Túra a János-hegyről a Hűvösvölgybe

A szokatlan tavaszias időjárás arra ösztönzött bennünket, hogy 2005-ös első túránkat már az év elején, januárban beiktassuk. Célunk egyelőre csak izmaink bejáratása volt, ezt egy szolid túrával tökéletesen meg is valósítottuk. Útvonalunkat főleg gyermekes családoknak ajánljuk, egyrészt a terep könnyebbsége, másrészt a közlekedési eszközök kínálta könnyű megközelíthetőség miatt.

Természetbe csalogató időjárás, közel 10 Celsius-fok várt azokra a kirándulni vágyókra, akik a január 8-9-i hétvégét a szabadban töltötték. Az [origo] szokásos túraajánlatát ezúttal egy könnyű, kisgyermekes családoknak is javasolt úttal szeretnénk folytatni, utunk a Budai-hegységben a János-hegytől Hűvösvölgyig vezetett.

Mivel a kezdő- és végpont egyaránt Budapesten belül van, tömegközlekedéssel is könnyűszerrel megközelíthető mindkét út. A Moszkva térről a 158-as busszal a végállomásig utazva érjük el a zugligeti megállót, ahonnan az 1042 méter hosszú Libegő indul a János-hegyre. A szép kilátást és a friss levegőt mintegy tíz percig lehet élvezni, miközben a lábunk alatt csodálhatjuk a mélységet, a fákat és a házakat, a távolban pedig szép idő esetén a Parlamentig és a Gellért-hegyig is el lehet látni.

Felérve a hegyre, utunk északnyugati irányban, a piros jelzésen halad tovább, egy vadregényes, meredekebb turistaösvényen vagy műúton egyaránt megközelíthetjük az Erzsébet-kilátót.

A János-hegy csúcsán - 527 méteres tengerszint feletti magasságban - régebben egy alacsony faemelvény állt, tetővel ellátott, hatszög alakú galériával. A fővárosi mérnöki hivatal 1899-1900 telén több tervet dolgozott ki egy kőből épülő kilátótoronyra, amelyet végül 1908 és 1910 között Schulek Frigyes tervei alapján építettek fel. Az egyedülálló szépségű torony neoromán stílusban létesült. 23,5 m magas, a tetejére 101 lépcső vezet. A kilátó körüli teraszt 1931-ben alakították ki.

Nevét Erzsébet királynéról kapta, aki 1882-ben tett kirándulást a csúcsra. A kilátó egész éven át látogatható, állapota azonban lehangoló, a málladozó, falfirkákkal elcsúfított falak alapos rekonstrukcióra szorulnak.

Utunk továbbra is a piros jelzésen vezet tovább, többször keresztezve a Jánoshegyi utat átvágunk a Pozsonyi-hegyen, majd miután találkozunk a sárga úttal, azon kelet felé (azaz jobbra fordulunk), s hamarosan elérkezünk a Budakeszi úthoz, pontosabban a Szépjuhászné elnevezésű helyhez.

A hely az Úttörővasút építésekor a Ságvári-liget nevet kapta, s csak a rendszerváltás után lett ismét Szépjuhászné. Hogy honnan a név?

A legenda szerint Mátyás király álruhában (saját vadászmesterének adva ki magát) itt ismerte meg Sándor juhász gyönyörű asszonyát, Trézsit, s szerelem szövődött közöttük. Egészen addig tartott a románc, amíg Beatrix királyné ugyancsak álruhában rajt nem kapta a párocskát a szerelmi légyotton.

A közelben megtekinthetőek az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok budaszentlőrinci kolostorának romjai.

A Gyermekvasút pályáját keresztezve a sárga jelzésen, erősebb kapaszkodóval érhetjük el a Nagy-Hárs-hegyet (454 m), ahol újabb torony vár, a Kaán Károly-kilátó. A jelenlegi építmény helyén korábban fából épült kilátó állt, amely összedőlt, így az újabbat már kőalapzatra emelték. A névadó Kaán Károly (1887-1940) erdőmérnök, földművelésügyi államtitkár, akinek nevéhez az erdők népjóléti szerepének törvényi szintű elismertetése fűződik.

Forrás: [origo]

Kaán emlékét korábban egy emléktábla őrizte a kilátó bejáratánál, a rongálók miatt azonban a budapesti erdészethez szállították. Azóta már az új táblát is elcsúfították...

A sárga jelzést követve az út a Bátori-barlang bejárta mellett halad el, amely veszélyessége miatt nem látogatható. A legenda szerint a barlangot föld alatti járat kötötte össze a közeli pálos kolostorral, az alagutat azonban nem sikerült megtalálni.

A jelzésen tovább haladva (érintve a hárshegyi vasútállomást és az erdei tornapályát) 2 km-re a hűvösvölgyi végállomásra érünk, ahonnan buszokkal (57, 63, 64, 157) vagy az 56-os villamossal lehet visszajutni a városba. Alternatív lehetőséget kínál még a Gyermekvasút is, amellyel hét megállót lehet érinteni, sorrendben Hárs-hegy, Szépjuhászné, János-hegy, Virágvölgy, Csillebérc, Normafa, Széchenyi-hegy.

Aki viszont még nem fáradt, elindulhat gyalog is visszafelé.

Pincési László