Majdnem meghalt a Liverpool kispadján a francia edzőlegenda

SOCCER-WORTHINGTON CUP-LIVERPOOL v MAN UNITED Horizontal FINAL MATCH TROPHY TRAINER WINNER FOOTBALL JOY
Liverpool's French manager Gerard Houllier holds the cup aloft celebrating victory over Manchester United in the Worthington cup final at the Millenium stadium in Cardiff 02 March, 2003. Houllier and Liverpool won the title for the second time in three years defeating Manchester United 2-0. AFP PHOTO/Odd ANDERSEN (Photo by ODD ANDERSEN / AFP)
Vágólapra másolva!
Gérard Paul Francis Houllier hétfőn vesztette életét, 73 éves volt. Edzőként dolgozott a Le Touquet, a Noeux-les-Mines, a Lens, a Paris Saint-Germain, a Liverpool, a Lyon és az Aston Villa edzőjeként, de a francia felnőtt és utánpótlás-válogatottaknál is. Visszaemlékezésünkben most a Liverpoolnál töltött időszakát elevenítjük fel a francia mesternek.

Az 1980-as évek a Liverpool sikerkorszakáról szólt Angliában és egy darabig Európában is. 1985-ben a Heysel-tragédia után a csapatot kizárták a nemzetközi sorozatokból, majd az 1990-es - a 2020-ig egyben utolsó - bajnoki cím után szép lassú süllyedésbe kezdett a patinás csapat. A bajnoki cím után egy második, majd két hatodik és egy nyolcadik hely követte egymást.

1994 januárjában Roy Evans vette át a csapatot Greame Sounesstől, vele folyamatosan a top 4-ben végzett a Pool, de az igazi áttörés elmaradt. Miután Evans segítője, Ronnie Moran visszavonult, a vezetők úgy döntöttek, hogy

a francia válogatottal sikereket elérő Gérard Houllier érkezik a stábba,

de nem edzőnek, hanem két menedzserrel, Evansszel és a franciával képzelték el a következő szezont.

Gérard Houllier és az 1993-as francia válogatott Forrás: AFP/Gerard Julien

Houllier egyébként 1988-tól a válogatott mellett dolgozott, Michel Platini segítője volt, majd 1992 és 1993 között szövetségi kaptány lett, de lemondott, amikor nem jutott ki a csapattal az 1994-es világbajnokságra. Houllier 1998-ig technikai igazgatóként dolgozott a válogatott mellett és az utánpótláscsapatokat vezette. 1996-ban U18-as Európa-bajnokságot nyert, többek között David Trezeguet-vel és Thierry Henry-val a csapatban.

Rövid közös munka és az első sikerek

A Liverpool történetében először vezette a csapatot két menedzser, de nem tartott sokáig az együttműködés. Roy Evans négy év után talán érthetően nem élvezte a közös munkát az 1998 júliusában érkezett franciával. Evans novemberig bírta a közös munkát, majd lemondott. 18 meccsig tartott a közös munka, majd Houllier kapta meg a csapatot.

1998 novembere fontos időpont volt Liverpoolban.

Houllier elkezdte az egyedüli munkát, segítőnek maga mellé vette a klub korábbi csapatkapitányát, Phil Thompsont, akivel legendás párost alkotott. A kezdés döcögősre sikeredett: előbb vereség a Leedstől a bajnokságban, majd kiesett az UEFA Kupából a Liverpool a Celta Vigo ellenében, végül hetedik lett a csapat a bajnokságban.

A lgendás mester dobta be először a mélyvízbe Steven Gerrardot:

Még egy fontos dolog történt novemberben, bemutatkozott a csapatban a 18 éves Steven Gerrard. Első szezonjában összesen 13 meccset kapott Gerrard, de később a csapat kapitánya lett.

Houllier 1999 nyarán már egyedül vezethette a csapat felkészülését, egy ötéves tervet fogalmazott meg, ennyi idő alatt akarta megfiatalítani a csapatot. A távozók között volt Jason McAteer, Paul Ince, Rob Jones, David James és Steve Harkness, miközben olyan jövőbeli alapemberek érkeztek, mint

Sami Hyypia, Sander Westerweld és Stephane Henchoz a védelembe, de csatlakozott a csapathoz Vladimir Smicer, Titi Camara, Djimi Traore és Dietmar Hamman.

Sikerült előrébb lépni a következő idényben, de a negyedik hely akkor még nem ért Bajnokok Ligája-szereplést.

2000-ben érkezett még a csapathoz Gary McAllister, Emile Heskey és Markus Babbel, a sajátnevelésű játékosok közül pedig alapember lett Jamie Carragher, Michael Owen és Gerrard is.

