Vágólapra másolva!
Michael Jordan fantasztikus karrierjét számtalan óriási zsákolás tarkította. Olyanok mellett/fölött is sikerült a gyűrűbe húznia a labdát, akiktől mások rettegtek, szinte mindenki az áldozata lett előbb-utóbb. 1993. május 25-én (magyar idő szerint 26-án) viszont a rossz oldalra került, ráadásul egy nála alacsonyabb játékos által.

A nagy sikerű The Last Dance című sorozatból emlékezhetünk arra, hogy miután a Chicago Bulls 1991-ben átlépte saját árnyékát és a Detroit Pistonst, új keleti riválist, azaz kihívót szerzett magának. A kiváló Patrick Ewing vezette New York Knicks sokszor kemény feladat elé állította Jordanéket, ezek közül a legnehezebb talán az 1993-as keleti konferenciadöntő volt. Mivel a Knicks jobban szerepelt az alapszakaszban, ezért övé volt a pályaelőny, amelyet ki is használt az első mérkőzésen.

A másodikon is végig vezetett, de a negyedik negyedre ledolgozta hátrányát a Chicago. 91-88-as hazai vezetésnél a Bulls centere, Bill Cartwright elrontott két büntetőt az utolsó percben, majd jött a Knicks 190 centis hátvédje, John Starks, aki egy mennydörgéssel feltette a pontot az i-re.

Az amerikaiak az ilyen típusú zsákolásokra azt szokták mondani, hogy poszterre kerültek azok, akik sikertelenül próbálták megakadályozni. A "kis" Starks itt nemcsak a nála egy fejjel magasabb Horace Grantet, de a fél fejjel magasabb Michael Jordant is poszterre tette, egyúttal gyakorlatilag megnyerte a 2. meccset is csapata számára. A zsákolás ikonikussá vált, később beválasztották az NBA történetének 60 legemlékezetesebb rájátszás-momentuma közé.

Lehet, hogy ez kellett ahhoz, hogy a Bulls összekapja magát, amit viszont biztosan tudunk, hogy a következő négy mérkőzést megnyerte a kétszeres címvédő, amely aztán a nagydöntőben a Phoenix Sunst legyőzve begyűjtötte sorozatban harmadik bajnoki címét.