A magyar futball legendája, a világ akkor (és ma is) legismertebb embere, az olimpiai bajnok, BEK-győztes, vb-ezüstérmes Puskás Ferenc belépett a terembe. Őt követte a szintén BEK-győzes edző, elődje, a nálunk megbukott Jenei Imre és a magyar foci "örökös" tisztviselője, Berzi Sándor MLSZ-főtitkár. Puskás a terem közepére helyezett nagy asztal mögé ült, beleszagolt a levegőbe, majd minden előzmény nélkül ordítani kezdett.
Sajnálom, hogy csalódást okoztam az újságoknak, de hát én lettem a kapitány. Elvállaltam, bár nem tudom, miért.''
Ezután kifejtette, hogy az egészben tulajdonképpen az asszony játszotta a főszerepet, csak az ő engedélyének birtokában mondott igent. „Köszönöm az elnökségnek, na meg a nagyfőnöknek" - taszajtotta vállon Szepesi Györgyöt, akinek szintén nagy szerepe volt Puskásné megpuhításában. Ezután programot adott: ,Ameddig a bíró fütyül és a labda gurul, addig van esély."
Mindegy, mit írnak rólam, de velem ne szórakozzanak! Nem az a baj, ami a pályán van, hanem az, amit a játékosok elolvasnak."
Igaz, megjegyezte azt is:
Őszintén szólva, nem tudom, miért vállaltam el. Többet mindenesetre nem nyújthatok, mint amire a futballisták képesek."
A teremben mukkani sem mert senki. Ilyet még nem látott a harcedzett magyar újságíróhad. "Akkor, nincs kérdés?" - vetette oda Puskás. "Mehetek végre ebédelni"?
Félénk szó hasított a levegőbe. "Öcsi bácsi, mi lesz a keret? Mit lehet tudni a válogatott összetételéről?" A kolléga hangja remegett.
"A keret? A keret?" Puskás felállt, s a háta mögött lévő, a falon függő festményre mutatott.
Látod ott az a képet? Látod? Na, az ott a keret."
Elfojtott nevetés, Öcsi bácsi szigorúan nézett. "Most röhögtök, mi? De amikor szidni kell a játékosokat, akkor nagyfiúk vagytok."
Majd kimegyek néhány meccsre a hétvégén, hátha látok egy-két gyereket. A külföldiek? Remélem, értesítették őket arról, hogy én vagyok az új főnök.
Egy újabb kérdés úgy hangzott: kik lesznek a segítői? "Eszembe jutott néhány név, de még nem tudom, mi lesz."
Novák Dezsőről is érdeklődtek, ugyebár Jenei Imre mellett ő volt a pályaedző. Mire Puskás:
Tudják, mit mondott Salamon Béla bácsi, amikor megkérdezték valakiről, hogy: »Miért nem játszik, hisz olyan rendes ember?« Azt mondta: »Na, ha olyan rendes ember, legyen pénztáros.«"
Csend. Puskás visszaült és várta a következő kérdést. Valaki az esélyekről faggatta. Azt mondta, hogy sajnálja elődjét, Jenei Imrét, mert az előző kapitány szerinte jól dolgozott. A vb-selejtezőkről pedig így nyilatkozott:
Amíg a labda gurul, minden előfordulhat. Arról nem szólva, hogy a politikai helyzet ismeretében még az is megtörténhet: a jugoszlávok után az oroszok szintén visszalépnek."
Ma már tudjuk, nem léptek vissza. És azt is tudjuk, hogy a magyar válogatott nem jutott ki az 1994-es amerikai foci vb-re. Igaz, erről a legkevésbé sem Puskás Ferenc tehetett.
Amikor az MLSZ vezetése 1992. január 9-én a Hotel Béke Orfeumának színpadára rángatta az 1986-ban a Steaua Bukarest együttesével BEK-győzelmet elérő Jenei Imrét, a nagyváradi születésű, akkor tényleg világsztár edzőt úgy mutatták be, mint a magyar futball aktuális megmentőjét.
1992 januárjában ott tartottunk, hogy sem az 1988-as és 1992-es Európa-bajnokságra, sem az 1990-es itáliai világbajnokságra nem jutott ki Magyarország. Ellenben Mezey György 1986-os lemondása óta a kapitányi poszton megbukott Komora Imre, Verebes József, Garami József (igaz, ő nem megbukott, eleve csak öt meccsre kérték fel), Bálint László, Bicskei Bertalan, Mezey György (aki az 1988 végén kirobbant bundabotrány miatt mondott le), Bicskei Bertalan, Mészöly Kálmán (ő is lemondott, mert Szaúd-Arábiából kapott visszautasíthatatan ajánlatot), Glázer Róbert (Garamihoz hasonlóan ő is csak megbízott kapitány volt.) Így érkezett meg Nagyváradról Jenei Imre, akinek az volt a feladata, hogy a magyar nemzeti csapatot vezesse ki az 1994-es amerikai focivébére.
