Vincent Pericard Kamerunban született, majd négyéves korában édesanyjával és mostohaapjával együtt Franciaországba költözött. Itt kezdődött el labdarúgó-karrierje, miután mindössze hat évesen szerződtette a Saint-Étienne. A csatár végig járta a francia klub utánpótlás csapatait, majd 17 évesen bemutatkozhatott a felnőttek között. Azonban elég volt mindössze két meccsen pályára lépnie a francia élvonalban ahhoz, hogy felkeltse a Juventus érdeklődését. A torinói sztárcsapat 2000-ben mintegy kétszázezer euróért vásárolta meg a francia U17-es válogatott kiválóságát. Pericard mellett Frantz Bertin és Aboubacar Fofana játékjogát is megvásárolta a franciáktól az olasz együttes.
Akkoriban olyan sztárok szerepeltek a Juventusban, mint Zinedine Zidane, David Trezeguet, Edgar Davids, Pavel Nedved vagy épp Alessandro Del Piero.
"Tisztában voltam a képességeimmel és azzal, hogy jó vagyok, de soha nem hittem, hogy lehetőségem lesz játszani egy akkora klubban, mint a Juventus.
Volt pár meccsem a Saint-Étienne-ben, majd egy utánpótlás válogatott tornán figyeltek fel rám a Juventusnál. Emlékszem, éppen csak hogy leérettségiztem, a mostohaapám a kocsijával mentünk Torinóba. Nem éreztem magamon nyomást, bár utólag visszagondolva talán túl fiatal és naiv voltam. Szinte azonnal az első csapattal edzettem, mindenki nagyon segítőkész volt.
Emlékszem, Zidane olyan könnyedén ment el mellettem a labdával, mintha csak repült volna, Del Piero labdaérintései pedig hibátlanok voltak. Képes voltam lépést tartani ezekkel a minőségi játékosokkal, ami azt éreztette velem, hogy a Juventushoz tartozom" - emlékezett vissza Pericard.
A fiatal játékos az első szezonját a Juve második csapatánál töltötte, azonban miután gólkirály lett, a következő idényben megkapta a nagyok között is a lehetőséget a bizonyításra. Marcello Lippi, a Juventus akkori vezetőedzője 2002 márciusában egy Arsenal elleni Bajnokok Ligája mérkőzésen küldte pályára csereként a támadót.
Pericard jövője kétségtelenül fényesnek tűnt, aztán egy SMS mindent megváltoztatott.
A három korábbi Saint-Étienne játékos, Pericard, Fofana és Bertin egy este úgy döntöttek, hogy elmennek szórakozni, azonban mivel egyikőjük sem beszélt olaszul, ezért gondolták, hogy elhívják tolmácsnak a Juventus egyik vezetőségi tagjának akkori barátnőjét. Pericard üzenetet küldött a nőnek, majd pár perccel később az igazgató felhívta telefonon, és kérdőre vonta. Akkor még nem sejtette, de ez az sms a torinói pályafutásába került. Ugyanis néhány nappal az eset után mindhárom játékost kölcsönadták. Pericard az akkor Harry Redknapp által irányított angol másodosztályú Portsmouth csapatához került.
"Az egyik igazgató behívott az irodájába, és közölte velem, hogy Angliába megyek. Véget ért a karrierem a Juventusnál. Nem tudtam semmit Angliáról, nem beszéltem angolul, ráadásul én nem is tárgyaltam senkivel a Portsmouth-tól. Ideges voltam és csalódott.
Úgy éreztem, nem ezt érdemlem, mivel nem tettem semmi rosszat. A Juventus reakciója túlzás volt"
– fakadt ki a sorsfordító eset miatt.
Az angol futball keménysége valósággal sokkolta a francia játékost, és az első hetekben csak küszködött. Ezt követően azonban felszívta magát és alkalmazkodott a szigetországi körülményekhez. A Nottingham Forest ellen 2-0-ra megnyert mérkőzésen szerezte profi pályafutása első gólját, ami akkora lendületet adott neki, hogy 2002–2003-as szezon végén az ő vezérletével jutott fel a Portsmouth a Premier League-be. Minden sorozatot figyelembe összesen kilenc góllal és hat gólpasszal segítette csapatát az első idényében.
"Az első gól mindent megváltoztatott, mert onnantól kezdve valóban éreztem a szurkolók bizalmát és szeretetét.
Harry Redknapp tudta, hogyan hozza ki belőlem a legjobbat. Azt mondta, nem érdekli, hogy mit csinálok hétfőtől péntekig, amíg szombaton jól játszom.
Harry miatt megnőtt az önbizalmam és ezáltal a legjobb formámat akartam nyújtani."
A feljutás utáni első szezonban hatalmas sérüléshullám tizedelte meg a délangol együttest. A sérülések a francia tehetséget sem kerülték el. Először súlyos combizom-szakadást szenvedett, majd ezt követően a tartalékcsapatba került, hogy újra felépítse magát, de elülső keresztszalag-sérülése véget vetett a szezonjának. Az akkor húszas évei elején járó focista
nem tudta feldolgozni a folyamatos sérüléseket, ami végül súlyos depresszióhoz vezetett.
