Úgy megalázták a Bayern Münchent, mint még soha
A szezon előtti német Szuperkupa miatt a Bayern München kedden este lép először pályára a Német Kupában a 2023-24-es szezonban, a harmadosztályú Preussen Münster othonában. Az első fordulós ellenfelek ritkán szoktak gondot okozni a Bundesliga1-es csapatoknak. A Bayern a jelenlegi bajnoki rendszer 1963-as bevezetése óta mindössze kétszer esett ki a kupából az első meccse után.
A német média azt írta a Vestenbergsgreuth nevű falucskáról, hogy 1994 nyaráig azt hitték az emberek, hogy ilyen település nem létezhet, csak egy nyelvtörjáték jókedvű szerkesztője találta ki. Ám ekkor az 1500 lakosú település amatőr csapata, soraiban az azóta a Heidenheim „örökös edzőjévé" váló Frank Schmidt-tel,
1-0-ra legyőzte a Giovanni Trapattoni vezette, világsztárokból álló Bayernt.
Az volt a bajor kirakatcsapat történetének második bukása a Német Kupa első fordulójában, az elsőre négy évvel korábban került sor. Még az 1994-es elhasalásnál is meglepőbb módon.
Ugyanis hat, nem sokkal korábban megkoronázott világbajnok érkezett Weinheimbe, egy szintén amatőr gárda otthonába.
1990. július 8-án az Argentína elleni 1-0-s diadal után
Rómában világbajnoki címet ünnepelhetett a Bayern hat focistája, Klaus Augenthaler, Jürgen Kohler, Stefan Reuter, Olaf Thon, Hans Pflügler és Raimond Aumann.
Majd a rövid nyári szünet után fantasztikusan kezdte az új szezont a csapat: a Szuperkupában 4-1-re kiütötte a Kaiserslauternt. Az a meccs 23 nappal volt a vb-döntő után. Tehát
a világbajnokok átmentették a formájukat,
a kiegészítő emberek pedig kipihenték magukat. Ráadásul a keret Stefan Effenberg és Brian Laudrup érkezésével tovább erősödött. A Bayern szurkolói joggal reménykedtek abban, hogy a csapat mindhárom színtéren melyen elindul, a csúcsra ér.
Ezen álmuk már a bajnokság kezdete előtt összetört. Ugyanis a müncheni gárda a Szuperkupa diadal után négy nappal, és
a bajnoki rajt előtt egy héttel kiesett a Német Kupából.
Nyilván a szuperjátékosokól álló keret tagjai nem tüzelték fel magukat erre a kötelező győzelemre úgy, mint a bajnoki rajtra, vagy majd a Bajnokcsapatok Európa-kupájára, de az edző (aki maga is világbajnok volt 1974-ben) Jupp Heynckes nem vette félvállról a mérkőzést. Még videofelvételt is beszerzett az amatőr ellenfélről, a Weinheimről. Ez nagyon nagy tett volt, mert a házi videók akkoriban kezdtek csak elterjedni.
Az ötvenezer lakosú kisvárosban természetesen nagyon várták a sztárcsapatot. Az 1990-es világbajnokság csillogó-villogó olasz helyszíneihez képest kicsit ütött-kopott, Sepp Herbergerről elnevezett létesítményben – ahogy mondani szokták – a csilláron is lógtak.
Duplán is forró volt a hangulat.
Augusztus 4-én a délután 3 órás kezdéskor 37 fokot mértek árnyékban, a pályán pedig 46-ot. Ám ez nem tartott egyetlen igazi focirajongót sem a hűvös lakásban, és az sem, hogy igazán arcátlan áron kínálták a belépőt:
45 nyugatnémet márkáért.
Viszonyításképpen: a '90-es évek elején az Olimpiai Stadionban, a főtribünnel szemközti lelátóra középre a Bayern csak 25 márkát kért egy jegyért bajnoki meccsen.
A hazaiak szerencséjére szombatra sorsolták a meccset, így nem munkából kellett érkezniük a játékosoknak. Ugyanis
a hét öt napján ők nem a focipályán „güriztek",
hanem a munkahelyükön, és akinek közülük maradt ereje, ezt követően ment edzésre. A hazaiak közül csak Hans-Peter Makannak volt komolyabbnak mondható futballista múltja, ő fiatalabb korában négy évet töltött a VfB Stuttgartnál, ahol 52 elsőosztályú meccsen léphetett pályára.
FV 09 Weinheim- Bayern München 1-0 (1-0)
1990. augusztus 4.Sepp-Herberger-Stadion (Weinheim)
10.000 néző
Vezette: Berthold Schneider
FV 09 Weinheim: Arnold -- Werni, Kohl, Makan, Olscha (Machowski, a 81. percben) – Ruh , Teubel, Gerlach (Krawerz, az 57. percben) Schwechheimer -- Baumann , Merkel,
Edző: Lothar Strehlau
Bayern: Aumann -- Grahammer , Augenthaler, Kohler – Reuter, Pflügler, Bender (Kögl, az 57. percben), Effenberg (Wohlfahrt, az 57. percben), Strunz -- B. Laudrup, Mihajlović
Edző: Jupp Heynckes
Gólszerző: Thomas Schwechheimer 28. perc (11-esből)
A rekkenő hőségben bágyadtan kezdett a Bayern, és ugyan a hazaiak csak nyomozták a labdát a találkozó első negyedében csak egy helyzete akadt, ezt Laudrup kihagyta.