Jenei első tétmérkőzése 1992. június 3-án máris botrányba fulladt.
Az akkor teljesen amatőr izlandi csapat a vb-selejtezők nyitányán 2-1-re legyőzte a magyart a Népstadionban. Ez akkor döbbenetes eredménynek számított, pedig túl voltunk már a mexikói szovjet-magyar 0-6-on is.
Jenei a meccs előtt elkövette azt a hibát, hogy egy újságírói kérdésre azt felelte: nem nézett meg az izlandi csapatról videókat és nem foglalkozott az északi együttes elleni külön taktika kidolgozásával. Jenei (némileg jogosan, de rettentő naívan) úgy vélte:
Izlandot a magyar válogatottnak akkor is le kell tudni győznie, ha a játékosok csukott szemmel játszanak.
Amikor ennek a meccsnek a 2. percében Kovács Kálmán góljával 1-0-ra vezetett Magyarország, úgy tűnt, a nagyváradi mesternek igaza lesz. Amikor a végén az izlandiak maguk sem hitték el, hogy nyerni tudtak Budapesten, a Népstadion 10 ezer nézője (ennyien szavaztak bizalmat az új kapitánynak) tünetett Jenei ellen.
Az izlandi blama
Magyarország-Izland 1-2 (1-0)
Labdarúgó vb-slejtező, 1992. június 3.
Népstadion, 10 ezer néző. Vezette: Amendolia (Schiemon, Pezelle, mindhárom olasz).
Magyarország: Petry - Telek — Kovács Ervin - Lőrincz E., Simon, Limperger, Pisont, Vincze, Keller - Kiprich, Kovács K.
Izland: K. Kristinsson - Martinsson, Bergsson, K. Jónsson, Valsson - Örlygsson, A. Grétarsson, K. R. Jónsson, Bjarnason - R. Kristinsson, S. Grétarsson.
Gól: Kovács K. a 2., Örlygsson az 51., Magnusson a 73. percben.
Jenei Imrének már akkor érdemes lett volna lemondania, őt azonban nem olyan fából faragták. A borzalmas nyitány után Luxemburgban 3-0-ra nyertünk, a harmadik vb-selejtezőn pedig 0-0-s döntetlent értünk el Athénban a görög csapat ellen.
Ezzel a döntetlennel valamelyest visszajött a remény.
Az 1993-as év elején Jenei a Kirin Kupára, Japánba vitte el a csapatot, ahol az Egyesült Államok ellen nyertünk, Japánnal döntetlent játszottunk. Így érkezett el 1993. március 31. Ezen a napon a vb-selejtezők 4. körében a görögök játszottak Budapesten. Mindenki tudta, hogy a magyar válogatotton csak a győzelem segíthet. Ez azonban nem jött össze, mert Telek András bosszantó hibája után a görög csapat egy tizenegyessel megnyerte a meccset. A magyarok gyakorlatilag úgy estek ki a vb-selejtezőn, hogy a csoport legnagyobb favoritjával, az oroszokkal még nem is játszottak.
Jenei Imre a görögök elleni vereség után lemondott. Bár az MLSZ-elnökség ezt semmiképpen sem szerette volna. A testület tagjai - Laczkó Mihállyal az élen - mindent megtettek, hogy a talpig úriember Jeneit maradásra bírják. Hasztalan.
Ekkor ismét felmerült, hogy Mészöly Kálmán legyen a kapitány, de az MLSZ egyes tisztségviselői borzalmasan haragudtak rá, mert korábban egy mesés szaúdi ajánlat miatt otthagyta a kapitányi posztot.
Valakinek eszébe juthatott, hogy Puskás Ferencet ültesse a padra, de Öcsi bácsi kikötötte, hogy maximum 4 meccsről lehet szó, többet akkor sem vállal el, ha mind a négyet megnyeri a csapat.
Így érkeztünk el 1993. április 9-éhez. Jenei Imre távozott, Puskás Ferenc pedig - a sportág történetének negyedik olimpiai bajnokaként (Hajós Alfréd, Bozsik József és Komora Imre után) - elfogalta helyét a kapitányi padon.
Az ismerkedésre semmi ideje nem maradt, mert április 15-én már a svédek ellen lekötött barátságos meccs várt a magyarokra Budapesten.
Puskás Ferenc első meccsére 5000 néző volt kíváncsi, ennyien foglaltak helyet a Népstadionban.
