Felkészülés síelés előtt

Ki szeretné szokásos évi, mindössze egy-kéthetes vagy pár napos sítúráját izomláztól szenvedve vagy éppen sérüléssel bajlódva eltölteni? A megoldás a tervszerű, időben elkezdett felkészülésben rejlik. A teremben vagy szabadban végzett edzések gyakorlatanyagát körültekintően kell összeállítani, fokozatosan és az egyéni képességekhez mérten növelve az időtartamot és a terhelést.

Ahogy telik az idő, úgy válnak egyre specifikusabbá a gyakorlatok. A lábak és a törzs erősítése miatt rengeteg futó és szökdelő feladatot kell végezni. Ezek nagy részét érdemes nem síkfelületen, hanem természetes domborzatú vagy mesterségesen kialakított terepen gyakorolni. Segítségünkre lehetnek olyan tornatermi eszközök, mint a zsámoly, tornapad, szivacsszőnyeg vagy steplépcső. Egyes mozdulatok hasonlósága, és a térdízületek terheléshez szoktatása miatt érdekességként görkorcsolyás foglalkozásokat is iktathatunk a felkészülésbe.

Közvetlenül a sítúra előtt már a koordináció fejlesztésén, a síspecifikus mozdulatok "begyakorlásán" és az idegpályák bejáratásán van a hangsúly. - Ebben az utolsó időszakban az aszimmetrikus kéz- és lábmunka, az aritmikus szökdelések, valamint a testtengelyek körüli különböző forgások teszik teljessé a felkészülést. A váratlan megállások és elindulások eltérő egyensúlyi helyzetekből szintén fejlesztik koordinációnkat - javasolja Bakacsi Zoltán. Ezekhez a gyakorlatokhoz használhatunk különböző tárgyakat, eszközöket, hasznos lehet például akadályok (botok, labdák) kerülgetése vagy a természetes terep adta lehetőségek kihasználása (egyensúlyozás egy kidőlt fatörzsön).

Egy-egy edzést - az éppen hangsúlyos feladattól függetlenül - minden esetben egy erőteljes, legalább 25-30 perces, a keringési rendszert edző feladattal (gyaloglás, bicikli vagy futógép) kezdjünk. A bemelegítés majdan a síelés elején sem maradhat el! Egy élénkítő futkározás után a bemelegítő gimnasztikai gyakorlatsornak minden testrészt és izomcsoportot meg kell mozgatnia. Érdemes felülről lefelé haladni (nyak, kar, mell, törzs, csípő, láb), hogy semmit se felejtsünk ki. Az egyes gyakorlatok, illetve az edzés, valamint a napi síelés végén pedig ne feledkezzünk meg az igénybevett izmok nyújtásáról sem! Az ízületi mozgékonyság ugyanis csökkenti a balesetveszélyt, egy-egy esés vagy hirtelen irányváltoztatás kevesebb kárt tehet a szalagokban és izmokban.

A felkészülés, a sítúrához hasonlóan, csoportosan jelenti a legnagyobb élvezetet; az utazó társaság együtt "melegíthet" a havas vakációra. Az irányításra érdemes szakembert felkérni, vagy a boltokban kapható videokazetták segítségével összeállítani az edzésprogramot.