Vágólapra másolva!
A Rekordbajnok, az elmúlt tizenegy idény végén mindig a tabella élén záró német sztárcsapat, a Bayern München most csak második helyen áll a bajnokságban, és ez egy olyan csak, amit ezúttal nem is kell idézőjelbe tenni, mert nem egy egyszerű botlásról van szó. 99 százalékig biztosra vehetjük, hogy 11 győztes idény után idén nem a Bayern lesz a német bajnok, ami felér egy földindulással a német fociban. A bajok nem most kezdődtek, a fenyegető jelek már egy ideje megszaporodtak, de mintha senki nem figyelt volna rájuk. Ennek meg is lett az eredménye, ugyanis az idény végén távozik a klubtól Thomas Tuchel.

Volt egyszer egy hegemónia

Németországban és világszerte is alighanem sok-sok kárörvendő futballdrukker dörzsöli a tenyerét, és sóhajt megkönnyebbülve: végre a Bayern Münchennél is meghúzzák a keserűség poharát. 

A Rekordmeister, a német futball kétségtelenül legnagyobb, legsikeresebb klubja, a világ legsikeresebb csapatai közé tartozó Bayern nyomasztó uralmából már sokaknak elegük volt - ők most mind nagyon elégedetten pillantanak a Bundesliga tabellájára.

A Bayern München nevét nem találjuk ott a Bundesliga 1963-64-es első szezonjának tabelláján, a kis bajor csapat ugyanis akkor még a Regionalliga Südben szerepelt.

Az első Bayern-bajnoki cím 1969-ből:

 Két idénnyel később azonban már nem csak ott volt a mezőnyben, de mindjárt a dobogón is végzett, az 1969-es első bajnoki címtől kezdve pedig szinte már történelmi ritkaságnak számít, ha nem végez dobogón, de kis túlzással az is, ha nem nyeri meg a bajnokságot. 58 élvonalbeli idény, 32 bajnoki cím, és további 15 dobogós helyezés (10 második és öt harmadik hely), 

ilyen nyomasztó hegemóniát más topligában egészen biztosan nem találunk,

 de kevésbé magas szintű bajnokságokban is ritka, hogy egy klub ennyire maga alá gyűrje a teljes mezőnyt.

Az elmúlt másfél évtized pedig minden korábbi időszakon is túltett: míg korábban a Bayern soha nem nyert sorozatban háromnál több bajnoki címet, addig 2013 óta minden idényben az Allianz Arénában bonthattak pezsgőt. Olyan pedig, hogy a Bayern lemaradt a dobogóról utoljára 2007-ben fordult elő, míg azt megelőzően 1995-ben érte ez a szégyen a piros-fehéreket.

Nem vették az adást

Idén ez a veszély nem fenyegeti a klubot, az 50 pontos Bayernnek 12 fordulóval a zárás előtt 9 pont előnye van a negyedik helyen álló Borussia Dortmunddal szemben, de, hogy nem lesz bajnok, az is szinte biztos. A Bayern előtt nyolc ponttal vezető Leverkusen bukására csak azok mernek nagy tételben fogadni, akik töretlenül hiszen a gyógyszergyári csapat legendás lúzer mivoltában. És nem csak a pontkülönbség, de a mutatott játék, illetve a két klubból áradó "vibe"-ok miatt: míg Leverkusen irányából csak pozitív hullámok jönnek, addig Münchenből annyi negatív hullám ömlik, hogy az bárkinek az életkedvét elveszi. A két csapat közötti különbséget tökéletesen lekottázta a február 10-i Leverkusen-Bayern meccs, ahol a hazai csapat ritkán látható magabiztossággal mosta fel a pályát a bajorokkal.

De a listavezető otthonában kikapni, még, ha 0-3-ra is, kevésbé megalázó, mint a hétvégi bochumi 2-3, ahol a forduló előtt a tabellán 14. hazaiak alázták meg a rekordbajnokot. És, amit már nehezen toleráltak nem csak a csapat szurkolói, de maguk a játékosok is.

A bajok azonban nem a BayArénában kezdődtek, ott csak látszólag a tetőpontjukra értek.

Hol lehet a bajok gyökere?

Talán 2016-ban kellene kezdeni, amikor zsinórban elbukott három BL-elődöntő után a szurkolók, a média és a sok-sok szakértő nyomására lapátra tették Pep Guardiolát. A kopasz katalán mágus ugyanis hiába nyert hét trófeát (ennél többet, 11-et csak Ottmar Hitzfeld pakolt be a trófeacsarnokba), a három elbukott BL-elődöntő (sorrendben a Real Madrid, a Barcelona és az Atlético Madrid ellen) kikezdte Pep legyőzhetetlenségének mítoszát, és a Säbener Straßén végül úgy látták a legjobbnak, ha kirúgják. A Manchester City vezetői köszönték szépen...

Pep Guardiola, Bayern Münche
Guardiola egy idő után már hiába kereste a megoldást Münchenben
Fotó: AFP 

A katalánt követő Carlo Ancelotti alig több mint egy idényt töltött a kispadon, neki 2017 szeptemberében kellett mennie, miután a Paris Saint-Germain otthonában belenézett a csapat egy 3-0-s pofonba, ráadásul a bajnokságban is csak a harmadik helyen álltak 6 forduló után. Valóban skandalum... A látszólag mindig unott ábrázattal rágózó olasz edző kirúgása hosszú idő után mégis először utalt arra, mintha a kelleténél nagyobb lenne a kapkodás a székházban, és egy-egy döntés inkább hirtelen felindulásból születik, semmint alaposan megfontolva.

Rúgjuk ki!

Mintha csak a Valahol Európában című magyar remekmű klasszikus jelenete ejtette volna rabul a müncheni fejeseket: Ancelotti elküldését követően alig több mint egy év alatt három edzőt (Willy Sagnol, Jupp Heynckes, Niko Kovac) neveztek, majd rúgtak ki ugyanolyan lelkesen. 

Mígnem 2019-ben Hansi Flick személyében meg nem találták az igazi megoldást.

 Az ős-bayernes Flick visszaállította a mundér (bőrnadrág) becsületét: a csapat 2020-ban és 2021-ben is 13 pontos előnnyel lett bajnok, és az egész szezonban volt annyi vereségük (4), amennyinél most tartanak 22 fordulót követően.

Hansi Flick, Bayern München
Hansi Flick segédedzőként kezdte, majd BL-győztes vezetőedzőként zárta a 2019/2020-as szezont 
Fotó: AFP/Matthew Childs 

A válogatottnak azonban még a Bayern sem mondhat nemet, így Flicket 2021 nyarán elengedték a Nationalelfhez, így két évvel később már onnan rúghatták ki... Viszont az irányításával egy birodalmi csillagromboló hatékonyságával mindent lezúzó Bayern építménye ha nem is rögtön, de elkezdett rogyadozni.

A csodaedző és a bukott csodaedző

A Bayern mindig a legjobbakat akarja minden posztra, ezt a leckét már biztosan megtanulták a Bundesliga csapatai, amelyek pontosan tisztában vannak vele, hogy 

legjobbjaikra bármikor lecsaphatnak a müncheniek, és, ha tesznek egy visszautasíthatatlan ajánlatot, akkor nagyon nehéz nekik nemet mondani.

Így az RB Leipzignak sem igen volt esélye megtartani edzőjét, a csapatot 2021-ben BL-elődöntőbe vezető Julian Nagelsmannt, akit Flick utódjának néztek ki Münchenben. A lipcseiek legalább annyit elértek, hogy kiszedtek 25 millió eurót a bajorokból az új edzőgeneráció géniuszának tartott Nagelsmannért cserébe. Aki vitte magával két fontos lipcsei játékosát, Dayot Upamecanót és Marcel Sabitzert is. Utóbbi nem sok sót evett meg Münchenben, hamarosan az európai foci akkori viharsarkában, a Manchester Unitednél landolt, míg előbbit éppen most küldenék melegebb éghajlatra a Bayern-drukkerek.

Nagelsmann két hazai szuperkupa-győzelem mellett, ha nem is a megszokott fölénnyel, de behúzta a 2021-22-es bajnoki címet. Az idény végén azonban a Bundesliga és a Bayern történetének legjobb góllövője, Robert Lewandowski Barcelonába szerződött, a helyére hozott Sadio Mané nem tudta betölteni a lengyel által hagyott űrt. 

Bayern Münche, Sadio Mané,
Mané és a Bayern egész biztosan nem egymásnak lett teremtve
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP 

Sőt! A folyton rosszkedvűnek és/vagy sértődöttnek tűnő szenegáli csatár jó kezdés (gól az idényt nyitó Szuperkupa-meccsen, majd az első bajnokin is) után novemberben megsérült, ami miatt lemaradt a katari vb-ről, ami miatt meg még rosszabb lett a kedve. Miközben a klub előző majd' tíz évének legfontosabb játékosát kellett volna pótolnia, ő 25 bajnokin mindössze hét gólt szerzett és öt gólpasszt adott, és csupán négy meccset játszott végig, és ugyanennyiszer volt pályán legalább a 80. percig. A pöttyöst végül ott rúgta el végleg, amikor 2023 áprilisában a Manchester City elleni 3-0-s vereség után az öltözőben nem csak összeveszett Leroy Sanéval, de meg is ütötte a német focistát.

A Bayernben mindig voltak nehéz karakterek, elég csak az utóbbi évtizedekből Lothar Matthäust, Stefan Effenberget, Oliver Kahnt vagy Frank Ribéryt mondanunk, szóval ez nem újdonság, de ők abban a klubban akartak focizni, így lehetett velük beszélni, míg Manéval nem igazán.

De igazságtalanok lennénk, ha a szenegáli csatáron vernénk el a port, hiszen nem kell messzire menni, hogy találjunk mást is, akire lehet mutogatni.

Igen, Thomas Tuchel

Az egykor új Jürgen Kloppnak tartott Tuchel az igazi Klopphoz hasonlóan rövid és felejthető játékoskarrier után ült le a kispadra, és kezdetben valóban szép sikereket ért el ugyanott, ahol korábban Szoboszlai Dominikék jelenlegi edzője is tette, azaz Mainzban és Dortmundban. 2020 tavaszán majdnem meglett a legnagyobb siker is, de a zárt kapus lisszaboni BL-döntőben a PSG kikapott éppen a Hansi Flick-féle Bayern Münchentől. A következő szezon elején Tuchelt ki is rúgták Párizsból, ahol nem tudta kezelni Kylian Mbappé és Neymar elmérgesedő viszonyát, és az eredmények sem jöttek: amikor karácsony előtt egy nappal lapátra tették, a PSG csak harmadik volt a tabellán, és 17 forduló alatt négy vereséget szenvedett el a Ligue 1-ben, ami vállalhatatlan volt a tulajdonosok számára.

Tuchel (és állandó segítője, Lőw Zsolt) a következő másfél évet Londonban töltötte a Chelsea kispadján, ahol kereken 100 meccs után köszöntek el tőlük, 2022 szeptemberében egy Dinamo Zagreb elleni 1-0-s BL-vereség után. 

Bayern München, Thomas Tuchel, Lőw Zsolt
Thomas Tuchel magyaráz Lőw Zsoltnak egy 2023 őszi, Galatasaray elleni BL-meccsen
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP/Tom Weller 

Nagelsmann tavaly márciusi menesztése után szinte törvényszerű volt, hogy az állástalan Tuchel kapja meg a Bayern kispadját. Az idény végén mindjárt bajnok lett, de csak óriási szerencsével, mondhatjuk, hogy működött a Bayern-faktor: mert, ha a Mainz egy számukra teljesen tét nélküli meccsen nem ér el bravúros döntetlent Dortmundban, akkor a sárga-feketék ünnepelhettek volna a lefújás után. 

2023 nyarán Tuchel megkapta a legfontosabbat, amit a csapat megerősítéséhez kért: egy Lewandowskit és a góljait pótolni képes csatárt, a 95 millió eurós Harry Kane személyében. Mellette érkezett még Kim Min-dzse révén egy középső védő az olasz bajnok Napolitól, Raphaël Guerreirót elcsábította Dortmundból és Bayern-játékos lett Konrad Leimer is, a szintén rivális Lipcséből. Távozott viszont a két francia világbajnok, Lucas Hernández és Benjamin Pavard, valamint a holland Ryan Gravenberch is.

