Vágólapra másolva!
25 éve mutatkozott be az NBA-ben az első magyar kosárlabdázó, Dávid Kornél. A nagykanizsai születés kosaras hamar a fejébe vette, hogy ő a világ legjobbjai között, a világ leghíresebb bajnokságában fog szerepelni, de nagyon rögös út vezetett odáig, hogy 1999. február 5-én végre pályára is léphessen az ígéret földjén. Dávid Kornél évekig próbálkozott, kapott hideget-meleget, ezrek gúnyolták a lelátóról idehaza, amikor elsőre nem sikerült a nagy álom, de nem adta fel, és neki lett igaza.

Dávid Kornél Jordannel egy csapatban

Magyarországon a '90-es években nem volt olyan egyszerű a tengerentúli bajnokságok követése, mint manapság. NBA-meccseket tévében azok nézhettek, akiknek volt műholdvevőjük, parabolaantennájuk, és fogták mondjuk a ZDF-et, ahol el lehetett csípni pár meccset, főleg a rájátszásból, később is ritka volt magyar kommentáros meccset elcsípni 25-30 évvel ezelőtt.

Hallgassa meg a sztoriról készített podcast-műsorunkat is:

Ha itthon valakit megkérdeztek az NBA-ről, az biztosan a Chicago Bullst és Michael Jordant tudta fejből mondani, ezért is volt hatalmas dolog, hogy egy magyar kosaras éppen a Chicago Bullsnál próbálkozhatott.

Dávid Kornél és Toni Kukoc, akik egykoron csapattársak voltak Chicagóban Forrás: NBAE/Getty Images/2017 NBAE/Jeff Haynes

Dávid Kornél a Budapest Honvédtól már magyar bajnokként igazolt Székesfehérvárra 1994-ben az Albacomphoz és alapembere volt a válogatottnak, de őt egy dolog mindennél jobban izgatta, mégpedig az, hogy játszhasson Amerikában. Nem véletlen, hogy a fehérvári szerződésébe később az is bekerült, hogy el kell engedniük, ha NBA-csapat szeretné szerződtetni.

Dávid Kornél minden követ megmozgatott, és először 1997 nyarán kapott meghívást Amerikából,

az akkor 26 éves kosaras három hetet töltött el a Chicago Bulls csapatának újonctáborában. Ne feledjük, az

a Chicago akkor Michael Jordannel, Scottie Pippennel és Dennis Rodmannel a világ legjobb csapata volt.

„A legfőbb célom az, hogy kipróbáljam magam a kosárlabda őshazájában, hogy ott mérjem fel, hol tartok, mennyit tudok ebből a játékból. Ez egy újonctábor, amelyen azok a játékosok vesznek részt, akik szeretnének bekerülni az NBA-be, a Chicago Bulls első csapatába" – mondta ekkor Dávid Kornél, aki hozzátette, a második vonalban is nagyon szívesen szerepelne Amerikában.

A magyar kosaras meggyőzte a chicagóiakat, ugyanis az akkor 86-szoros válogatott kosárlabdázónak Jerry Krause, a Chicago Bulls igazgatója szólt, hogy azt szeretnék, ha a tábor befejeztével is Chicagóban maradna, ugyanis felajánlották, hogy legyen ott a csapattal októberben, a nagyok edzőtáborozásán is.

Jerry Krause (balra), a Bulls general managere és Jerry Reinsdorf, a Bulls tulajdonosa ünneplik az 1998-as bajnoki címet. Krause megítélése nagyon sokat romlott a Jordan-féle The Last Dance sorozat forgatása után Forrás: AFP/Jeff Haynes

„Októberben egy hónapon keresztül együtt készülhetek majd Jordannal, Pippennel, Rodmannel és a Bulls többi, bajnoki aranygyűrűt nyert sztárjával az NBA novemberi nyitányára. Két lehetőség közül választhatnak majd. Az egyik, hogy NBA-szerződést kapok a Chicago Bullsnál, a másik pedig az, hogy Jordanék fiókcsapatában, a Rockfordban fogok játszani a CBA-ban, amely az NBA mögötti második számú liga az Egyesült Államokban" – mondta Dávid Kornél 1997-ben.

A magyar kosaras végül szeptember végén repült vissza Amerikába, ahol szerződést is kötöttek vele, aminek értelmében a következő egy évre más amerikai csapatban nem pattogtathatott, és ott kellett lennie az edzőtáborban, de ez még nem volt garancia semmire.

Ahogy az lenni szokott, a csapat pályára lépett néhány meccsen az előszezonban (preseason) és Dávid Kornélt itt is bevetették. Ez még az a nagy Chicago volt, amiben Michael Jordan is játszott.

„Amikor először a kezembe került a labda, rögvest csoda nyugodt lettem.

Ez idáig egyetlen rossz gesztusát sem láttam, rossz szavát nem hallottam. Jó ütemű prakkerolással kezdtem. Lesapkáztam egy vigyázatlan seattle-i srácot. A közönség őrjöngő diadalüvöltéssel köszönte meg a dobásblokkolásomat, mintha ősrégi Bulls-menő volnék, és nem próbaidős zöldfülű. A második prakkeromat már felállva, vastapssal üdvözölték" – mondta a magyar kosaras első chicagói meccséről a Nemzeti Sportnak. A második után a negyedik negyedben megint kapott négy percet Dávid Kornél, aki egy tempóból megszerezte első pontjait is.

Dávid Kornél az NBA történetének egyetlen magyar játékosa Forrás: AFP/Tannen Maury

A folytatásban nélküle utazott el a csapat Párizsba, ahol újabb meccsek következtek, de később sem szerepeltették már Kornélt, ami után nem volt meglepő, hogy a Bulls lepasszolta őt a Rockford Lightning együttesének. A Michael Jordan vezette tömörülés nemet mondott a fiatalításra, így nem sok esély maradt arra, hogy újoncok szerepeljenek a keretben. A rockfordi kaland nem tartott sokáig, ugyanis 1997 decemberében Dávid Kornél már újra Székesfehérváron tűnt fel, újra az Albacomp játékosa lett.

A kezdeti kudarc csak erősebbé tette

„A Rockfordban egyszerűen nem jutottam játékhoz. Nem mintha nem bízott volna bennem az edző, de nyíltan megmondta: elsősorban azokat szeretné kipróbálni, akik az NBA-ből jöttek, és néhány hónapon belül - egy-két sérülés után - ugyanoda térhetnek vissza. Én csak utánuk következtem volna - talán februárban vagy márciusban. Ennyit pedig semmiképpen sem szerettem volna kihagyni" – mondta Dávid Kornél, aki nem kudarcként tekintett az amerikai kalandra, sőt, rögtön elmondta, hogy nyáron újra beszáll a Nyári Ligába, „és ha utána visszahívnak, akkor újra megyek. Már sokkal dörzsöltebb leszek, mert az idei tapasztalatok felvérteztek."

Dávid Kornél bizonyított a kétkedőknek, ugyanis tavasszal bajnoki címet ünnepelhetett az Albával. A nézőtérről

hol elismerésként, hol gúnyosan, de többször felcsendült az „NBA, NBA" rigmus az NB I-es csarnokokban.

Közben hiába várta a Nyári Ligát, ugyanis jött a lockout, az NBA legnagyobb bérvitája miatt szüneteltek az igazolások, befagyasztották a fizetéseket és gyakorlatilag minden tevékenység megszűnt a bajnokságban.

„Vegyes érzelmekkel gondolok vissza az Amerikában eltöltött időszakra. Öröm és csalódottság egyaránt maradt bennem. Essünk túl az utóbbin: ha tudom, hogy

így viszont, hogy sikertelenül kísérleteztem az NBA-vel, lemaradtam a válogatott első három, már akkor is sikeres Európa-bajnoki középdöntőjéről, no meg az Albacomp szezonkezdetéről. Hogy mégsem bántam meg az amerikai kirándulást, annak rém egyszerű a magyarázata: a mai napig is felfoghatatlan érzés, hogy éppen azt a felkészülést csináltam végig, mint a Bulls nagymenői. Hogy együtt játszhattam Jordannel, Pippennel és Rodmannel.

Tudom, az ellenségeim ezt is megkérdőjelezik,

de így történt, és ezt az élményt soha senki sem veheti el tőlem. Mint ahogy azt a kellemes bizsergést sem, amit akkor éreztem, amikor a fiúk az idény végén ismét elnyerték az NBA aranygyűrűjét" – mondta 1999 januárjában, amikor már zsebében volt az Alba első bajnoki címe.

Dávid Kornél a magyar válogatott mezében küzd Forrás: AFP/Gerard Malie

„Úgy álltam hozzá a játékhoz, csak semmi egyénieskedés, nekem a csapatot kell segítenem. Tudom, hogy akkoriban korántsem csillogtam, de csaknem teljes mértékben kárpótolt az, hogy hazatértem után zsinórban tizenháromszor győzött az Albacomp. Azt viszont hozzá kell tennem:

Én pedig hiába próbáltam ezt kikapcsolni, amikor néha háromezren bántanak, ez nem könnyű feladat. Hol jobban, hol rosszabbul viseltem, de ma már azt mondom: megedződve, lelkileg megerősödve zártam le ezt az időszakot" – tette hozzá Dávid, akivel kapcsolatosan pár nappal később a történelem ismételte önmagát, ugyanis meghívást kapott a Chicago Bulls kéthetes összetartására, amelyre mindössze tizenöt kosarast invitáltak.

Ez a Chicago már nem az a Chicago volt, a Last Dance-nek már vége volt, a keret átalakult, de az NBA akkor is az NBA.

„Az esélyeimről inkább nem nyilatkozom, hiszen egyszer már balul sült el a dolog, ám annyit ki merek jelenteni: ezúttal több az esélyem a csapatba kerülésre, mint másfél évvel ezelőtt" – mondta a második chicagói kaland előtt. A történések hasonlóan alakultak, annyi különbséggel, hogy Dávid nem egy előszezonos meccsen bizonyíthatott, sőt, volt olyan, hogy ő volt a csapata legeredményesebb játékosa, rögön az Indiana elleni első felkészülési meccsen.

A valóra vált álom

A szezon februári rajtjáig fogytak a napok, ahogy a vetélytársakat is szépen sorban tanácsolták el a csapattól, de csak napokkal a alapszakasz kezdete előtt vált biztossá, hogy csoda történik: azaz kétéves szerződést tett a Bulls, ma már kimondható, a történelem első magyar NBA-játékosa elé.

A Chicago 1999-es kerete a csonka szezonra:

Brent Barry, Maceo Baston, Corey Benjamin, Mario Bennett, Keith Booth, Randy Brown, Mark Byvant, Cory Carr, Dávid Kornél, Ron Harper, Charles Jones, Toni Kukoc, Andrew Lang, Rusty LaRue, Dickey Simpkins, Bill Wennington

Dávid Kornél első meccsét az NBA-ben február 5-én, a Utah Jazz ellen játszotta, amely a Bullsszal ellentétben nem gyengült meg a nagydöntőt követően, hiszen ott volt a csapatban Karl Malone, Greg Ostertag, Jeff Hornacek és John Stockton is. Dávid Kornél csereként 12 percet kapott, dobot 11 pontot, és volt négy lepattanója is.

A Bulls lett az egyik legnagyobb kárvallottja a lockout időszakának, ugyanis Jordan visszavonult, Scottie Pippen és Dennis Rodman eligazolt, valamint a vezetőedző, Phil Jackson is távozott. Az NBA kirakatcsapata rettenetesen meggyengült. Ez persze semmit nem von le Dávid Kornél érdemeiből, aki élt a lehetőséggel és egy csapásra nemzeti hős lett, hiszen korábban senki nem jutott el eddig, nemcsak kosárlabdában, hanem semmilyen amerikai major sportban (amerikai futball, baseball, jégkorong, kosárlabda). Ráadásul pont a Bullsban, amely itthon is a legnépszerűbb csapat volt, hiszen a Jordan-mánia Magyarországot is elérte, és a kosaras kártyák gyűjtése is ekkor volt a csúcson.

„Nem is emlékeztem pontosan, hogy ez február 5-én volt. Maga az érzés egyébként felejthetetlen. Iszonyatosan vártam, annyiban szerencsém volt, hogy korábban nyári ligában már játszottam Salt Lake Cityben, tehát nem volt ismeretlen a közeg. Nem tudtam, mire számítsak, mennyit játszom majd, vagy egyáltalán fogok-e, abban viszont biztos voltam, hogy ha megkapom a lehetőséget, maximálisan élnem kell vele. Aztán a meccs előtt tudatosult bennem, amikor felálltunk a pálya két oldalára, elsötétült minden, és elkezdték játszani az amerikai himnuszt, hogy bizony itt vagyok az NBA-ben. Velem szemben Karl Malone, John Stockton és Jeff Hornacek, azok ellen játszom, akiket néhány hónappal azelőtt még tévében néztem, hogy a Bulls ellen döntőztek" - mondta később erről a meccsről a magyar kosaras az Origónak.

A Utah Jazz ellen is pályára lépett Dávid Kornél Forrás: AFP/-

„Talán az első negyed végén, vagy a második elején álltam be. Azt tudtam, hogy ha hozzám kerül a labda, mindenképp kosarat akarok szerezni. Bizonyítani akartam, hogy megállom a helyem, és Magyarországért is, hiszen szinte senki nem tudta, honnan jövök, csak azt, hogy Európából. Nem féltem, hogy ekkora sztárok ellen játszom, aztán volt egy eset, amikor Karl Malone szabálytalankodott ellenem, de nem fújták le. Néztem a bíróra, hogy mi van, ő meg azt sem tudta, ki vagyok, nyilván nem fújt Malone ellen egy újonc javára."

A csapat ugyan 104-96-ra kikapott, de a magyar kosaras jól mutatkozott be: „Boldog voltam, hogy elkaptam egy jó rajtot, az emberek kérdezgették is, hogy ki ez a srác, de nem volt sok idő az örömködésre, mert két nappal később már Los Angelesben játszottunk a Clippers ellen, ott pedig olyan borzasztó voltam (4 perc, 0 pont, 2 eladott labda, 2 kihagyott büntető – a szerk.), hogy hagyjuk is. De legalább nyertünk!

Mesélt arról is, hogy milyen volt a Jordan-éra utáni hangulat az öltözőben: „Vegyes csapatunk volt, olyan emberekkel, mint Toni Kukoc, Ron Harper, Bill Wennington, Dickey Simpkins vagy Randy Brown, akik nyertek itt néhány bajnoki címet, valamint újoncokkal, akik mind a játékpercekért harcoltak. Az senkit nem érdekelt, honnan jöttem, és hogy én vagyok az első magyar, aki bekerült az NBA-be, ugyanis mindenkiben ott volt az 1992-es és az 1996-os nyári olimpia tanulsága, hogy mennyire le volt még maradva akkor az európai kosárlabda az amerikai mögött. Senki nem volt kíváncsi arra, mi zajlik Európában."

A Dávid Kornél-őrület egészen 2001-ig tartott, a Bullson kívül pályára lépett még a Cleveland Cavaliers, a Toronto Raptors és a Detroit Pistons színeiben is, de egyértelműen a Chicagóban töltött időszaka volt egyénileg a legsikeresebb. Karrierje talán legjobb meccsét 1999. április 14-én játszotta a Cleveland ellen, amikor először kapott kezdőként lehetőséget, és 20 pontot szórt.

Ezt a meccset később a Sport TV-n elevenítették fel, érdemes megnézni az erről készült videót:

Dávid Kornél a csapataiban összesen 109 NBA-mérkőzésen lépett pályára, ezeken öt pontot és 2,8 lepattanót átlagolt. A tengerentúli liga mellett a francia Strasbourgban, a litván Zalgirisban és az egyaránt spanyol TAU Cerámicában és Gran Canariában játszott, idehaza pedig az Albacomp mellett a Budapest Honvédot és a Malév SC-t erősítette. Magyar bajnokságot háromszor, Magyar Kupát egyszer nyert, emellett kétszeres Spanyol Kupa- és spanyol Szuperkupa-győztesnek, valamint egyszeres litván bajnoknak is mondhatja magát. Az Euroligában négy szezonban szerepelt, ezalatt 11,6 pontot és 5,5 lepattanót átlagolt, a válogatottban 127 meccsen játszott.

Dávid Kornél nem szakadt el az amerikai ligától visszavonulása után sem, ugyanis volt a Phoenix Suns megfigyelője is, most pedig a Milwaukee Bucks európai játékosmegfigyelőjeként dolgozik.

A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg.