Csodacsapat lesz és üldözi jövőre a Fradit vagy kipukkad és előbb-utóbb kiesik a Kecskemét?

Az NB I előző idényének meglepetéscsapata a végül ezüstérmet nyerő Kecskeméti TE volt. A másodosztályból feljutó csapat remekül rajtolt, majd hiába várták nagyon sokan, csak nem akartak kipukkadni, és végül szinte üldözői lettek a bajnok Ferencvárosnak. Nagy kérdés, hogy Szabó István edző csapata a következő idényben is képes lesz-e hasonló teljesítményre, vagy úgy jár, mint az elmúlt évtizedek "csodacsapatai", a Dunaferr, a BVSC vagy a Vác. Kipukkad, aztán kiesik.

2022-ben a Fradi 12 ponttal előzte meg a Kisvárdát, míg egy évvel korábban ennél is nagyobb fölénnyel, húsz pontos előnnyel zárt a Puskás Akadémia előtt, míg 2020 tavaszán, a furcsa COVID-os bajnokságot a zöld-fehérek 13 pont előnnyel nyerték a Vidivel szemben.

Ehhez képest a 2022-23-as szezont "csak" hat pontos előnnyel zárta Sztanyiszlav Csercseszov csapata a Kecskemét előtt.

Ehhez persze tegyük hozzá, hogy a Fradi márciusában még nyolcadöntőt játszott az Európa-ligában, és úgy is felépített egy olyan előnyt, hogy megengedhette magának, hogy utolsó három meccsét elveszítse. És a világ tíz legjobb edzője közé tartozó Csercseszov nyilvánvalóan már a következő idény csapatát kezdte építeni.

A Fradinak az előző idényben egyetlen - kis túlzással persze - üldözője akadt az NB I-ben, amelyik meglepetésre nem az akkor még MOL Fehérvárnak hívott Vidi volt (a fehérváriak egészen más előjellel produáltak meglepetést), nem a jó kerettel bíró DVSC, vagy a két tavalyi dobogós, a Kisvárda és a Puskás Akadémia volt - hanem az újonc Kecskeméti TE. Szabó István remek kis csapatot épített az NB II második helyén záró keret gerincére sztárigazolások, légiósok és válogatottak nélkül. Azaz sikerült egy tökéletes játékosmixet kialakítania, amihez még a hatásos taktikát is megtalálta, és nem csak arról van szó, hogy a KTE kapta a legkevesebb gólt (32), de ők rúgták a negyedik legtöbbet, vagyis szó sem volt arról, hogy - fociközhellyel élve - "beparkolták a buszt" a kapu elé.

A nagy kérdés, a kecskeméti foci vízválasztója azonban majd csak most fog jönni! Képes lesz-e a csapat egy hasonló produkcióra, azaz tudja-e tartani jövőre is a lépést a Ferencvárossal? Mert az aligha kérdéses, hogy az NB I-ben a 2023-24-es idényben is a Fradi lesz a favorit, a zöld-fehéreket kell üldöznie minden csapatnak.

A két csapat lehetőségei ugyanakkor merőben mások, de ez így volt idén is. Míg a Fradinak nem kis részben az egymást követő négy csoportkörös, rendkívül sikeres európai kupaszereplésből adódóan is nagyon komoly bevételei vannak, amiből képes úgy erősíteni, hogy Csercseszov mester egy Bajnokok Ligája-csoportkörre esélyes csapatot építhessen, addig Kecskeméten meg kell nézni, kire adnak ki pénzt (ezt persze a Fradinál is megnézik, csak Hajnal Tamás sportigazgató másik "polcról" válogat, mint kecskeméti kollégái).

A két csapat eddigi igazolásai így festenek:

Ferencváros: Mohammed Abu Fani (izraeli, Maccabi Haifa), Ibrahim Cissé (francia-szenegáli, SM Caen), Tosin Kehinde (nigériai, Randers FC – Dánia), Cebrail Makreckis (lett-marokkói, Pirin Blagoevgrad – Bulgária), Alekszandar Pesics (szerb, Crvena zvezda – Szerbia)

Megjegyzendő, hogy Abu Fani és Pesics kivételével a többi légiós szabadon igazolható volt, és a két említett játékosért - ha hihetünk az átigazolások terén hitelesnek forrásnak tartott Transfermarkt német oldalnak - is 1,5, illetve 1 millió eurót fizetett a bajnokcsapat.

A Fradi egyébként egyre inkább épít egy magyar magot a csapaton belül, így a távozó Bogdán Ádám cserekapus és Vécsei Bálint helyére érekezett a DVSC-től végleg megvett válogatott Baráth Péter, a fiókcsapat Soroksárról "felhozott" Halmai Ádám, a kecskeméti kölcsönből visszatért Katona Bálint és Máté, valamint a legnagyobb fogás, a gólkirály Varga Barnabás, aki Litvánia ellen megszerezte első válogatott gólját is. Ő lehet az a 9-es, aki eddig hiányzott a Fradiból, akit, ha tömnek labdákkal - márpedig ehhez megvannak a megfelelő szélsők és középpályások Traoré, Zachariassen, Mercier és Marquinhos személyében, akkor - ő ontani fogja a gólokat.

Kecskemét: Fadgyas Tamás (ETO FC Győr, kapus), Katona Levente (Pécsi MFC, középpályás), Kiss Bence (ETO FC Győr, középpályás), Pálinkás Gergő (Kazincbarcika, csatár), Szendrei Ákos (DAC, csatár), Szűcs Kornél (Diósgyőr, védő)

Ránézésre is óriási a különbség, hiszen míg a Fradi európai kupacsapatokból tud igazolni, addig a KTE az NB II-ből igyekszik erősíteni, mégpedig úgy, hogy a lila-fehérek a történetük második európai kupaszereplése során se valljanak szégyent.

Szabó István az előző idényben megmutatta, hogy jó szeme van a csapatépítéshez, és képes a realitás talaján maradni:

azaz aligha fog olyat hallani tőle bárki, hogy a Fradi megszorongatása lesz a csapata célja, sokkal inkább a biztos bennmaradást tűzik ki célul a Széktói Stadionban. Érthetően.

Még az előző idénynél is nagyobb csoda lenne, ha a Kecskemét meg tudná ismételni a bravúros szereplést Forrás: Reti Attila Photography (2022)/Reti Attila

Azt nem mondjuk, hogy július 29-én, az NB I első fordulójában mindenre választ kapunk, de az biztos, hogy egy Fradi-Kecskemét párosításnál jobbat akarva sem lehetett volna összehozni. A két csapat előző idénybeli három meccséből egy döntetlen mellett kettőt a kecskemétiek nyertek, vagyis a Ferencváros egyszer sem tudta legyőzni a KTE-t. Igaz, utolsó meccsüknek az akkor már bajnok Fradi számára semmi tétje nem volt.

Csillagokból fekete lyukak

Csakhogy a Kecskeméthez hasonló csapatoknál örök kérdés, képesek lesznek-e folyamatosan magas szinten teljesíteni. Ahogy minden európai bajnokságban, így a topligákban is voltak meglepetésre felemelkedő, majd a mélybe zuhanó csapatok (Cagliari, Parma, Gruether Fürth, Montpellier, vagy legújabban a PL-ből most kiesett Leicester City),

úgy a magyar élvonal története is tele van hasonló drámákkal.

Erről Kecskeméten is tudnának mesélni, hiszen azok után, hogy a csapat - éppen a Fradi előtt - 2008-ban először jutott fel az NB I-be, majd 2011-ben Magyar Kupát nyert, 2015-ben miután nem kapta meg az NB I-es licencet, búcsúzott az élvonaltól. Sőt, a klub ezen a néven meg is szűnt. A továbbiakban KLC-KTE SI, majd KLC néven szerepő csapat három szezont húzott le a megyei I. osztályban, mielőtt feljutott volna az NB III-ba, ahonnan 2022 nyarán az NB I-ig vezetett az útja. Aligha szeretne bárki újra átélni egy ilyen "kalandot" Kecskeméten.

Dunaferr SE

A KTE első NB I-es szezonja egy másik csapat számára az utolsó volt. A 2000-ben bajnok Dunaferr SE ekkorra teljesen lenullázta magát. Az 1951-ben alapított vasgyári csapat 1966-ban jutott fel először az élvonalba, hogy a következő három évtizedet "liftezéssel" töltse: hol az NB I-ben, az NB II-ben, néha pedig a harmadosztályban bukkant fel a nevük, hogy aztán 1998-ban a másodosztály másodikjaiként feljussanak az NB I-be. A csapatot ekkor Varga Zoltán, a Fradi korábbi legendás játékosa, majd későbbi edzője irányította. Az 1999-ben újoncként elért 5. hely megszerzését követően a csapat irányítását Egervári Sándor vette át, és hatalmas fölénnyel, 16 pontos előnnyel megnyerték a bajnokságot.

Egervári Sándor a Dunaferr megszűnésének évében már a magyar válogatottat irányította szövetségi kapitányként Fotó: Pályi Zsófia [origo]

A csapatban számos válogatott játékos - pl. Jäkl Antal, Éger László, Nikolov Balázs, Orosz Ferenc, Zavadszky Gábor - szerepelt, és ők adták a gólkirályt is Tököli Attila személyében. A siker azonban nem maradt tartós, sőt igencsak illékonynak bizonyult, hárorm évvel és egy ezüstéremmel a bajnoki cím után a Kohász kiesett az élvonalból, majd miután a helyi Vasmű magára hagyta, 2009-ben megszűnt a klub.

BVSC-Dreher

Nem sokkal korábban egy hasonló történet játszódott le. Az 1924-ben életre hívott Budapesti Vasutas SC, azaz a BVSC 1958-60 között egyszer már belekóstolt az élvonalbeli fociba, hogy aztán legközelebb 1991-ben jusson fel, és ezúttal meg is vesse ott a lábát. A Dreher sörgyár személyében tőkeerős szponzor állt a klub mögé, és

a kis BVSC az 1995-96-os idény végén csupán 5 ponttal lemaradva a 66 ponttal első, bajnok és az ősz során a Bajnokok Ligája csoportkörében szereplő Ferencváros mögött megszerezte a második helyet az NB I-ben.

Hogy milyen közel voltak a vasutasok egy óriási sikerhez, és milyen jó csapatuk volt, jelzi, hogy a harmadik Újpestnek csak 49 pontja volt.

A két élcsapat a bajnokság egyik legjobb meccsét játszotta egymással, amikor 1995. november 6-án - öt nappal a Fradi Real Madrid elleni 1-1-es döntetlenje után - a vasutasok az Üllői úton 3-1-re verték a zöld-fehéreket.

A BVSC így állt föl azon a meccsen: Koszta – Csábi – Molnár, Bondarenko – Bükszegi (Csordás 80.), Komódi, Zováth (Werner 89.), Aranyos, Marozsán – Orosz (Kovács 76.), Vincze I., a gólokat Kecskés, illetve Orosz, Bükszegi és Aranyos lőtték.

A klubhoz a következő idényben csatlakozott a PMFC tehetséges fiatalja, Dárdai Pál, aki egy idényt játszott a zuglói csapatban, mielőtt a Hertha Berlinbe igazolt volna.

Jó kis eresztés volt az 1996-97-es BVSC Forrás: Régi Idők Focija

Három szezonnal később a csapat 17. lett a 18 csapatos élvonalban, azaz kiesett, és nem is jutott vissza többé, sőt meg sem állt a negyedosztályig, Sőt, 2004 és 2012 között nem is volt foci a Szőnyi úton, így, amikor újrakezdődött az élet a zuglói pálya gyepén, a csapat a BLASZ IV-ben, azaz a legalacsonyabb, hetedik osztályban indulhatott. De minden jó, ha a vége jó: a 2023-24-es szezont az osztályozó megnyerése után már az NB II-ben kezdik.

Vác FC Samsung

1912-ben a Vidéki bajnokság Pestvidéki kerület, Soroksári alosztályában kezdte meg szereplését a váci focicsapat, amelyik először a II. világháború után töltött hosszabb időt a másodosztályban, hogy aztán a '60-as években az ötödosztályt is megjárják, mielőtt elidultak felfelé, hogy az út végén 1987-ben - akkor éppen - Váci Izzó MTE néven először feljussanak az NB I-be. A 16 csapatos ligában elért 10. és 8. hely után Csank János lett a csapat edzője, a bajszos mágus pedig valóban csodát tett a Duna-parti kisvárosban: egy negyedik és két második hely után 1994-ben bajnoki címig vezett a Vác FC Samsungot.

Jubileum: 25 éve lett bajnok a Vác az NB I-ben - https://t.co/E7X0aKDyLGpic.twitter.com/WNc47e6Nmt

— Váci Napló (@VaciNaplo) May 10, 2019

A csapat 1992-ben a Fradi, míg egy évvel később a Honvéd mögött egy ponttal lemaradva lett második. 1994-ben aztán már senki nem tudta megállítani a Csank-csapatot, amelyik három ponttal előzte meg a Honvédot és öttel a Békéscsabát. A csapat a BL-selejtezőben 1-5-ös (1-2, 0-3) összesítéssel maradt alul a Paris Saint-Germainnel szemben, a magyar csapat gólját Füle Antal lőtte.

A folytatás azonban már nem sok szépet tartogatott a klub számára: a következő hat élvonalbeli szezon idényben egy 6. hely volt a csapat legjobb eredménye, majd 2000-ben a harmadosztályban találta magát a klub, immár Vác VLSE néven. Az egyesület azóta meganyi név- és tulajdonosváltáson esett át, többször állt a teljes megszűnés szélén. Az egykori bajnokcsapat számára az jelentette a sikert az elmúlt két évtizedben, ha meg tudott ragadni az NB II-ben. Most viszont még ettől is nagyon messze van: a 2022-23-as idény végén kiesett az NB III-ból.