Harry Kane, Bayern München
Harry Kane münchenben is rugdossa a gólokat
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP / firo Sportphoto

A számok alapján nem mondanánk, hogy nagy baj van Münchenben, hiszen Harry Kane góljainak(22 bajnokin 25 gól) köszönhetően eddig a Bayern rúgta a legtöbb gólt (59), és a 22 kapott gólnál is csak a Leverkusen (14) tud kevesebbet felmutatni. A Bayern simán (5 győzelem, 1 döntetlen) nyerte a nevetségesen gyenge BL-csoportját a dán Köbenhavn, a török Galatasaray és a helyenként már kínosan rossz Manchester United előtt.

Otthon viszont kezdésként rögtön simán (0-3) elbukták a szuperkupát az RB Leipzig ellen, a Német Kupából a második fordulóban kiestek, miután 2-1-re kikaptak az 1. FC Saarbrücken otthonában. Hazai pályán bajnokin sem a Leverkusent, sem a Lipcsét nem tudták legyőzni, és akkor a kínos vereségekről még nem is beszéltünk: 1-5 Frankfurtban, 0-1 otthon attól a Werder Brementől, amelyiktől legutóbb 2008-ban kaptak ki. Ezt koronázta meg az elmúlt bő egy hét három veresége: a leverkuseni 0-3-ról írtunk fentebb, azt követte a Lazio elleni római vereség a BL-nyolcaddöntőben, majd egy 3-2-es zakó Bochumban. 

Nem csoda, hogy már mindenki Tuchel menesztéséről beszél, az öltözőben pedig valóságos káosz van. A Lazio és a Bochum elleni vereségben is bűnbaknak kikiáltott - nem alaptalanul, mindkét meccsen egy-egy tizenegyes és piros lap van a rovásán - Dayot Upamecano rasszista üzeneteket kap, Harry Kane a góljai ellenére is boldogtalan, ugyancsak joggal, hiszen a világ legnagyobb vicce lenne, hogy eligazol a soha semmit nem nyerő Tottenhamből, és még a Bayernnel sem képes nyerni egy szimpla német bajnokságot, miközben gólkirály lesz. Thomas Tuchel a játékosokkal ordít, és alázza meg őket, miközben Joshua Kimmich még Lőw Zsoltnak sem átall nekimenni.

Ezek után nem csoda, hogy a Bayern ügyvezető igazgatójának, Jan-Christian Dreesennek is meg kellett nyilvánulnia, aki leszögezte, hogy nem terveznek edzőváltást, továbbra is bíznak Tuchelben. A sporthírek gyakorlott olvasói viszont tudják, hogy az esetek többségében az ilyen nyilatkozatokat követik azok, amelyek úgy végződnek, hogy "köszönjük eddigi munkáját, sok sikert a továbbiakban" bárhol máshol. 

A Bayern számára mindig van kiút

Az, hogy Jürgen Klopp jövő nyártól szabad lesz különösen akkor hordoz magában veszélyt, ha a Bayern trófea nélkül zárja a szezont, márpedig erre most nagy az esély, és Münchenben ezt nem igen szokták megtorlás nélkül hagyni. De a Bayern attól is Bayern, hogy az ilyen helyzetekből mindig talpra áll: 

a '70-es évek három BEK-győzelme után látott visszaesést bajnoki címek, kupagyőzelem és BEK-döntő követte,

 ahogy a '80-as évek elején átélt hullámvölgyet is (1985 és 1991 között öt arany és két ezüst volt a mérleg). Pénz mindig lesz, a hozzáértéssel sincs gond, egyszerűen most csak nem a Bayernnek ad a gép, amin eddig mindig kijött a három cseresznye.

Arra viszont komoly téttel mertünk volna fogadni, hogy, ha így folytatódik, akkor a következő idényben más fogja dirigálni a csapatot. Nem is veszítettünk volna, ugyanis a klub szerdán délelőtt megerősítette a Bild napilap és a Sky tévécsatorna korábbi értesülését, miszerint az 50 éves tréner - akinek munkáját Lőw Zsolt segíti - az elmúlt napokban megállapodott a vezetőséggel, hogy nem tölti ki 2025 júniusáig szóló szerződését. 

Thomas Tuchel az idény végén távozik Thomas Tuchel a címvédő Bayern Münchentől. 

Kapcsolódó cikkeink: