, ugyanis úgy esett ki a nyolcaddöntőben, hogy addig gólt sem kapott. Az egyenes kieséses szakaszban Ukrajna volt az ellenfél, és a vébé legunalmasabb találkozója 0-0-val zárult, majd jött a büntetőpárbaj, amelyben a svájciak képtelenek voltak betalálni: Marco Streller, Barnetta és Ricardo Cabanas is rontott.

A csapat négy éve úgy esett ki a csoportból, hogy a nyitómeccsen 1-0-ra megverte a későbbi világbajnok spanyolokat, 0-0-ra végzett Hondurasszal, így a Chile elleni 0-1 végzettesnek bizonyult.