Puskás Öcsi első meccse kapitányként
Magyarország-Svédország 0-2 (0-0)Érdemes megnézni, hogy Puskás bemutatkozó meccsén a magyar csapatban a kor akkori két legjobb labdarúgója, Détári Lajos és Kiprich József is helyet kapott. Ez sem segített, mert a svédek könnyedén nyerték meg a mérkőzést. Április 28-án az oroszok Moszkvában pakoltak be három gólt a magyar kapuba a vb-selejtezőn.
Két meccs, két vereség, 0-5-ös gólkülönbség -
ez volt Puskás kapitány mérlege. Június 16-án Izland ismét legyőzte 2-0-ra a mieinket. Az izlandi fiaskó végén a Magyar Televízió helyszínre kiküldött riportere, Knézy Jenő mérgében és elkeseredésében dogozni küldte (volna) a pályán lévőket. Ez volt Puskás Ferenc búcsúja a magyar kispadtól, a negyedik meccse kapitányként. Ám a harmadikon olyan történt, amelyet ő sem és mi sem akartunk elhinni.
Az MLSZ 1993. május 29-re barátságos meccset kötött le az írek ellen, idegenben. A magyar csapat tehát Dublinban a Landsdowne Roadon lépett fel - David O' Leary búcsúmeccsén. Az írek - látva a magyarok addigi harmatos teljesítményét - kedélyes szombati teadélutánra készültek.
Nem is kellett csalatkozniuk, mert a hazai csapat a 16. másodpercben már vezetett (mindezt úgy, hogy a meccset a magyar válogatott kezdte, csak a kezdőrúgás után Lőrincz Emil labdát vesztett), az 1. percben esett Roy Keane gól után a 4. percben Quinn találatával már 2-0 lett az állás. Oda.
A dublini csoda
Írország-Magyarország 2-4 (2-0)Felsejlett egy borzalmas vereség lehetősége, de a szünetig nem esett már több gól. A szünetben
Puskás Ferenc leszidta a csapatot, majd Hamar Istvánra mutatott.
A játékos a második félidőben állt be, a 65. percben már 2-2 volt az állás, mindkét gólt Hamar lőtte. Utána még az élete legjobb játékát bemutató Urbán Flórián és Balog is betalált, a teadélutánnak vége lett, az írek nem hittek a szemüknek. Igaz, mi sem. Magyarország válogatottja 4-2-re győzött Dublinban.
Ez volt Puskás Ferenc egyetlen győztes meccse szövetségi kapitányként. Az ír közönség a meccs előtt is elképesztő ünneplésben részesítette a világ legismertebb magyar sportolóját, de a győzelem után szűnni nem akaró taps köszöntötte a győztes magyar kapitányt.
Még az újságírók is felállva ünnepelték őt a Landsdowne Road sajtószobájában.
Az öröm azonban nem tartott sokáig. A június 16-i Izland elleni 2-0-s vereség után Puskás Ferenc befejezte ténykedését a válogatott élén. A játékosok nem tették széppé a búcsút. Ezen a meccsen Márton Gábor egy nagyon durva szabálytalanság után piros lapot kapott, de ezt nem fogadta el, kis híján nekiment a meccs játékvezetőjének.
Puskás Ferencnek úgy kellett lefognia Mártont, hogy ne legyen oltári balhé. A kilátástalan játék után a magyar futball legendája szomorúan üldögélt a reykjaviki szálloda halljában. Amikor az újságírók azzal szembesítették, hogy a magyar lett a kontinens egyik leggyengébb csapata, Puskás így felelt:
Mi ebben az újdonság? Ez már akkor így volt, amikor tavaly júniusban a Népstadionban kikaptunk Izlandtól. Nem szeretem, amikor teljesen feleslegesen összehasonlítanak, kategorizálnak. Most azonban tény: elszomorító helyzetben vagyunk."
A hogyan tovább kérdésre Puskás így felelt:
Ki kell dolgozni egy teljesen új koncepciót, ötéves programot. Nem következhet be egyik napról a másikra ugrásszerű javulás. A fiatalok, a mai tizennégy-tizenöt éves srácok, ha alapvetően más képzést kapnak és a kiválasztásukban is szakítunk a megkövesedett rossz módszerekkel, akkor még talpra állhatunk. Másképp nem."
Ez volt Puskás Ferenc utolsó szava magyar szövetségi kapitányként. Az MLSZ - nem tehetett mást - megköszönte a munkáját. Majd kinevezte a magyar válogatott élére azt a Verebes Józsefet, akit 1986-87-ben egyszer már megbíztak ezzel a feladattal. Ám ezen a csapaton - Puskáshoz hasonlóan - Verebes sem tudott segíteni.
A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg.