A szenzációs páros, amely leigázta a Bundesligát

A Bundesliga 2008/2009-es idényét nagy meglepetésre a VfL Wolfsburg együttese nyerte meg. A sikeredző, Felix Magath csapatában nem világsztárok vitték a prímet, hanem két viszonylag ismeretlen, ám tehetséges futballista, akik egymást kiegészítve félelmetes párost alkottak, és rekordmennyiségű gólt szereztek, hozzásegítve a végső győzelemre esélytelennek tartott klubot története eddigi egyetlen bajnoki címéhez. Azóta 12 év telt el, és pályafutásuk eltérő irányt vett, azonban mindkettejük karrierjének ez a szezon volt a csúcspontja.

A Bundesliga 2008/2009-es szezonja több bombameglepetést is tartogatott. Nem a rekordbajnok Bayern München hódította el a bajnoki címet, hanem az előző idény 5. helyezettje, a VfL Wolfsburg. A góllövőlista élén nem olyan futballisták szerepeltek, mint Luca Toni vagy Mario Gómez - akik a Bundesligában gólkirályok voltak, és másutt is - hanem egy viszonylag ismeretlen csatárpáros, Edin Dzeko és Edinaldo Batista Libânio, ismertebb nevén Grafite.

A két támadó a Wolfsburg színeiben egy idény alatt 54 gólt szerzett, amellyel minden idők legeredményesebb csatárduója lett a Bundesliga történetében, felülmúlva a Bayern München legendás játékosait, Gerd Müllert és Uli Hoenesst.

Utóbbi két labdarúgó egyértelműen világklasszisnak számított, (mindkettő világ- és Európa-bajnok lett a 70-es években) és az 1973/1974-es szezonban együtt 53 gólt lőtt, ami sokáig megdönthetetlen rekordnak tűnt. Egészen 2009-ig.

Az kétségtelen, hogy napjainkban a német bajnokság és egyben a világ egyik, ha nem a legjobb csatára Robert Lewandowski, aki karrierje során már több mint 500 gólt szerzett, és a jelenlegi évadban 20 bajnoki meccsen már 25 gólnál tart. A lengyel labdarúgónak, ha így folytatja, 2021-ben jó esélye lehet arra, hogy megdöntse Gerd Müller 40 gólos Bundesliga-rekordját, viszont annak már lényegesen kevesebb a valószínűsége, hogy a Dzeko-Grafite páros 54 találatát egymaga túlszárnyalja.

Robert Lewandowski világklasszis csatár, de talán 54 gólt ő sem fog szerezni egy Bundesliga-szezon alatt Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Matthias Balk

Végy egy jó csatárt, vagy inkább kettőt

Felix Magath, aki előtte a Bayern München edzője volt, 2007-ben került a Wolfsburg élére. A kőkemény módszereiről elhíresült tréner – aki a klubnál a vezérigazgató és a sportigazgató posztot is betöltötte - azon a nyáron úgy vélte, hogy mindenképpen át kell alakítania a játékoskeretet, és meg kell erősítenie a támadószekciót, ezért szerződtette a bosnyák Edin Dzekót és a brazil Grafitét. Egyik futballista sem volt klasszisnak és ismert játékosnak mondható akkoriban. Dzeko a cseh bajnokságban szereplő FK Teplice együtteséből érkezett, míg Grafite egy hónappal később a francia élvonalbeli Le Mans csapatát hagyta ott a Wolfsburg kedvéért.

Ketten együtt alig több mint 10 millió euróba kerültek a klubnak, akkor még senki se hitte volna, hogy egyszer majd ilyen remek szezont tudhatnak maguk mögött.

A 2007/2008-as idényben a Wolfsburg kifejezetten jól teljesített, főként önmagához, az előző évekhez képest. A Volkswagen autógyártó vállalat tulajdonában lévő klub a Német Kupában az elődöntőig jutott, a bajnokságban pedig az ötödik helyen végzett, 10 pozíciót javítva az azt megelőző évadhoz képest.

Dzeko és Grafite együtt 19 gólt szerzett, ami elsőre nem volt rossz, de messze nem számított kiemelkedő teljesítménynek.

2008 nyarán Magath úgy döntött, hogy kell a csapatba egy remek játékmester, aki kiválóan lát a pályán és hatékonyan képes segíteni a támadásokat, ezért az élvonalból kiesett Nürnbergtől megszerezte Dzeko válogatottbeli csapattársát, a szintén bosnyák Zvjezdan Misimovicot mindössze 4 millió euróért.