Majd jött a 27. perc, és Jürgen Kohler szabálytalansága Stephan Baumann ellen. Berthold
Schneider játékvezető 11-est ítélt.
A sors (és Lothar Strehlau edző) Thomas Schwechheimernek adta a lehetőséget, hogy történelmi hős legyen. Az amatőr focista bevágta a labdát a világbajnok Raimond Aumann kapujába. A meccs után ezt mondta:
Nem jelentett más feladatot a válogatott Aumann ellen büntetőt rúgni, mintha egy amatőr kapus ellen végeztem volna el a rúgást a bajnokságban. Mikor odaálltam biztos voltam benne, hogy betalálok."
Schwechheimer ezt a gondolatát több fórumon is elmondhatta. Visszahúzódó fiatalember volt, de az edzője határozott utasítására neki kellett képviselni a győztes csapatot a ZDF televízió esti műsorában.
Ugyanis a meccsen csak ez az egy gól született.
A Bayern a második félidőben hiába rohamozott, Matthias Arnold kapust nem sikerült mattolni. Ráadásul a végén még a hazaiak meg is duplázhatták volna az előnyüket, azonban a kapura törő Ralf Kohlt,
Thomas Strunz szabálytalanul állította meg.
A piros lapot mind Strunz, mind edzője, Heynckes (aki a pályára rohant) nehezményezte, a játékvezetőnek kellett elmagyarázni, hogy attól a szezontól a nyilvánvaló gólhelyzetben elkövetett szabálytalanságért kiállítás jár.
A Bayern 10 emberrel, megalázva vonult le a pályáról a 90 perc után. Schwechheimer gólja a müncheni gárda kiesését jelentette. A sors furcsa játéka, hogy
ő nagy Bayern-szurkoló volt, így kedvenc csapatát ütötte el a továbbjutástól.
Ezzel a bajoroknak nemcsak a kupagyőzelem esélye úszott el, hanem rengeteg pénz is.
A csapat akkori menedzsere (ma tiszteletbeli elnöke) Uli Hoeness gyorsan ki is számolta, hogy ezzel a vereséggel félmillió márkát veszített a klub, ugyanis ennyivel kevesebbet kaszírozott a tervezettnél a Német Kupában.
A Weinheim természetesen minden téren „nagyot kaszált" ezzel a győzelemmel. Persze nem akkorát, mint amekkorát a nagy győzelem után kapusa, Matthias Arnold vizionált, amikor a Berlinben rendezendő döntőre így utalt:
Akkor Berlinig menetelünk, ugye?"
Klaus Augenthaler, a Bayern középhátvédje viszont keserűen mondta:
Tegnap világbajnokok voltunk, ma tanoncok!"
A kiállított Strunz (aki később tagja lett az 1996-ban Európa-bajnokságot nyerő német válogatottnak) legalább megőrizte humorérzékét:
A Kaiserslautern elleni 4-1-es Szuperkupa-győzelem után egész Németország azt találgatta: ki győzheti le ezt a Bayernt? Most már tudják: a Weinheim.
A várakozásoknak megfelelően a következő fordulóban nem folytatódott a weinheimi csoda. Az amatőr gárda hazai pályán kapott ki a Rot-Weiss Essentől, és kiesett.
A Bayern München abban a szezonban semmit nem nyert. A bajnokságban második lett a Kaiserslautern mögött, a BEK-ben az elődöntőben esett ki. Óriási balszerencsével a Crvena Zvezda ellen. A második találkozó 90. percében, összesített 3-3-as állásnál Augenthaler és Aumann a saját kapujába szerencsétlenkedte a labdát.
A „weinheimi tragédia" egy balszerencsés szezon első állomása lett.
A kupabúcsú után egyébként a Weinheim elnöke, Wolfgang Daflinger egy elegáns könyvvel ajándékozta meg Jupp Heynckest, melynek címe: Weinheim régen és most.
Szeretném, ha játékosai többet tudnának városunkról. Mert néhányan nem tudták a találkozó előtt, hol van Weinheim."
— adott magyarázatot az ajándékra az érthetően jókedvű elnök a búcsúzáskor. Weinheim egyébként Frankfurt és Stuttgart között található, Baden-Württembergben. A megszégyenült játékosok ezt nyilván megjegyezték, bár arról nincs hír, hogy Heynckes elolvastatta a könyvet velük, vagy nem.
Bár egy ilyen történelmi fiaskó után talán az lett volna az igazi, ha még ki is kérdezi tőlük mit tudtak meg Weinheimről.