Vágólapra másolva!

Képgaléria a versenyről

Negyedik alkalommal rendezték az adriai vitorlás szezon nyitóversenyét, s minden eddiginél népesebb volt a mezőny, hiszen 28 hajózó egység több mint 200 versenyzője vett részt ezen a rangos eseményen. Az ünnepélyes megnyitó Vangelis - 1492 (A Paradicsom meghódítása) zenéjével indult, aminek apropóját ebben az évben először kiírásra került vándordíj adta, amely Kolumbusz Kristóf kardjának pontos másolata. A Mira Mare-kupa végső győzelmét két kategória (Bavaria 34 és 42, amelyek maximum 3 évesek) győztes csapata vívta egymással, Bavaria 44-es hajókon un. playoff versenyen, mely alapjaiban a páros versenyek szellemét idézi.

Ebben az évben a verseny szervezői úgy döntöttek, hogy a Mira Mare hagyományos éjszakai futamát nem az utolsó napon rendezik meg, hanem ez lesz a négy szakaszból álló verseny első futama. A sukosani Zlatna Luka kikötőből ebben az évben nem délnek, hanem északra, Mali Losinj hangulatos, kis kikötője felé indult a csapat. Ez komoly erőpróbának ígérkezett, hiszen a 82 tmf (kb.150 km) távolságot 26,5 óra alatt kellett megtenniük. Fokozta a nehézségeket, hogy a táv döntő részében erős észak, észak-keleti ellenszél fújt. Az erős, 50-60 km/h-s szelet gyakran tették kiszámíthatatlanná a 80-100 km/h-s szélrohamok, így a hajó kormányosainak egész idő alatt éberen kellett őrködniük a biztonság érdekében. A szervezők fokozottan figyeltek a biztonságra, ezért az éjszakai futam során mindenki számára kötelező volt a mentőmellény viselése és kétóránként minden hajónak pontos helyzetjelentést kellett adnia.

Az erős szél ellenére voltak teljesen szélcsendes öblök, ahol a hajók órákra fogságba estek, így történhetett meg, hogy már az első ellenőrző pontnál komoly időeltéréssel jelentkeztek be a versenyzők. Az első hajó a rajt után hét és fél órával, míg az utolsó tizenöt órával később haladt át. Az embert próbáló körülmények miatt a mezőny harmada feladni kényszerült ezt a "maratoni" futamot. Előfordult kormányhiba, vitorlaszakadás és sokan a tavalyi Trogir-Komiza szakaszon "megszerzett" tengeri betegségükkel találkoztak ismét. Mali Losinj-ba mindenki biztonságban megérkezett, ahol fél 8-kor kezdődött a város polgármesterének állófogadása a magyar versenyzők tiszteletére, megtörtént az első szakasz hivatalos eredményhirdetése is.

Bavaria 41/42
1. Mary-N (Soponyai Géza)
2. Pooh (Kiss István)
3. Katarina (Dr. Orbán István)

Bavaria 34
1. Lilly (Zelles Sándor)
2. Daisy (Kirimi Zoltán)
3. Poppy (Perl Tamás)

A Mali Losinj-Cres (2.) szakasz

Verőfényes napra ébredtünk ennek a piciny városkának a kikötőjében, de a március eleji reggelek itt sem tűntek melegebbnek, mint Magyarországon. A zsűri a második futam rajtját tizenkét órára tűzte ki, hogy a csapatoknak elegendő ideje legyen az előző "maratoni" táv utáni szükséges javításokat elvégezni és egy kicsivel többet pihenni. Az időjárás előrejelzés is erős észak, észak-keleti szelet jelzett, ami fokozatosan nyugatira fordul.

Sok csapat a kikötőből elindulva nem a rajt felé vette az irányt, hanem az öblöt körül ölelő kis városka felé, amely a napsütésben a pálmafáival fantasztikus látványt nyújtott a hajós városnézés alatt. Szerencsére a rajthoz minden hajó időben érkezett, így a Bavaria 34-esek 12.00-kor, a Bavaria 41/42-esek tíz perccel később sikeresen elrajtoltak. Már a rajtvonalon áthaladva látszott a kapitányok különböző stratégiája: a csapatok egy része a nyílt tenger felé igyekezve az egyenletesebb és talán erősebb szelet kereste, míg a többiek a partközeli változékony fuvallatokhoz alkalmazkodva a rövidebb utat választották. (A versenyzők esti elmondása alapján mind a szél iránya, mind az erőssége rendkívül szeszélyes volt, amely teljesen kiszámíthatatlanná tette a verseny kimenetelét.)

