Bugris dömpernek nevezték, mégis belőle nőhet ki az új Sir Alex Ferguson

Derby County v Sheffield United - Sky Bet Championship Football League Season 2020-1 Soccer Saturday 15th January 2022 Derby County vs Sheffield United Sky Bet Championship Horizontal FOOTBALL
Wayne Rooney, manager of Derby County looks on during the Sky Bet Championship match between Derby County and Sheffield United at the Pride Park, Derby on Saturday 15th January 2022. (Photo by Jon Hobley/MI News/NurPhoto) (Photo by MI News / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Vágólapra másolva!
Lehet vitatkozni, de különösebben nem érdemes, mert tény, hogy minden idők legnagyobb edzőjét-menedzserét úgy hívják, Sir Alex Ferguson. A skót legenda árnyékából az elmúlt évtizedekben egyetlen tanítványa sem volt igazán képes kilépni, mégha akadtak is ígéretes próbálkozások. Most azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy megvan a cipzáros nyakú pulóver és a fekete szövetkabát méltó örököse, mégpedig egy olyan valaki, akire talán a legkevesebben fogadtak volna ebben a versenyben: Waye Rooney.

A liverpooli születésű, még mindig csak 36 éves egykori játékos pályafutásában az ég-világon semmi nem utalt arra, hogy az oldalvonal mellett is komolyan kelljen egyszer venni. Eltekintve talán karrierje utolsó két állomásától, az észak-amerikai profi ligában (MLS) szereplő D.C. Unitedben töltött két idénytől, valamint az angol másodosztály nagy múltú, de már gondokkal terhelt középcsapatainak egyikénél, a Derby Countynál eltöltött játékos-edzői időszaktól, ahol már megvillantott valamit a rejtett képességeiből.

Csak egy bugris dömper, akibe szorult tehetség?

Talán a koraérett dokkmunkás testalkata tette, talán a nem túl fényes iskolázottsága, de Wayne Rooney-t korántsem fogadta az hurráhangulat, ami a hozzá hasonló tehetségeket körül szokta venni. Pedig nála nagyobb tehetséget nem kell(ett) keresni, mert, aki életében először látott focimeccset, az előtt is rögtön nyilvánvaló volt, hogy a mokány kis kölyök istenáldotta tehetség. 1994-ben kilenc évesen lett az Everton focistája, a következő idényben az U10-es és az U11-es korásztályban 29 meccsen 114 gólt lőtt,

15 évesen már az U19-es csapatot vitte be a góljaival az ifjúsági FA-kupa döntőjébe

(ahol szintén gólt szerzett, igaz, így is kikaptak az Aston Villától), és még nem volt 17 éves, amikor bemutatkozhatott tétmérkőzésen az Evertonban. Mindjárt egy gólpasszal tette a Tottenham ellen, így válaszolva a Spurs-drukkerek gúnyos "Ki vagy te?" (Who are ya?) skandálására.

Szó sem volt arról, hogy egy ország várta volna izgatottan az új csodagyereket. Jól emlékszünk, hogy milyen felhajtás volt Angliában Marcus Rashford, Jadon Sancho, Jude Bellingham, de akár Harry Kane körül is,

bár utóbbi előbb-utóbb (inkább előbb) el fogja venni Rooney válogatott gólrekordját, soha egyiküket sem fogják vele egy lapon említeni, ezt ki merjük jelenteni.