Triplázás a kupákban, visszatérés a Bajnokok Ligájába

A 2000-2001-es szezonban a Liverpool az összes kupasorozatot megnyerte, amelyikben elindult.

UEFA Kupa, Ligakupa és FA-kupa - úgy tűnt, beköszönt az új aranykor Liverpoolban Forrás: AFP/Martyn Harrison

Hatéves, trófea nélküli sorozatot tudott lezárni a Liverpool Houllier vezetésével. 2001 tavaszán egy 80 napos liverpooli fieszta indult. Előbb a Ligakupát nyerték meg, ahol Robbie Fowler szerzett gólt a döntőben, majd az 1-1 után tizenegyesek döntöttek.

Május 12-én az FA-kupát nyerte meg a Liverpool, a hajrában Micahel Owen rúgott öt perc alatt két gólt, így lett 2-1 az Arsenal elleni döntő, amit a Wembley átépítése miatt Cardiffban rendeztek.

Gérard Houllier és az FA-kupa Forrás: AFP/Adrian Dennis

Négy nappal később, Dortmundban rendezték az UEFA Kupa döntőjét, ami máig az egyik legemlékezetesebb finálé. A Liverpool már 2-0-ra is vezetett a spanyol kiscsapat, az Alavés ellen, végül 4-4 után jöhetett a hosszabbítás, ami után 5-4-re nyert a Liverpool.

Abban a döntőben a Sander Westerveld – Markus Babbel, Stéphane Henchoz, Sami Hyypiä, Jamie Carragher – Danny Murphy, Dietmar Hamann, Steven Gerrard, Gary McAllister – Emile Heskey, Michael Owen összeállításban szerepelt a Liverpool, csereként állt be Vladimír Smicer, Patrik Berger és Robbie Fowler.

Az UEFA Kupa döntője után Forrás: AFP/Olivier Morin

A történelmi triplázás mellett a harmadik helyen végzett a bajnokságban a Liverpool, így 1984 után indulhatott újra a legrangosabb európai kupasorozatban, ráadásul a következő idényt angol és európai Szuperkupa-sikerrel kezdte.

Houllier a játékoskeret mellett teljesen megreformálta a klub edzőközpontját, Melwood egészen a 2020-as bezárásáig abban a formában működött, ahogy Houllier idejében átépítették, ami már megfelelt a 21. századi követelményeknek.

Houllier új szokásokat is bevezetett a csapatnál. A játékosokkal dietetikus foglalkozott, a régi rossz beidegződéseket megszűntette és komolyan odafigyeltek a játékosok italozási szokásaira is, azaz a Liverpool új alapokra épülve próbálta leküzdeni a versenytársakkal szemben felhalmozott több éves hátrányokat.

A majdnem bajnoki cím és a szívbetegség

Ami a Premier League-et illeti, Houllier vezetésével a 2001-2002-es szezonban szárnyalt legmagasabban a Liverpool.

„Tíz meccsre vagyunk a nagyságtól. Ez a csapat már most történelmet írt, de sokkal többre hivatott és jobb teljesítményre is képes" – mondta Houllier 2002 tavaszán, amikor a Liverpool a bajnoki címre is esélyes pozícióban volt és a Bajnokok Ligája negyeddöntőjére készült.

2001 októberében, egy Leeds elleni bajnoki félidejében lett rosszul a francia mester, rögtön kórházba vitték, ahol életmentő szívműtéten esett át. Öt hónapig nem ülhetett le a kispadra, addig a segítője, Phil Thompson vezette a csapatot. Houllier márciusban tért vissza, az AS Roma elleni BL-meccsen, amikor a második csoportkörben 2-0-ra nyertek Fabio Capello csapata ellen.

A következő körben a Michael Ballack fémjelezte Bayer Leverkusen állította meg az angolokat a legjobb nyolc között.

Gérard Houllier és Arséne Wenger 2003-ban lett a Brit Birodalom rendjének tagja Forrás: AFP/Adrian Dennis

A Liverpool a bajnokságban hatalmas hajrát mutatott be, az utolsó tíz meccséből kilencet megnyert, de az Arsenal nem tette meg azt a szívességet, hogy hibázzon, így a második helyre futott be a 'Pool, ami akkor csak a következő lépcsőfoknak tűnt az építkezésben.

Michael Owen a világ egyik legjobb csatárává nőtte ki magát, 2001-ben az Aranylabdát is elnyerte, a Stéphane Henchoz és Sami Hyypiä vezette védelem a legkevesebb gólt kapta a PL-ben, Steven Gerrard az Év fiatal játékos lett a ligában.

Akkor kevesen gondolták, hogy ez a második hely volt a maximum, amit ez a csapat elér Houllier vezetésével.

