Sztárok-Melósok szupertorna az NBA-döntőben

Lehet elképesztően csúnya, lehet nagyon rövid, de az biztos, hogy különleges döntő lesz az idei az NBA-ben. A sztárokkal teletűzdelt Los Angeles Lakers a másodvonalbeli iparosokat foglalkoztató Detroit Pistons, a "Fab Four" a "Bad Boys II", Hollywood a munkásváros, Jack Nicholson Jay-Z ellen. LAL öt év alatt negyedszer vagy DET 14 év óta először? Magyar idő szerint hétfőn hajnali kettőkor kezdődik, és ez most tényleg tarthat csupán egy, de akár két hétig is.

Ha a Detroit Pistons képes lenne legyőzni a Los Angeles Lakerst, történelmet írna az NBA-ben. Talán sosem fordult még elő ugyanis, hogy szupersztárok nélküli együttes nyert volna bajnokságot az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokságban. A Kelet legjobbjánál most olyanok játszanak, mint Chauncey Billups, Richard Hamilton, Ben Wallace vagy Rasheed Wallace - nem rosszak, sőt, Big Ben All-Star center, Hamilton szintén odaérhet a gálára jövőre, Billups is kiváló irányítóvá nőtte ki magát, de ezek azért nem azok a fényesen ragyogó sztárok, amit az ember elvár egy bajnokcsapattól. És nem azért, mert el vagyunk kényeztetve (Bird, Magic, Jordan, Olajuwon, aztán Shaq, Kobe, Duncan...), hanem mert az igazi nagy csapatnak vészhelyzetben pluszt ad, hogy támaszkodhat legalább egy, mindent megfordítani képes szupersztárra. És a Lakersnek az épp említett O'Neal, Bryant pároson kívül van még két ásza. A Pistons pókernyelven egy kis sor. A négy egyforma többet ér.

Ahogy a Detroit játszott az Indiana ellen kedd éjjel, kinézné belőlük az ember, hogy megcsinálják. Tényleg a legjobb csapataát küldte a Kelet a döntőbe, de a Lakers már háromszor büntette meg az aktuális legjobbat. A Pacers 2000-ben, a 76ers egy évre rá, a Nets még eggyel később omlott össze a LAL félelmetes erejétől. Ezek a detroiti srácok egyben biztosan különböznek bármelyiktől: nem adják fel és nem fáradnak el. Viszont tűzerőben sehol nincsenek a Lakerstől.

Általában azt szokás mondani, hogy a védekező felállású csapat, erős külső dobókkal könnyen túljárhat a sztárokkal operáló, ponterős ellenfél eszén. ez sem lehet azonban vigasz, mert a Lakers idén kialakított taktikája éppen arra épül, hogy a befelé vont védelmet kintről vagy kívülről indulva törik át, elsősorban Kobe Bryantet favorizálva, akit a legtöbbször egyáltalán nem zavar, ha zavarják. Odabent biztosan pokoliak lesznek ezek a meccsek, elég csak Shaq 154 kilójára gondolni, amivel a 45-tel könnyebb, de sokkal gyorsabb, ruganyosabb és (mindenekfelett) elszántabb Ben Wallace-nak kell majd megverekednie, vagy a Karl Malone - Rasheed Wallace bunyókra (előbbi arról is híres, hogy olykor szinte letépte Kevin Garnett karját a nyugati döntőben, utóbbi beceneve "Piszkos") készülni. A Hamilton, Billups páros Bryant és Gary Payton elleni kinti meccse ugyanakkor látványos és szórakoztató lehet.

Larry Brown, a Pistons vezetőedzője egyszer már vezetett csapatot a nagydöntőig: a Philadelphia 76ers öt meccs alatt búcsúzott a Phil Jackson kormányozta Lakers ellen 2001-ben. Az O'Neal egyeduralkodásának ideje volt, de ő hiába kopott kicsikét, Malone-nal és Paytonnal sokkal erősebb lett az arany-lila alakulat. Az állandóságot pedig Bryant képviseli, "a legjobb szorongatott helyzetből dobó játékos", ahogy Flip Saunders, a Minnesota Timberwolves mestere mondja. Valóban kiábrándító lehet, hogy tökéletesen védekezel rajta, és mégis bedobja. Az a Lakers azonban mégiscsak jobb volt, mint ez a mai (sokkal jobb cseréi voltak), de Brownnak most nincs egy olyan dobója, mint a 76ers motorja, Allen Iverson volt.

Szóval, a Pistons nem fog letérdelni, harcolva fog kimúlni, de nem valószínű, hogy győzhet, még ha hét meccsig tart is ez a tusa.