És való igaz: Rooney elképesztő jelenség volt már 16-17 évesen is. Fizikumra akár egy felnőtt, hihetetlen lövőerővel, megdöbbentő technikai tudással, ami egyáltalán nem következett logikusan a felépítéséből, és brutális önbizalommal. Valószínű, hogy nem is ismerte a félelem szót, már az első meccsein is úgy futott ki a pályára, és úgy játszott, hogy azzal rögtön kivívta egyrészt az ellenfelek tiszteletét, másrészt a haragjukat, hiszen mégis csak egy taknyos kölyök volt, aki nem átallott bárkit felbőrözni, aki szembe jött vele a pályán. És ugyancsak nem átallott 2002. október 19-én, öt nappal a 17. születésnapja előtt egy ilyen, utolsó perces góllal véget vetni az Arsenal 30 meccses veretlenségi sorozatának:

Két szezon, 77 meccs és 17 gól után Rooney, aki a Spurs elleni bemutatkozása során megvillantotta a meze alatt feszülő "Egyszer kék, örökké kék" feliratú, a klubhűségét szimbolizáló pólóját, 2004-ben aláírt a Manchester Unitedhoz, ahol az akkor már pályafutása csúcsán tündöklő Sir Alex Ferguson várt rá.

Furcsa kapcsolat volt kettejüké: Ferguson egyrészt úgy érezte, hogy megtalálta a számára ideális focistát, akinek nincs szupermodell barátnője, nem akar állandóan a rivaldafényben sütkérezni, és csak a foci érdekli,

másrészt ifjúkori, zabolázhatatlan önmagát látta viszont Rooney-ban.

Ami nyilvánvalóan konfliktusokhoz vezetett, a fiatal csatár nem egyszer hozta ki a sodrából a Sir Alexet. Mondjuk, olyan "apróságokkal", hogy félidőben szóvá tette, ha nem tetszett neki a felvázolt taktika, ami példa nélküli volt a United öltözőjében, ahol azért megfordult egy-két tekintélyes játékos Ferguson kezei alatt.

Rooney bevetésre készen toporog Ferguson mellett 2004. október 16-án, a Birmingham City elleni bajnokin Forrás: AFP/Carl De Souza

Rooney folyamatosan meg akarta mutatni, hogy mindenkinél különb, amikor ez nem ment gólokkal - ez volt a ritkább eset -, akkor jöttek az olyan dolgok, mint a boltoni Tal Ben Haim megütése, vagy egy-egy indokolatlan durvaság sárga, sőt olykor piros lapért. A Ben Haim-eset után Ferguson az újságírók előtt még megvédte egy alpári hangvételű kirohanásban, de, ahogy teltek az évek, erre már egyre kevésbé volt hajlandó. Közben a liverpooli bérházakból a cheshire-i villába költöző Rooney előtt is kinyílt a világ, a bulvárlapok jóvoltából jöttek a hírek az éjszakába nyúló bulikról, az örömlányokkal megcsalt barátnőről, és hasonlókról.

Az évek múlásával azonban Rooney egyre nyugodtabb lett, feleségül vette kamaszkori szerelmét, Coleent, jöttek a gyerekek (mára négy fiuk van). Nem volt már körülötte akkora felhajtás, viszont kétszer is csak hosszas huzavona után volt hajlandó szerződést hosszabbítani a klubbal, aminek a hatására meglehetősen hideggé vált a kapcsolat közte és Ferguson között. Lord Ferg 2013-as visszavonulásáig összesen 12 trófeát nyertek közösen, köztük öt bajnoki címet, egy FA-kupát és egy Bajnokok Ligáját is. Bár a hírek szerint manapság nem igazán szívélyes a viszony kettejük között, Rooney továbbra is hangoztatja, hogy az ő szemében Ferguson minden idők legjobb menedzsere, "aki kívülről-belülről ismert minden játékosát, tudta, kivel hogy kell beszélni, és azt is, hogy mivel tud felrázni bennünket az öltözőben". Tudta kinek ordíthat a képébe, és kinek nem.

Tudta, hogy nálam ezzel fogja kiváltani a megfelelő reakciót, míg, ha mondjuk Nanival csinálja, őt biztos elveszíti" - mondta Rooney a Sky Sportsnak adott egyik interjúban.

