Magyarország nemzeti parkjai

Szeptember 27-én ünnepeljük a turizmus világnapját. Ebből az alkalomból szeptember 28-29-én Magyarország nemzeti parkjaiban nyílt hétvégét tartanak. Íme egy rövid ismertetés nemzeti parkjainkról.

Óvja, védje...

Hortobágyi Nemzeti Parkvilágörökség

Kiskunsági Nemzeti Park (alapítva: 1975) - 56 761 hektár (fokozottan védett 12 457 hektár), a Duna-Tisza közén több különböző tájegységből áll. Nevezetessége a szikes puszták és homokbucka-vonulatok sajátos élővilága.

Bükki Nemzeti Park (alapítva: 1976) - 43 130 hektár (fokozottan védett 3774 hektár), az ország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkja az Északi-Középhegységben, Szilvásvárad és Lillafüred között. Nevezetességei a mészkőhegység változatos karsztformái: ősember által is lakott barlangok, víznyelők, szurdokok.

Aggteleki Nemzeti Park (1985) - 19 892 hektár (fokozottan védett 3922 hektár), Észak-Magyarországon az Aggteleki-karsztvidéken helyezkedik el. 1995 óta a világörökség része. Itt található Európa egyik legnagyobb cseppkőbarlangja: a Baradla-barlang (26 km hosszú, ebből 8 km Szlovákiában Domica néven ismert).

A Fertő-Hanság Nemzeti Park (alapítva: 1991) - 23 588 hektár (fokozottan védett 7492 hektár), Nyugat-Magyarországon az osztrák határon. Nevezetessége az egykori mocsár- és lápvilág egyedülálló növény- és állattani, kultúrtörténeti értékei.

Duna-Dráva Nemzeti Park (alapítva: 1996) - 49 473 hektár (fokozottan védett 14 123 hektár), a Dél-Dunántúl térségében a Dráva és a Duna mentén hosszan elnyúló területen. Nevezetességei a folyókhoz kötődő természeti értékek, köztük a gemenci erdő vadrezervátuma.

Körös-Maros Nemzeti Park (alapítva: 1997) - 50 134 hektár (fokozottan védett 6411 hektár). az ország délkeleti részén a Körösök és a Maros folyó vízrendszerének vidéke a Tiszáig. Nevezetességei a Magyarországon egyedül itt élő állat- és növényritkaságok, köztük a túzok Európában legnagyobb állománya Dévaványán (Békés megye).

Balaton-felvidéki Nemzeti Park (alapítva: 1997) - 56 998 hektár (fokozottan védett 11 134 hektár), a Dunántúlon a Balaton északi partján húzódó régió a Kis-Balaton tájvédelmi körzetével együtt, egyedülálló földtani, tájképi természeti értékekkel.

Duna-Ipoly Nemzeti Park (alapítva: 1997) - 60 314 hektár (fokozottan védett 16 119 hektár), Budapesttől északra, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között. Magában foglalja a festői szépségű Duna-kanyart és a Szentendrei-szigetet.

Őrségi Nemzeti Park (alapítva: 2002) - 40 000 hektár, az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet, az 1976-ban alapított Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet, valamint a Belső-Őrség határán futó Rába-völgy természetközeli állapotú területeit öleli fel. Az ország tizedik nemzeti parkja. Területén számos tőzegmohaláp és láprét található. Állatvilága igen változatos, itt él Magyarország leggazdagabb lepkefaunája. Számos népi építészeti és kultúrtörténeti emlékhelynek ad otthont.