Kész csoda az 1956-os olimpián szerzett kilenc magyar aranyérem

Kész csoda, hogy a körülmények ellenére kilenc aranyérmet szereztek a magyarok az 1956-os melbourne-i olimpián - erről Hencsei Pál sporttörténész, olimpiakutató beszélt az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Felidézte: az 1956-os olimpiára rányomta a bélyegét a politika, a magyar forradalom melletti szolidaritás jegyében lemondta a részvételt Hollandia, Svájc és Spanyolország, a szuezi válság miatt pedig Egyiptom, Irak és Libanon lépett vissza tiltakozásul, a magyar sportolók azonban részt vettek a játékokon. Hozzátette:

a forradalmi eseményekben, az utcai megmozdulásokban néhány sportoló aktívan részt vett, de a sportbarátok meggyőzték őket, menjenek el az olimpiai játékokra, és "ezzel is igazolják a magyarok függetlenségét és eredményességét",

így a sportolók nagy része úgy döntött, részt vesz az olimpián.

Székely Éva, a 200 méteres mellúszás olimpiai bajnoka. MTI Fotó Forrás: MTI/-

Mint mondta, mire a sportolók kiértek, addigra a magyar forradalmat már leverték, ez nagy lelki terhet jelentett számukra. Felidézte, hogy 1956 nyarán felfokozott várakozás kísérte az olimpiai szereplés lehetséges kimenetelét,

egyesek szerint akár húsz aranyat is nyerhettek volna a sportolók, de ezeknek a várakozásoknak aztán nem volt realitása.

A sporttörténész szerint ebben szerepet játszott a kalandos, hosszú, öt napig tartó fárasztó utazás, illetve, hogy több hét kiesett az edzésekből. De - mint mondta - leginkább az itthon maradt családtagok miatt érzett aggódás nyomta rá a bélyegét a magyar sportolók teljesítményére.

Kész csoda, hogy ennek ellenére kilenc arannyal jól szerepeltek a magyar sportolók"

- fogalmazott Hencsei Pál.

Az összesített éremtáblázatban Magyarország a 4. helyen végzett.

Magyarország-Szovjetunió: a melbourne-i vérfürdőként emlegetett pólócsata Forrás: AFP/Staff

A Magyarország és Szovjetunió vízilabda-válogatottja közötti elődöntővel kapcsolatban - amelyet melbourne-i "vérfürdőként" emlegetnek - elmondta:

a mérkőzés fölényes magyar győzelemmel zárult, azonban nem sokkal a vége előtt, 4:0-s magyar vezetésnél Zádor Ervint a szovjetek egyik játékosa úgy arcon találta, hogy a magyar játékosnak felrepedt a bőre és ömlött belőle a vér.

A kép sok újság címlapjára felkerült.

Hencsei Pál kitért arra is, hogy az olimpián 108 magyar versenyző indult, volt 6 tartalék és csaknem 40 sportvezető is.

A küldöttségből 48-an nem tértek haza az olimpiáról.

Ez az 1960-as évekig rányomta bélyegét a magyar sport helyzetére, egyesek a magyar sport Trianonjaként emlegetik - jegyezte meg.

Az 1956. évi nyári olimpiai játékokat 1956. november 22. és december 8. között rendeztek az ausztráliai Melbourne-ben.