Houllier sokak szerint már nem volt a régi a betegsége után, így nem is tudta tökéletesen befejezni a liverpooli életművét.

2002 nyarán adott volt a lehetőség, hogy megerősítse a csapatát, az angol sajtóban arról cikkeztek, hogy pár jó igazolással a bajnoki cím sem elérhetetlen a Liverpoolnak, de pár rossz döntés és a történet teljesen más véget ért.

A francia menedzser nem akarta megtartani a kölcsönben a klubnál szereplő Nicolas Anelkát, helyette a 2002-es világbajnokságon feltűnt El-Hadji Dioufra csapott le, aki mellé elhozta a szintén szenegáli Salif Diaót, akiben a következő Patrick Vieirát látta a mester. Jött még Bruno Cheyrou, akit a bemutatásán Zinedine Zidane-hoz hasonlított, illetve a Leeds csapatától Lee Bowyer.

Ennyi idő távlatából ma már pontosan tudjuk, hogy mennyire balhés játékosokat vette a nyakába Houllier. A következő idényt remekül kezdte a Liverpool, 12 bajnokin át volt veretlen a csapat, de ez inkább az előző idény lendülete volt még, ugyanis nem az új emberek húzták a csapat szekerét. Az első vereség után - novemberben a Middlesbrough verte a Liverpoolt - szabadesésbe kezdett a csapat, január közepéig meccset sem tudott nyerni a bajnokságban, a Basel elleni 3-3 után a csoportjából sem jutott tovább a BL-ben.

Nem lett nyerő Gérard Houllier és El Hadji Diouf párosa Forrás: KEYSTONE via AFP/Markus Stuecklin

Diouf a csapat legnépszerűtlenebb tagja lett, tavasszal az UEFA is eljárást indított ellene, amikor a Celtic elleni UEFA Kupa-meccsen köpködött, Diao szép lassan kiszorult a csapatból, Cheyrou nevére senki sem emlékszik azóta. A Liverpool egy szép tavaszi sorozatot még bemutatott, amikor nyolcból hét bajnokit megnyert, de a hajrában a Manchester United 4-0-ra verte, ahogy a Manchester City és a Chelsea is legyőzte az utolsó két meccsen, így a BL-indulás is elszállt, amire novemberben senki nem mert volna gondolni. A tavaszi Ligakupa-siker sem volt gyógyír a sebekre.

2003 nyarán többen is azt várták, hogy Houllier távozik, de kapott még egy esélyt. Elhozta a Leeds csapatától Harry Kewellt, de természetesen ő sem váltotta meg a világot. A menedzser gyakran vonta kérdőre az újságírókat a szezon során, amiért az állásával szórakoznak és többször is nyilvánosan kritizálta a játékosait.

A Liverpool egy helyben topogott, miközben az Arsenal például a bajnokság legszebb játékát mutatva lett veretlenül bajnok, a Chelsea-hez megérkezett Roman Abramovich és a pénztárcája, de Houllier becsületére legyen mondva, a szezon végére behozta a csapatot a negyedik helyre.

„Bár elértük a Bajnokok Ligája-indulást, ezt inkább minimum elvárásnak nevezném, mintsem célnak" – mondta a klub igazgatója, Rick Parry, aki ezt követően ajtót mutatott a francia menedzsernek 2004 májusában.

Az utolsó liverpooli trófeája a 2033-as Ligakupa volt Forrás: AFP/Odd Andersen

Houllier-t Rafa Benítez követte, akivel később Bajnokok Ligáját is nyert a Liverpool. Hogy ebben mekkora szerepe volt a francia menedzsernek, azt nehéz megmondani, de az biztos, hogy Houllier-nek köszönhetően nem a nulláról kellett kezdenie az építkezést a spanyol szakembernek.

Talán, ha nincs a betegsége és 2002 nyarán másképp dönt az igazolásokkal kapcsolatban, akkor egy hosszabb történetet lehetett volna feleleveníteni, de ahogy mondani szokás, az már soha nem fog kiderülni.

„Szeretnék megemlékezni róla. Nagyon nehéz nap volt, amikor megtudtuk a hírt. Nekem és a segítőmnek, Gary McAllisternek is. Gérardnak nagy szerepe volt a pályafutásunkban. Különleges ember volt, nagyon szerethető volt, aki mindig gondoskodni akart. Több volt, mint menedzser. Neki köszönhetem, hogy jobb játékos, jobb ember és jobb vezér lettem. Rengeteget köszönhetek neki. Mindig próbálom a menedzsereimtől tanultakat hasznosítani, de nehéz lesz az ő közelébe érni" – mondta róla Steven Gerrard, aki ma már a skót Rangers edzője.