Felix Magath ütőképes csapatot csinált a Wolfsburgból Forrás: ddp images/AFP/Lennart Preiss

A vezetőedző célja az volt, hogy olyan ütőképes csapatot rakjon össze, amely méltó ellenfele lehet a címvédő Bayern Münchennek.

A rekordbajnok bajor együttes támadósorában akkoriban olyan klasszisok futballoztak, mint Miroslav Klose, Luca Toni, Franck Ribéry vagy éppen Lukas Podolski. Ezek alapján talán még a legfanatikusabb Wolfsburg-szurkolók sem gondolták volna, hogy csapatuk képes lehet meglepetést okozni, mégis így lett.

A Bayern háza táján akkortájt nagyobb változások történtek. A sikeredző, Ottmar Hitzfeld távozott a csapat éléről, valamint a legendás kapus, Oliver Kahn is visszavonult 2008-ban.

Magath megérezte, hogy csapatának lehet keresnivalója ebben az idényben, ugyanis a bajorok új trénere, a játékosként világklasszis Jürgen Klinsmann és az első számú kapussá előlépő Michael Rensing tapasztalatlansága a Wolfsburgnak kedvezett.

Ettől függetlenül a szezonkezdet egyáltalán nem volt álomszerű az alsó-szászországi futballklub számára. Első nyolc meccsükből csak hármat nyertek meg, majd 4-2-es vereséget szenvedtek az Allianz Arénában legfőbb riválisuk ellen.

Grafite és Dzeko is csupán 6 gólnál jártak ekkor, ebből kettőt éppen Münchenben szereztek.

A teljesítményük is ingadozó volt, igaz a brazil csatár a szezon felénél már 11 gólnál járt, bosnyák társa lassabban lendült bele.

Féltávnál a Wolfsburg egy teljesen középszerű csapat benyomását keltette, csupán a tabella 9. helyén tanyázott. Ekkortájt minden a Ralf Rangnick által vezetett Hoffenheim szárnyalásáról szólt, amely Demba Ba-val és Dzeko válogatottbeli csapattársával, Vedad Ibiseviccsel a támadósorában ellenállhatatlanul futballozott, és úgy tűnt, bombameglepetésre akár a Bundesligát is megnyerheti.

Csodálatos tavasz

A téli szünetet követően a Hoffenheim lendülete megtörni látszott, Ibisevic sérülése jelentősen visszavetette Rangnick csapatát, amely végül teljesen kiszállt a bajnoki címért folytatott harcból. A Bayern München is szenvedett, Klinsmann taktikája nem igazán működött, a rekordbajnok karácsony után első 5 meccséből csak egyet tudott megnyerni.

A Wolfsburg viszont éppen ellentétes utat járt be.

A Köln elleni döntetlent követően sorra jöttek a győzelmek, Dzeko is komolyabban megkezdte, Grafite pedig tovább folytatta a gólgyártást. Mire áprilisban hazai pályán fogadták a Bayernt, a két csatár együtt már 31 bajnoki találatnál tartott.

Az áprilisi meccsről nem lehetett azt mondani, hogy a bajnoki címről döntött volna, hiszen még csak a 26. fordulónál járt akkor a bajnokság, és a két csapat azonos pontszámmal és gólkülönbséggel rendelkezett.

A szünetben még 1-1 volt az eredmény, de ami a második játékrészben történt, az a Bundesliga történetének egyik legemlékezetesebb félideje.

Wolfsburgi szempontból a legzseniálisabb, a Bayern szemszögéből nézve inkább az egyik legmegalázóbb.

A 63. percben Dzeko remekül érkezett Marcel Schafer baloldali beadására és kíméletlenül a léc alá lőtt, majd 2 perccel később egy kiugratást követően Rensing mellett okosan küldte a bal alsó sarokba a labdát. Kiváló csatárteljesítmény volt ez a bosnyák focistától, és a java csak ezek után jött. A Bayern szeretett volna kiegyenlíteni, de utólag talán a bajorok szurkolói is úgy gondolják, hogy jó lett volna, ha ekkor véget ér a mérkőzés.

Az önfeledten futballozó Wolfsburgban megvillant a másik gólfelelős, Grafite, és felejthetetlen pillanatokat szerzett a csapat drukkereinek. A 74. percben a brazil csatár remekül fordult le Brunóról és lőtt laposan a kapuba, majd 3 perccel később jött az igazi varázslat.

