Kilenc döbbenetes ok, hogy mitől romlik a látásunk

szem
Fotó: Science Photo Library via AFP
Vágólapra másolva!
A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.
Vágólapra másolva!

Mi az a homályos látás?

"Ha homályos a látásunk, az azt jelenti, hogy a tárgynak, amire fókuszálunk nem élesek a körvonalai, nem látjuk tisztán. A problémát tapasztalhatjuk egyik vagy mindkét szemen, érintheti a teljes látóteret vagy csak egy részét. A homályos látásnak számos oka lehet, ezért mindig ki kell vizsgálni, hogy mi áll a háttérben.  Mielőbb keressünk fel egy szemorvost, ha ilyen vagy más szemészeti problémát tapasztalunk” – idézi a közlemény Dr. Cserháti Zoltánt, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosát.

szem
Ha homályos a látásunk, az azt jelenti, hogy a tárgynak, amire fókuszálunk nem élesek a körvonalai, nem látjuk tisztán
Fotó: Science Photo Library via AFP

Milyen tünetek kísérhetik a homályos látást?

  • fejfájás
  • egyéb látászavarok, beleértve a kettős látást, csőlátást, vakfoltokat, fényudvarokat
  • fényérzékenység vagy villogó fények
  • vörös vagy irritált szemek

A homályos látás lehetséges okai

1. Rövidlátás (myopia)

A rövidlátás a leggyakoribb fénytörési hiba. (A háttérben az áll, hogy a szem “hosszabb/nagyobb” átmérőjű, ezért a fény nem a retina síkjára érkezik, hanem az “elé”.) 

Bár a rövidlátók képesek a közeli dolgokat tisztán látni, de a távolabbi tárgyak minden esetben homályosak.

Ez különösen vezetés közben tűnhet fel. Bár az autóban a rádiót vagy a műszereket tisztán felismerjük, a közúti jelzések olvasása nagy nehézségbe ütközhet. A rövidlátás érintheti az egyik vagy mindkét szemet, és könnyen korrigálható szemüveggel, kontaktlencsével vagy látásjavító szemműtéttel.

2. Távollátás

A távollátás egy másik gyakori fénytörési hiba. A hipermetrópok a távoli és a közeli tárgyakat egyaránt homályosan láthatják. A távollátók sokkal jobban tudnak alkalmazkodni, mint a rövidlátók, így a kisfokú távollátók gyakran nem is hordanak szemüveget. A folyamatos alkalmazkodástól azonban könnyebben elfárad a szemük, megfájdul a nap végére a fejük is. A rövidlátáshoz hasonlóan a távollátás is érintheti az egyik vagy mindkét szemet, és szemüveggel, kontaktlencsével, ritkábban lézeres műtéttel korrigálható, 45 év felett pedig műlencse beültetés is szóba jöhet a látás javítására.

szem
A rövidlátás és távollátás gyakori probléma
Fotó: Science Photo Library via AFP

3. Asztigmatizmus

Az asztigmatizmus egy olyan állapot, amelyet szabálytalan alakú szaruhártya jellemez. Ez a szabálytalanság hatással van arra, ahogyan a fény a retinára fókuszálódik, torz, homályos látást okozva minden távolságban. Az asztigmatizmus is gyakori fénytörési hiba, melynek tünete a kettős kép (“mintha a betűknek árnyéka lenne”) megjelenése. Az asztigmatizmusra számos korrekciós kezelési lehetőség létezik, beleértve a szemüveget, a kontaktlencsét és a látásjavító műtétet.

4. Presbyopia

A közeli látás romlása a presbyopia, egy olyan fiziológiai folyamat, ami fokozatosan következik be, és végül mindenkit utolér. Szemlencsénk rugalmasságának csökkenése 40-45 éves korunk körül válik észrevehetővé. A folyamat egyértelmű jele, hogy a korábban megszokott, kényelmes olvasótávolságban elhomályosul a szöveg és egyre távolabb kell tartani a papírt/telefont, hogy ki tudjuk venni a betűket. A presbyopia azoknál is megjelenik, akiknek korábban nem volt gond a látásukkal. Ez a szemben végbemenő folyamat teljesen természetes, az orvosok nem is tekintik szembetegségnek.

A presbyopia kezelésének számos módja létezik, ezek közül legegyszerűbb az olvasószemüveg használata. A presbyopia műtéti korrekciója akkor javasolt, ha a közeli látás mellett a távoli látással is probléma van fénytörési hiba miatt, vagy ha szürkehályog jelenik meg a szemen.

5. Szürkehályog

A szürkehályog kialakulása inkább 50-60 éves kor felett jellemző, de ennél fiatalabbaknál is előfordulhat. Veleszületett szürkehályog is létezik, és trauma hatására is kialakulhat, ez utóbbi azonban általában csak az egyik szemet érinti. A betegség kezdeti stádiumában a dolgok először csak kissé homályosnak tűnnek, gyenge fényviszonyok között összemosódnak, mintha csak egy impresszionista festményt néznénk. A tünetek látást zavaró hatása idővel azonban általában növekszik. A világ felhősnek, homályosnak, komornak tűnhet, a színek eltűnnek.

Szürkehályog kialakulása esetén a látás hosszútávon nem korrigálható szemüveggel.

Egyetlen tartós megoldást a műlencse műtét jelenthet, amely során az elszürkült szemlencsét ultrahang segítségével távolítják el, és a helyére egy speciális műlencsét (mely lehet egy vagy több fókuszú) ültetnek be. Az eljárás fájdalommentes és mindössze 10 percig tart.

A cikk folytatódik, lapozzon a következő oldalra!