Bakony: túra a betyárok nyomában

Áprilisi túránkat Bakonybél környékére terveztük, a Zirc és Pápa közötti úton fekvő kis falu, mind történelmi, mind természeti értékeivel megfogja a kirándulni vágyókat. Utunk során bejártuk a falu egyháztörténeti jelentőséggel bíró helyeit, megnéztük a közelben húzódó botanikai-zoológiai-geológiai Boroszlán-tanösvényt, s meglátogattuk Hajszabarnán a híres betyár, Savanyú Jóska állítólagos rejtekhelyét is.

Nézze meg képgalériánkat!

Magyarországi túrakörutunk legújabb állomásának a Bakony északi részét választottuk, ezen belül is a festői Magas-Bakony Tájvédelmi Körzetet, amely a maga érintetlenségében kiváló hely lehet egy nyugodt hétvégéhez. Főhadiszállásunkat a Hotel Odvaskő jelentette, a Zirc és Pápa között, a Gerence patak völgyében fekvő kis magányos "fogadó" ideális helyszín a pihenni vágyóknak. A közelben nyoma sincs az urbanizációnak, nincs térerő, hogy bárki telefonon zaklassa a pihenni vágyót, s innen, a Gerence autóspihenőtől indul a Boroszlán-tanösvény, amelyet természetesen nem hagyhattunk ki.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság mintegy tíz évvel ezelőtt létesítette a Magas Bakony Tájvédelmi Körzetben, a Kőris-hegy oldalában látogatható, körút jellegű, botanikai-zoológiai-geológiai tanösvényt, amelyet hivatalosan 1993 tavaszán adták át a nagyközönségnek. A sétaút a Magas-Bakony Tájvédelmi körzet természeti értékeit tárja fel a látogatók előtt, egy rövidebb (2 km) és egy hosszabb (7 km) szakaszra osztva. A piros turistajelzés mellett segít eligazodni a fákra festett, stilizált babérboroszlán képe is.

Természetesen a hosszabb útnak vágtunk neki, ami közepes tempóval 3-3,5 óra alatt teljesíthető is - ebben benne foglaltatik a végső szakaszban megmászandó hegy is, amelynek oldalában az Odvaskői-barlang található.

A közúttól induló ösvény első állomása egy dombra vezet fel, állomásonként leírások és fényképes táblák jelzik a környék állat- és növényvilágát, felhívják figyelmünket a geológiai képződményekre, a hegységet alkotó dolomit jellegzetes töredezett-repedezett szerkezetére.

A 2. és a 4. állomás között tábla jelzi, hogy merrefelé kell letérni jobbra a barlang irányába, a 7 km teljes körút rövidebb változata errefelé letérve egy lépcsőn keresztül vezet a barlanghoz, majd a völgybe, ahonnét rövid sétával visszatérhetünk a kiindulási helyhez.

Odvaskői-barlang

A 4. megállónál megcsodálhatjuk a jégkorszakban kialakult Öreg-Szarvad-árok mélységét, majd egy fennsíkon tovahaladva egyre gyakrabban láthatjuk a sötétzöld levelű, alacsony cserjét, a névadó babérboroszlánt.

Túránk legmagasabb pontját a 7. megálló után érjük el, a távolban látszik a Kőris-hegy 709 méter magas csúcsa. Utunk azonban egy völgyben vezet tovább, egy tábla jelzi is, errefelé van a "parkoló", ami egy erdő kellős közepén elég furcsán hangzik.

Leereszkedve az Öreg-Szarvad-árokba egy erdészeti úton folytatódik az ösvény, ott jártunkkor a nagy esőzések miatt a faszállító tehergépkocsik mély csapásokat vájtak a sártengernek látszó úton, így jobbnak láttuk, ha az "árok" helyett az út meni aljnövényzetben gyaloglunk tovább.

Az Öreg-Szarvad-árokban aztán elérjük a 8. megállót, ahol jobbra meredek dolomitsziklákat láthatunk. Az utolsó szakaszon tábla jelzi, hogy lehet visszacsatlakozni a kiskörút barlang felé eső részére, a meredek, szívdobogtató kaptató után viszont elénk tárul az Odvaskői-barlang (amely eredetileg a 3. megálló), a hegység területén található közel ezer természetes üreg egyike.

Az Odvaskői-barlang a Bakony egyik legrégebben ismert történeti, őslénytani értéke miatt fokozottan védett, először egy 1037-es oklevélben szerepel a neve. A triász dolomitban kialakult 350 méteres tengerszint feletti magasságon található képződmény 28 méter hosszú, 8-10 méter széles és 3-4 méter magas.

Az egyetlen nagy teremből s néhány kisebb, pár méter hosszú oldalágból álló, inaktív forrásbarlang két kürtővel is a felszínre nyílik. Kitöltéséből jégkorszakból származó emlőscsontok kerültek elő. A barlangot magába foglaló sziklatömb keleti oldalában a kisméretű, 4 méter hosszú Odvaskői-kőfülke nyílik. A barlangban 10 védett és fokozottan védett denevérfaj fordul elő, ez az egyike a Bakony legforgalmasabb denevér-nászhelyének, valószínű, hogy hajdan szülőkolóniájuk élt itt.

A hagyomány szerint ezt a barlangot a hírhedt betyárok is használták, itt tanyázott Milfaith Ferkó és bandája is. A barlang a Gerence-csárdához közel van, innen látták el étellel és itallal a betyárokat. A barlangtól a P (barlang) jelzésen ereszkedünk le, visszatérve a völgybe az út mintegy öt perc után visszatér a kiindulási ponthoz, a parkolóba.