Grafite a bal szélen kapott labdát, befelé húzott, alaposan megforgatta Andreas Ottlt, aztán gyakorlatilag bohócot csinált az egész védelemből, Rensing kapus mellett is jó ütemben húzta el a labdát, majd egy zseniális mozdulattal a jobb alsóba sarkazott.

Egy igazán kivételes megmozdulás, egy igazán zseniális találat volt, amelyet sokan a Bundesliga történetének legszebb góljának tartanak, nem véletlenül.

A Bayern 5-1-es legyőzése után már senki sem vonhatta kétségbe, hogy a Wolfsburg esélyes lett a bajnoki címre. Utolsó nyolc meccséből hatot meg is nyert, és végül két ponttal megelőzve a müncheni sztárcsapatot, története eddigi első és egyetlen Bundesliga-címét hódította el. Magath csapata lőtte a legtöbb gólt, szám szerint 80-at,

amelyből Grafite 28-at, Dzeko pedig 26-ot szerzett, ők ketten végeztek a góllövőlista első két helyén, és nem mellékesen történelmet írtak.

Ennyi gólt egyetlen másik csatárpáros sem szerzett még a német bajnokság történetében.

Dzeko és Grafite a 2008/2009-es idényben leigázták a Bundesligát Forrás: Bongarts/Getty Images/2009 Getty Images/Lars Baron

A sikerben természetesen elévülhetetlen érdemei voltak a keménykezű német edzőnek, aki rendkívül harcos csapatot rakott össze, és jó érzékkel igazolt kevés pénzből minőségi futballistákat.

A keretből mindenképpen érdemes még kiemelni a korábban említett Misimovicot, hiszen a bosnyák középpályás 20 gólpasszt adott a bajnokságban, a két csatár az ő remek játékából sokat profitált.

Magath edzőként tehát borsot tört korábbi klubja orra alá, és bebizonyította, hogy nem feltétlenül volt jó ötlet elküldeni Münchenből.

A Wolfsburg később azonban nem tudta újra megismételni ezt a fantasztikusra sikeredett 2008/2009-es idényét, Magath a csúcson távozott, a Schalke edzője lett. Az észak-német együttes a következő évadban csak a 8. helyen végzett és a Bajnokok Ligájában sem tudott túljutni a csoportkörön, noha Grafite a klub történetének első BL-meccsén rögtön három gólt szerzett. A 2010/2011-es szezonban a két évvel ezelőtti bajnokcsapat egyenesen katasztrofálisan szerepelt, éppenhogy elkerülte a kiesést.

Dzeko ugyan 2010-ben Bundesliga-gólkirály lett 22 találattal, de Grafite-tal alkotott párosuk már nem volt olyan hatékony, ahogyan maga a csapat sem, ezért mindkét futballista továbbállt, új kihívást keresve magának.

Mi történt azzal a két játékossal, akik 12 évvel ezelőtt átgázoltak a Bundesligán és történelmet írtak? Hol tartanak ma?

Rekordösszegért az elitbe

Edin Dzeko 2011-re kinőtte a küszködő Wolfsburg csapatát, és 25 évesen úgy érezte, tovább kell lépnie. A Manchester City, amely akkoriban anyagilag már kifejezetten erős volt, és kész volt felvenni a harcot a Premier League, illetve Európa topcsapataival, le is csapott a gólerős támadóra, akiért 27 millió fontot fizetett.

Ezzel Dzeko vált a legdrágább játékossá, aki a német bajnokságból külföldi ligába igazolt.

Edin Dzeko 2011-ben igazolt a Manchester Cityhez Forrás: AFP/Paul Ellis

A bosnyák csatár jól teljesített a komoly célokat kitűző angol csapatban. Noha első számú csatár szinte sohasem volt – Sergio Agüerót nem tudta elhomályosítani – fontos láncszeme volt az együttesnek. Első szezonjában rögtön bajnokságot nyert a csapattal, a Premier League-elsőségről döntő Queens Park Rangers elleni drámai körülmények között megnyert meccsen csereként beszállva fejelt egyenlítő gólt a 91. percben, amely után Agüero utolsó pillanatban szerzett győztes találata következett.

Dzeko Manchesterben összesen 189 meccsen lépett pályára, melyeken 72 gólt szerzett, kétszer nyert bajnoki címet, egyszer FA-Kupát, Ligakupát, és angol Szuperkupát is.

Manuel Pellegrini, majd később Pep Guardiola terveiben azonban nem szerepelt, így 2015-ben egy évre a Romához került kölcsönbe, 2016-ban pedig végleg megvásárolta őt az olasz csapat.

