Ami kicsit különlegessé teszi a vezetőedző mostani lépését, az egy 2015-2016 fordulóján lejátszódott sztori. A Giants akkor kereste a távozó Tom Coughlin utódát, és akkor Eli Manning síkra szállt Ben McAdoo kinevezése mellett. Úgy, hogy a szakembernek semmilyen szinten sem volt vezetőedzői tapasztalata. Csakhogy 2014–2015-ben ők ketten együtt dolgoztak, mint a támadóegység koordinátora és mint quarterback, a közös munka pedig egész jól ment. De azért Eli Manninget nem olyan fából faragták, hogy ezt most ráolvasta volna McAdoo-ra.
„Úgy érzem, ha kimész játszani a srácokkal, akkor játssz velük végig. Csak azért nincs értelme kezdeni, hogy ne szakadjon meg a sorozatod, miközben tudod, hogy nem te fejezed be a mérkőzést" – jelentette ki Eli. Édesapja, az egykoron szintén quarterback Archie Manning kicsit bőbeszédűbb volt:
Az idény menete alapján azt azért nem lehet mondani, hogy teljesen sokkolt volna a döntés. Eli egy szikla, még ha nem is túl magas, de nem is túl alacsony. Büszke vagyok arra, ahogyan minden bajban megállta a helyét, és az is biztos, ezen is túlteszi magát. Nem tetszik majd neki, de elfogadja.
A QB védelmében annyit még mindenképpen említsünk meg, hogy Jerry Reese general manager rossz szokásához híven ezen szezon előtt sem erősítette meg a támadófalat, a csapat talán két legfontosabb elkapója, Odell Beckham Jr. és Brandon Marshall pedig az egész idényre kidőlt sérülés miatt. És bár az NFL kőkemény üzlet, talán érdemes lett volna McAdoo felelősségét is vitatni. Egy bőven negatív mérlegű szezon végén nagyon nagy kérdés, hogy ő a helyén maradhat-e majd. Főleg úgy, hogy – amint egy Giants-szurkoló fogalmazott – Geno Smith a tankolást (értsd: jönnek majd sorban a vereségek, hogy a drafton a lehető legjobb helyen lehessen választani) oldja meg, nem az előrelépést.