Rooney végül 2017-ben a klub gólrekordereként (253 találat) hagyta el a MU-t és tért vissza az Evertonhoz, ahonnan egy idény után nem kis meglepetést okozva az Egyesült Államok profi ligájába, az MLS-be igazolt. Új klubja, a D.C. United akkor vezetőedzője, Ben Olsen azt mondta, ideje volt, hogy a fővárosi klub is igazoljon egy valódi világklasszist, aki rutinjával a a pályán és azon kívül is a csapat vezére lesz. Rooney végül 52 meccsen 25 góllal és tucatnyi gólpasszal zárt, mindkét idényben bejutott a csapattal a rájátszásba, volt a hónap játékosa 2018 októberében és egy All-Star-gálán is pályára lépett. és 34 évesen is élen járt a munkában, úgy az edzésen, mint a pályán. A klub legtöbbet kereső játékosaként adta 2018 augusztusában ezt a gólpasszt, amivel győzött a csapat:

Szimbolikus tett volt, jelezve, hogy a világ egyik legnagyobb klubjával megnyert tucatnyi trófea ellenére ő ugyanaz a liverpooli srác, akinek a foci a mindene, és, aki mindennél jobban utál veszíteni.

A vesztesekhez illik, mert győzni akar

Washingtonból ismét Anglia felé vette az irányt, de már nem a Premier League-be, hanem 2020 januárjában a másodosztályú Derby Countyhoz írt alá, ahol első fél idényében 20 bajnokin ötször volt eredményes, a csapat pedig a 10. helyen zárt.

Csakhogy a következő idényben nem fölfelé, hanem lefelé indult meg a DC, olyannyira, hogy nem sokkal a szezon rajtja után kirúgták Philip Cocou vezetőedzőt. Az irányítást egy négyfős stáb vette, melynek Rooney is a tagja volt, az eredmények azonban nem akartak jönni. A csapat a 24 csapatos bajnokság utolsó helyén állt, amikor Rooney novemberben közölte, hogy a jövőben egyedül óhajtja irányítani az együttest. Kezdetben ez sem volt egy sikertörténet, néhány hét után azonban egyenesbe jött a csapat, Rooney kihúzta a saját nevét a játékosok közül, és csak a menedzseri munkára összpontosított. 2021. január 15-én véglegesítették a poszton, február közepére pedig egy egész pofás csapat lépett már már pályára:

a Rooney irányításával addig lejátszott 18 meccsen 31 pontot gyűjtöttek,

és minden jónak tűnt, amikor irtózatos hullámvölgybe került a csapat, 14 meccsből csupán egyet nyerve meg.

Hosszú az út, míg valakiből Sir Alex Ferguson válik, de Rooney már elindult rajta Forrás: NurPhoto via AFP/MI News/NurPhoto/Mi News

Ebben szerepe lehetett az új edző tapasztalatlanságának éppúgy, mint a rengeteg sérülésnek a keretben, a játékosok formaingadozásának, hogy hírbe hozták a Celtic kispadjával, valamint a Derbyt sújtó gazdasági káosszal is. Rooney végül úrrá lett a helyzeten, és az utolsó fordulóban a Sheffield Wednesday elleni döntelennel bent maradt a csapat a másodosztályban.

Az igazi kihívás azonban az idei szezonban várt a klubra és Rooney-ra. A fiatal menedzser hiába aludt nem egyszer az irodájában, hogy ütőképes csapattal vágjanak neki az idénynek. Igazi menedzserként dolgozott a keret összeállításán, miközben a liga már nyáron részleges átigazolási embargót szabott ki rájuk: legfeljebb egyéves szerződést köthettek, vagy fél évre vehettek kölcsön játékost, mégpedig a Championshipben is nevetségesen kevésnek számító heti 5000 fontos fizetési plafonnal.

És hálás vagyok a Derby Countynak, hogy rám bízták a csapatot, amit szeretnék viszonozni. Szeretnék kitartani a játékosaim mellett, akiknek szükségük van az irányításomra és a segítségemre, hogy átvészeljük ezt" - mondta még augusztus végén a Guardiannek.