A bosnyák csatárnak abszolút bejött a váltás, eddig 244 fellépésen 114 gólnál jár az olasz fővárosban, ő a csapat első számú csatára, a 2016/2017-es szezonban a Serie A-ban és az Európa-ligában is gólkirály lett, valamint egy ideig az együttes csapatkapitánya is volt.

Dzeko a fontos gólok mestere, amelyet a Romában is többször bebizonyított.

Emlékezetes teljesítményt nyújtott például a 2017/2018-as szezonban a Barcelona elleni BL-negyeddöntőben is. A párharc első mérkőzésén a Barcelona simán 4-1-re nyert, az egyetlen Roma-találatot természetesen Dzeko szerezte. Szinte mindenki biztosra vette, hogy a katalán sztárcsapat jut majd tovább, azonban a Stadio Olimpicóban a visszavágót 3-0-ra nyerte meg az olasz együttes. Talán mondani sem kell, hogy a meccsen szintén betalált a bosnyák, így idegenben szerzett góljával, melyet ugyebár Dzeko lőtt, a római csapat kiejtette esélyesebb ellenfelét.

Dzeko Bosznia-Hercegovina nemzeti csapatában is megbecsült játékos, mondhatni ő a legnagyobb sztár, a bosnyák labdarúgó-válogatott történetének messze legeredményesebb játékosa 59 találattal.

Dzeko karrierje tehát abszolút sikeresnek mondható, a wolfsburgi időszak után szintet tudott lépni,

és ugyan 34 évesen már túl van karrierje csúcsán, azonban néhány jó idény még benne lehet a lábában. Mindenesetre élete legjobb szezonját szinte biztos, hogy a német együttesnél futotta, mert pályafutása során egyik bajnoki címe megnyerésekor sem tudott annyira meghatározó szerepet betölteni aktuális csapatában, mint a Wolfsburgban.

A megbízható góllövő

Mi történt a 2009-es Bundesliga-gólkirállyal, aki az évszázad egyik legszebb gólját lőtte a Bayern München kapujába?

Bosnyák csatártársához hasonlóan Grafite is 2011-ben váltott csapatot, azonban nem egy topligába igazolt, hanem az Egyesült Arab Emírségekbe, név szerint az Al-Ahli együtteséhez. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy 2011-ben, 32 éves korában karrierje inkább leszálló ágban volt, nem is nagyon mutatkozott rá esély, hogy európai topklubhoz szerződjön.

Az arab csapatnál töltött négy éve sikeresnek tekinthető, hiszen 64 találkozón kereken 50-szer volt eredményes.

Grafite 2015-ben a katari Al-Sadd csapatában futballozott fél évig, ahol kevés meccsen lépett pályára, de jelenlétével pozitív hatást gyakorolt arra, hogy a klub sikeresen szerepeljen a hazai és a nemzetközi versenysorozatokban.

Grafite (középen) Katarban is szorgosan lőtte a gólokat Forrás: AFP/Karim Jaafar

Még ebben az évben visszatért szülőhazájába, a másodosztályban szereplő Santa Cruz csapatához, amely a góljainak is köszönhetően egy évtized után visszajutott a brazil élvonalba. Az első osztályban 13-szor talált be, majd az Atlético Paranaense együttesében folytatta,

végül újra a Santa Cruz játékosa lett, ahonnan 2018-ban visszavonult.

Grafite szép karriert tudhat maga mögött, klubjaiban 388 mérkőzésen 186 gólt szerzett, és a brazil válogatott mezét is négy alkalommal magára ölthette. Ugyan európai topcsapatban nem játszhatott, azért wolfsburgi időszaka előtt is volt része sikerekben, 2005-ben a Sao Paulo csapatával Libertadores-kupát és Klubvilágbajnokságot is nyert.

Pályafutásának csúcspontja egyértelműen a német együttes színeiben elhódított Bundesliga-trófea és a vele együtt megszerzett gólkirályi cím.

Az biztos, hogy amit ez a két játékos összehozott a 2008/2009-es szezonban, az egyedülálló teljesítmény a német labdarúgó-bajnokság történetében. Kitűnően működött közöttük a kémia, rendkívül sok gólt lőttek, és gyakorlatilag átgázoltak a bajnokság mezőnyén. Robert Lewandowski akár Thomas Müllerrel - bár a német válogatott játékos nem tekinthető befejező csatárnak - karöltve még megdöntheti a fantasztikus rekordot, azonban Dzeko és Grafite teljesítménye annyira nagyszerű volt, hogy a (német) futball szerelmesei sohasem fogják elfelejteni.

Forrás