Szörf havon, jégen

A sok télen űzhető sport közül ez alkalommal az egyik nagy kedvencet, a SNOWkite-ot mutatjuk be. 15 évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy az ejtőernyő-siklóernyő és a szörf keverékeként elkezdett próbálkozások bármifajta eredményre vezethetnek. De aztán mégis sikerült valami egyedit és izgalmasat találni, amivel a nyári kite-ozást pótolhatjuk a téli zord időkben is.

Néhány kísérletező francia vagy amerikai - természetesen az elsőbbségen vitatkoznak - kicsinyített siklóernyővel vontatták magukat, különböző eszközöket erősítve a lábukra. Rájöttek, hogy nemcsak siklani lehet a szélben, mint a windsurffel, hanem az ernyő hirtelen visszahúzásával mindenfajta ugrató nélkül el lehet rugaszkodni a földtől. Ezután elkezdődtek a speciális fejlesztések, és a kite történetének kezdetén, több mint tíz éve egy ilyesféle szerkezettel már át is keltek az Északi-sarkon.

Egy sportág életképességét és elterjedését az határozza meg, mennyire válnak érdekeltté a nagy cégek, és milyen lehetőségeket látnak benne. A "szélsportra" éppen ráfért egy kis újítás, így megindultak a fejlesztések olyan kite-ernyő kialakítására, amely a szél erejéhez állítható és nagyokat lehet vele ugrani. Ma már a legtöbb cég eljutott a kifinomult, professzionális ernyők gyártásáig, amelyek kényelmessé és biztonságossá teszi a kite-ozást.

A kite óriási előnye, hogy nemcsak vízen (mint a kitesurf), hanem havon és füvön, sőt homokon is remekül lehet használni. Az extrém sportok között ritka, hogy hazánk terepei is megfelelőek legyenek ilyesmihez.

A kitesurf remekül űzhető a Balatonon, míg a téli változathoz, a snowkite-hoz elég pár centis hó és egy épp nem üzemelő vitorlázó reptér. A vízi világ őszbe fordulása és az első hóesés közötti átmeneti időben is akadnak kitűnő szárazföldi kite-os alkalmatosságok. Ilyenkor előkerül a buggy (háromkerekű homokfutó), illetve a landboard (terepgördeszka): ezek mind remek kite-ozó eszközök a kedvezőtlen időjárás és az oktatás időszakaiban.