Vágólapra másolva!

Három nap elég a snowboard alapjaihoz

Fotó: Arany-Média Hírügynökség
Elengedhetetlen a biztonságos felszerelés

A kezdők azonban jóval a felcsatolás előtt szembesülnek különböző alapproblémákkal. Először is el kell dönteniük, milyen stílust szeretnének tanulni. Létezik ugyanis az alpesi kemény vonal és a freestyle, vagyis a szabad stílus, s e kettőhöz eltérő felszerelést kell beszerezniük a tanulóknak. Az alpesi stílus mozgásában leginkább a síeléshez hasonlít. Akik ezt a stílust választják kemény kötéssel felszerelt deszkán siklanak, kemény cipőben. Bár ezekkel a kötésekkel használhatók a sícipők is, hosszútávon jobb, ha speciális kemény cipőt húzunk, amelyet egyértelműen a snowboardozásra fejlesztettek ki. Az alpesi stílus jellegzetessége, hogy jeges pályán, nagy sebességgel, élen vezetett kanyarokkal siklanak a boardosok, így fontos a megbízható felszerelés.

A szabad stílus kötetlenebb, jobban hasonlít a szörfhöz vagy a gördeszkához. A fiatalok nagyobb része is e mellett a stílus mellett kötelezi el magát. Az alpinhoz képest szélesebb és puhább deszkák mindenfajta terep- és hóviszony között megállják a helyüket. Lehet velük ugratni, trükközni. A deszkákon az úgynevezett puha kötésbe speciális, leginkább egy bakancshoz hasonlító cipő használható. Ezek a puha cipők nagy mozgásszabadságot biztosítanak, így kényelmesen lehet bennük egész nap boardozni és a járás sem okoz problémát.

Ha deszkavásárlásra adjuk a fejünk, jobb ha a kezdőknek a vállmagasságnál nem alacsonyabb, de a fejnél nem magasabb snowboardot veszünk. Ami az ideális deszkaszélességet illeti, ügyeljünk rá, hogy a bakancs a megfelelő kötésszögnél ne lógjon le sem az orránál, sem a sarkánál, de ne is legyen távol a deszka szélétől.

Fotó: Arany-Média Hírügynökség
Ehhez azért több kell három napnál

A snowboard (h)őskorában természetesen még nem volt ekkora a választék sem ruhákból, sem deszkákból. Az első hódeszkát az 1960-as évek közepén állította össze az amerikai Sherman Poppen, aki fiának szánta az eszközt a téli hónapokra, amikor nem lehetett szörfözni és gördeszkázni. A ma is használatos famagos technikával, laminált üvegszövetből készülő, acéléllel ellátott deszkák az 1980-as években jelentek meg. Amerikából Európába a '80-as évek közepén jutott el a találmány. 1987-ben megalakult a Nemzetközi Snowboard Szövetség, 1993-ban pedig a Magyar Snowboard Szövetség (Pajor Ágnes, telefon: (06-30) 962-8800) is megkezdte működését.

Ma már több hazai sípályán is fogadják a snowboardosokat, a Normafánál pedig kivilágított terepen még sötétedés után is lehet siklani. Szakemberek szerint azonban ezek a lejtők nem a legmegfelelőbb terepek a tanuláshoz. "A gyakorlat inkább az, hogy a klubok síutakat, snowboard-utakat szerveznek valamelyik közeli pályára" - tudtuk meg a Külker Snowboard Club oktatójától, Kertész Pétertől (telefon: (06-20) 914-7484), aki úgy tartja: általában három nap elég az alapok elsajátításához.

A K2 Funsports Club (Pál Katalin, telefon: 250-3271) is indít sítúrát Ausztriába március 17. és 22. között, ahol snowboard oktató foglalkozik a kezdőkkel. De szervez még utakat a Magyar Snowboard Szövetség és az F2 klub is. Lehetőség van arra is, hogy bizonyos utazási irodáknál olyan túrára fizessünk be, ahol szakképzett oktatók foglalkoznak a tanulókkal.