"Amikor először megláttam a hegeket a lábamon, nem tudtam, hogyan birkózzak meg a helyzettel. Eleinte azt gondoltam, hogy néhány héten belül visszatérhetek, de aztán még több sérülést szenvedtem, és csak egyre frusztráltabb lettem, mert attól féltem, hogy az emberek nem fognak már bennem bízni. Elkezdtem mindent megkérdőjelezni, és egy ördögi körbe kerültem" - emlékezett vissza egy korábbi interjúban Pericard, aki sérülései kezdetén a francia U21-es válogatott alapembere volt.
A mentális problémákkal küszködő játékos a 2005/06-os szezont a Sheffield Unitednél, az azt követő idényt pedig a Plymouth Argyle csapatánál töltötte kölcsönben. Mindkét évben jól ment neki a játék, így 2006 nyarán szerződést kötött vele a Stoke City, így a Plymouth Argyle után ismét együtt dolgozhatott korábbi edzőjével, Tony Pulisszal. Új csapatában viszont teljesen más játékrendszerben kellett játszania, amivel fenntartásai voltak és ennek többször is hangot adott.
"Franciaországban és Olaszországban megtanították, hogyan kell focizni. Sokkal taktikusabb volt a játék ezekben az országokban. Összezavarodtam, és ismét kételkedni kezdtem magamban" – mondta a 38 éves exfocista.
Pericard három év alatt mindössze két gólt lőtt a Stoke-ban, ez pedig alaposan megtépázta a magába vetett hitét. Azonban az igazi problémák csak ezután következtek: alkohol, szerencsejáték, és szenvedélybeteg lett.
Majd 2007 augusztusában az igazságszolgáltatás elferdítéséért börtönbüntetésre ítélték, miután gyorshajtás miatt a bíróságon kellett felelnie. Kezdetben az egyik rokona magára vállalta a büntettet, de aztán végül beismerte, hogy nem ő, hanem Pericard ült az autóban, így a sportoló négy hónapra rács mögé került. Szabadulása után visszatért a Stoke Cityhez, de nem sokkal később ismét letért a jó útról és börtönbe került.
"Ez volt életem egyik legnehezebb időszaka, de az egyik legjobb is, mert megtanultam a leckét. Amikor először börtönbe kerültem, minden rendben volt, mivel fitt voltam, de a második alkalom majdnem megtört lelkileg.
Úgy éreztem, nincs senki, aki segíteni tudna rajtam, vagy alapvetően megértené, min megyek keresztül, így közel voltam hozzá, hogy feladjam az életet"
– vallott őszintén nehéz időszakáról az egykori csatár.
Nem csak a játékos vesztette el a hitét, de a második börtönbüntetése után már a Stoke City vezetősége sem gondolta úgy, hogy lehet még keresnivalója Pericardnak a csapatnál. Így a 2007/08-as szezon végén két hónapra kölcsönadták a Southamptonnak, majd a következő idényt már a harmadosztályú Millwallnál kezdte meg.
Azonban hiába térhetett vissza a futballpályára, újabb lelki nehézségei akadtak, ugyanis nem tudta feldolgozni, hogy a saját hibája miatt egy élvonalbeli csapatból egy jóval alacsonyabb osztályú együtteshez került. Mindez mentálisan annyira megviselte, hogy egy ponton az öngyilkosságot fontolgatta.
A Stoke Citynél a szezon közben figyelték a kölcsönben lévő játékost, és hamar rájöttek, hogy valami nincs rendben vele, ezért elküldték sportpszichológushoz. Érdekesség, hogy a Stoke volt egyébként az első olyan klub az angol labdarúgásban, amelynél szakembereket alkalmaztak a sportolók pszichés felkészítésére. Pericardnál súlyos depressziót diagnosztizálták, de a pszichológus segítségével kezdett visszatalálni a helyes útra. Ettől függetlenül a Fazekasok 2009 nyarán végleg lemondtak a támadóról, és ingyen elengedték a Carlisle Unitedhoz, ahol
skorpiórúgással szerzett gólt elképesztő gólt a Norwich City ellen.
Majd két évet töltött a Swindon Town csapatánál, majd miután kiestek a harmadosztályból, még pár mérkőzés erejéig pályára lépett az angol hatodosztályú Havant & Waterlooville együttesénél. Ezt követően elege lett a folyamatos kudarcokból és végül 2012-ben visszavonult. A kameruni származású francia támadó 11 év alatt mindössze 23 gólt lőtt pályafutása során.
"Ma már az emberek sokkal jobban megértik a mentális egészség fontosságát. Bárcsak akkor is így lett volna, mert az nemcsak nekem, hanem rengeteg hozzám hasonló labdarúgónak segített volna, akik ugyanolyan nehézségeken mentek keresztül, mint én.
Bárcsak soha nem írtam volna üzenetet annak az olasz nőnek, de még ennyi idő távlatából is úgy gondolom, hogy túlreagálták a Juventusnál a történteket"
– mondta Pericard.
Nos, Pericard végül megtalálta a kiegyensúlyozott, boldog élethez vezető utat. A futballkarrierje végeztével a Portsmouth Egyetem pénzügy és számvitel szakán közgazdásznak tanult és mesterdiplomát szerzett, majd saját vállalkozást indított, amellyel az Angliába érkező külföldi labdarúgóknak segít a letelepedésben, emellett sikeres üzletember. Egy dolgot azonban a mai nap sajnál, mégpedig a sportolói pályafutását megpecsételő sms-t.