A versenyen egyetlen ellenőrző pontot határozott meg a zsűri, de mivel a várt erős szél nem bizonyult tartósnak, ezt jelölték ki a célnak, ráadásul meghosszabbítva az áthaladásra kiszabott határidőt is. Sajnos, minden erőfeszítés ellenére csak egyetlen hajó tudott célba érni a megadott időpontig. A futam után az egyik hajó hivatalosan óvást nyújtott be, majd a versenybíróság az óvásnak helyt adott és a verseny második futamát hivatalosan is törölték. Ezzel egy időben a harmadik futamon olyan szabályok léptek életbe, amelyek a versenyző csapatok teljesítményéhez igazítva rugalmasan kezelik a befutási limit időt és így nem fordulhat elő a maihoz hasonló eset.

Szélcsendben (3. szakasz)

A tengerészek azt mondják, a szél sohasem alszik, legfeljebb pihen. A Mira Mare-kupa résztvevői viszont szívesen aludtak volna még, mikor felvirradt a harmadik versenynap, dacára az előző napi rövid szakasznak és a törölt futamnak. Cres kikötőjében a szél is jól "elvackolta magát" és nem akart a versenyzőkkel ébredezni, ezért a verseny szervezői úgy döntöttek, hogy elébe mennek a szélnek és megkeresik, hátha meg lehet valahogyan menteni az aznapi futamot. Cres szigetének észak-nyugati csücskéig kellett motoroztatni az egész mezőnyt, mikor gyenge északi szélbe botlottak, így délelőtt tíz órakor az alig fújdogáló szellőben a zsűri elrajtoltatta a hajókat.

Tulajdonképpen az aznapi verseny legjelentőségteljesebb eseménye ezzel meg is történt, hiszen az elkövetkezendő közel húsz órában említésre méltóról alig-alig lehet beszámolni. A gyenge szélben elrajtoló mezőny kétségbeesett igyekezettel próbált kikerülni a Vela Vrata csatorna szűk átjárójából, de sötétedésig csak alig néhány mérföldet erőlködtek előre, azt is csigalassúsággal. De a fohász aznap nem használt. Meg a káromkodás sem, pedig mind a kettőből kijutott bőven az időjósoknak. Hiszen az akkorra beígért erős bórából csak enyhe fuvallat kerekedett, és estére még az is elült a szigetek meredek partjai között, időt hagyva a csapatoknak az önfeledt bámészkodásra.

Éjfélre a mezőny nagy része feladta és motort kapcsolt, hogy "bepöfögjön" Rab szigetére. Nem bírta tovább a szélcsendes megpróbáltatást, és az egy helyben lötyögést a hatalmas tükörsima lavórban. (A lavór vitorlás szakkifejezés, azt jelenti: langyos, sima, rezzenéstelen.) A maradottak pedig szenvedtek és rakosgatták a vitorlákat ide-oda, keresgélve a titokban ellibbenő apró fuvallatokat. A végére azért kiderült, hogy nekik lett igazuk, hiszen a szélnek alig nevezhető, de legalább elhanyagolható "lengedezésben", a hajnali órákban átvánszorogtak a Plavnik és Cres szigete közötti első ellenőrző ponton, melyet a zsűri ki is nevezett befutónak.

Nem sokan maradtak a mezőnyből a végére. A vitorlázók legnagyobb ellensége a szélcsend. Semmitől nem félnek jobban, mint a tükörsima tenger látványától, mert a vihar az jöhet, de a szélcsend az felőrli az idegeket és olykor a jó modort is. Ez utóbbinak olykor a kéznél lévő rádió és az éter hullámai isszák meg a levét. De bizony ilyen a túravitorlázás: egyszer fent, egyszer lent, egyszer haladunk, egyszer csak ringatódzunk a nagy tükörsima lavórban. Itt a hosszú távú taktika számít, s az, hogy ki bírja tovább erővel és idegekkel. Meg persze, hogy ki tudja legjobban összegyűjteni, és vitorlájába terelni az átsuhanó szellőket.

Ez a 42-es hajóosztályban a Dancing Queen nevű hajónak sikerült a legjobban Dr. Fekete Balázs vezérletével, míg a 34-es osztályban a Lilly futott be elsőnek Zelles Sándorral a kormánynál.

A Mira Mare-kupa harmadik futamának eredményei:
34-es hajóosztály:
1. Lilly: skp. Zelles Sándor
2. Orchid: skp. Molnár Csaba
3. Aralia: skp. Németh Attila

42-es hajóosztály:
1. Dancing Queen: skp.Dr Fekete Balázsű
2. Katarina: skp.Dr Orbán István
3. Pooh: skp. Kiss István

Száguldás az éjszakában (4. szakasz)

Végre történt valami. Előbb csak elsuhanó fodrozódások borzolják a víz felszínét és a kedélyeket, majd az egyre erősödő szellő egyértelmű és kitartó Yugóba fordul, mely az Adriai-tenger partjai mentén dél, dél-keleti irányból szalad fel a partok mentén, megmozgatva a tenger hullámait és a vitorlázók képzeletét.

Hosszú, nehéz szakasz várt a versenyzőkre a Mira Mare-kupa utolsó versenynapján, bonyolult éjszakai navigációval és három ellenőrző ponttal terhelve az amúgy is erejük végén járó hajósokat. A kora délután Rab szigete mellől elrajtoló mezőny gyönyörű napsütésben és erős Yugóban vágott neki a közel hatvan mérföldes távnak. Az erős negyed szélben vágtató hajók hat-hét csomós sebességgel szelték a méteres hullámokat, melyek megmozgatták a csapattagok taktikai készséget, erejét és gyomrát egyaránt.

De végre senki nem panaszkodott és az éterben is néma csend honolt, ami biztos jele volt annak, hogy mindenki alaposan el van foglalva a navigációval és a hajó finomra hangolásával, hogy még néhány tizednyi plusz csomós sebességet ki lehessen csikarni belőle. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen az első ellenőrző ponthoz, mely Pag és Maun szigete között helyezkedett el, már sötétedésre odaértek a leggyorsabb versenyzők. Kutyafuttában bejelentkeztek és széltől ittasodott lélekkel máris rohantak tovább a második pont felé, mely az Ugljan sziget északi csücskénél helyezkedett el.

A Zadari-csatornában erős szembe szélbe szaladt bele a mezőny, de ez mit sem zavarta őket, hogy hosszú takkokkal ne száguldozzanak ámokfutóként tovább a sűrű, sötét és holdtalan éjszakában. Küzdöttek a fiúk derekasan a vaksötétben és kora hajnalra le is értek a Zadarral szemben elhelyezkedő Osljak szigethez, a harmadik ellenőrző ponthoz, ahol a kis sziget és Ugljan között mindenki beleszaladt a lavórba, és a hirtelen szélcsend majdnem átrendezte az elől rohanó három hajó sorrendjét, melyet a hosszú mérföldeken át sikerült kiharcolni. Annyira meglepte a hajókat a szélvédett, kis öböl, hogy először nem is tudták, mihez kapjanak a szédült rohanás után. Azután virradatra nagy nehezen mindenki átvánszorgott az átjárón, ami már tényleg csak egy ugrásnyira volt a céltól, a sukosani Zlatna Luka kikötő bejáratától.

Fáradtan, csapzottan, de boldogan esett be mindenki a célba egy gyönyörű és felemelő vitorlázás után. Nem is volt ebben semmi hiba, hiszen ezen az utolsó szakaszon a Mira Mare-kupán minden összejött és mindenki elégedett lehetett. Feledésbe merültek az előző napi, kétségekkel teli, szélcsendes időszakok és mindenki nagyon sportszerűen, tisztességes versenyben teljesítette a távot, öregbítve a magyar vitorlázók jó hírnevét az Adrián.

Bízva abban, hogy hasznos tapasztalatokkal távozik minden versenyző a Mira Mare-kupáról, jövőre újra várja az Adria a magyar vitorlázókat a legnagyobb, évadnyitó versenyen.

A negyedik szakasz eredménye:
34-es hajóosztály:
1. Lilly: skp. Zelles Sándor
2. Aralia: skp.Németh Attila
3. Alocasia: skp. Szalóki László

42-es hajóosztály:
1. Marin: skp. Srámli Mihály
2. Dora: skp. Winkler László
3. Sesula: skp. Szabó Ferenc.

Összesített eredmény:
34-es hajóosztály:
1. Lilly: skp. Zelles Sándor
2. Daisy: skp.Kirimi Zoltán
3. Tansy: skp.Dr Csók Viktor.

42-es hajóosztály:
1. Katarina: skp. Dr Orbán István
2. Pooh: skp. Kiss István
3. Puma: skp. Medgyesi János.

Lázár Lénárd, Szabó János

Ajánlat:

Korábban:

Űrhajós és énekes is nevezett az idei Mira Mare-kupára