Remek futballista, remek ember: Így emlékezik Puskás Ferencre a Honvéd

Puskás Ferenc Aranycsapat
Hungary's team captain Ferenc Puskas (R) and German team captain Fritz Walter exchange pennants prior to the 1954 FIFA World Cup match in Basel on June 20th. Hungary beats Germany 8:2. (Photo by dpa INP / A0009_dpa_inp / dpa Picture-Alliance via AFP)
Vágólapra másolva!
95 éves lenne a kispestiek és a magyar futball legnagyobb legendája, Puskás Ferenc - ebből az alkalomból a Honvéd is megemlékezett a "Száguldó Őrnagyról".

A Budapest Honvéd FC honlapján megjelent gondolatokat változtatás nélkül közöljük:

"1927. április elsején született a kispesti labdarúgás legnagyobb csillaga, Puskás Ferenc. Pályafutásáról, sikereiről megjelent számtalan írás, eredményeit napestig lehetne sorolni, ezúttal szédületes karrierjének kialakulásáról, előzményeiről emlékezünk meg.

A Purczeld család 1928-ban költözött Kispestre. A kis Puskás Öcsi a Szegfű utcai iskolában végezte el a 4 elemi osztályt, majd a Petőfi utcai iskolában (mai Reménység Katolikus Általános Iskola) fejezte be tanulmányait. 1938-ban fiatal kora miatt még nem lehetett igazolt játékos, de a Kispest egy kis „trükkel", Kovács Miklós néven leigazolta.

Egy évvel később már saját nevén futballozhatott. 1941-ben az ifjúsági együttes legeredményesebb játékosa lett. 16 és félévesen a Nagyvárad ellen mutatkozott be a Kispest első csapatában, majd a következő meccsén, Diósgyőrben megszerezte első NB I-es gólját. Tizennyolc éves korában, 1945-ben mutatkozott be a válogatottban és 12 perc elteltével megszerezte első gólját a nemzeti csapatban is. Az ezt követő karrierje már nyitott könyv a labdarúgás szerelmesei körében.

Fantasztikus játéktudása nagyfokú emberséggel párosult. Akik ismerték, számtalan történetet meséltek Puskás Öcsi jószívűségéről. Íme egy példa Marosi László tolmácsolásában: „Öcsi bácsi nagyon aranyos ember volt. Amikor vége volt a bajnokságnak, mindig volt egy záróvacsora.

A kispesti posta mögötti utcában volt egy étterem, ott volt mindenki, a nagy csapat, serdülő, és az ifi. Soha nem felejtem el, amikor hozták az ételt, az Öcsi azt mondta a pincérnek, álljon meg, vigyék először a gyerekeknek! Ők utánunk ettek. Olyan megható ez még ma is. Azért is szerette mindenki – még külföldön is –, mert nagyon jószívű ember volt."