Az állandó gazdasági nehézségek szeptemberre már odáig fajultak, hogy a liga (EFL) 12 pontot levont a klubtól, amelyik így nyolc forduló után a tisztes középmezőny helyett -2 ponttal a tabella alján találta magát. A klub mellé csődbiztost rendeltek ki, aki az utolsó penny kifizetésen és bevételen rajta tartja a szemét. A bajt csak tetézte, hogy az EFL novemberben tiltott támogatásnak minősítette, hogy a korábbi tulajdonos, Mel Morris megvette a csapat stadionját, ami miatt újabb 9 pontot vontak le a Kosoktól.

A menedzser azonban tántoríthatatlan maradt:

- jelentette ki még szeptemberben.

Novemberi újabb pontlevonás után pedig a pálya szélén is bizonyítani kezdett: azóta a bajnokságban 11 meccsből ötöt megnyertek, és három döntetlen mellett csupán háromszor kaptak ki. Ugyan két meccsel többet játszva, de pontszámban már beérték a Barnsley-t, a félelmetesen rossz formában lévő, hét meccs óta nyeretlen (2 döntetlen, öt vereség) Reading pedig csupán 8 ponttal van előttük a már bentmaradást érő 21. helyen.

Bízik a játékosaiban, akik bízhatnak benne Forrás: NurPhoto via AFP/MI News/NurPhoto/Mi News

A Derbynek és nekik is még 19 meccsük van hátra az idényből. Rooney csapatának 27 forduló után 0 a gólkülönbsége, míg az előttük és mögöttük, azaz a másik két kieső helyen álló Peterborough-nak és Barnsely-nak -30, illetve -21, de egészen a 13. Lutonig kell előre menni a tabellán, hogy pozitív gólkülönbségű csapatot találjunk. A Lutonnak egyébként éppen úgy 35 pontja van, amenyi a levonások nélkül lenne a Derbynek.

Azaz jól látszik, hogy Rooney a pályán és vélhetően azon kívül is összekapta a csapatot, kiállása a klub mellett a játékosokra is megerősítőleg hatott. A második pontlevonás után hátrányból fordítva verték 3-2-re a Bournmouth-t.

- mondta Rooney a lefújás után.

Persze az élet és a "fociban bármi megtörténhet" örök törvénye még átírhatja a számításokat: ha a PL-ben botladozó, 20 meccs után 19 ponttal csak a 16. helyen álló Everton kirúgja Duncan Fergusont, akkor jelen állás szerint Wayne Rooney lesz az első, akinek felajánlják nevelőklubja menedzseri posztját. Egy PL-ajánlatra pedig nagyon nehéz nemet mondani, az biztos.

Ahogy az is, hogy Sir Alex Ferguson eddigi tanítványai közül ugyan többen is elfogadható edzői pályát futottak be, de könnyen lehet, hogy a világ életében kicsit lenézett Rooney lesz mindannyiuk közül a legsikeresebb. Hiszen Steve Bruce, Mark Hugjes, Ryan Giggs, Ole Gunnar Solskjaer, Henning Berg, Jaap Stam vagy éppen Laurent Blanc karrierje sem alakult eddig igazán fényesen. Ha hinni lehet ennek a gyűjtésnek, akkor eddig 35 egykori SAF-játékosból lett edző a világ valamelyik pontján. Van köztük, aki szövetségi kapitányságig vitte, mint Blanc és Giggs, más leült a MU kispadjára, mint Solskjaer, akad olyan, aki tévés szakkommentátorkodás után égette meg magát Valenciában, mint Gary Neville, míg testvére Phil az angol női válogatott kapitányaként ért el sikereket.

Most a liverpooli csodagyereken a sor, és cseppet sem kizárt, hogy itt is ő lesz az, aki felér a csúcsra.