Vágólapra másolva!
Franz Beckenbauer sportvezetőként is arannyá változtatta a legszürkébb ólomkatonákat is. A futballistaként 1974-ben vb-aranyat nyerő német sztár 1990-ben már csapatfőnökként diadalmaskodott az NSZK válogatottja élén az olaszországi vb-n. Azért nem edzőként, mert nem volt meg a kapitánykodáshoz szükséges képesítése. Az életmű szinte makulátlan lenne, ha a 2006-os futball-világbajnokságról szóló szavazás során nem merültek volna fel több mint gyanús körülmények. A 75 éves Franz Beckenbauerről szóló sorozatunk második része következik.

Ezt Helmut Schön, szövetségi kapitány mondta Franz Beckenbauernek, amikor utóbbi nagyon felbosszantotta. Pedig a Császár csak azt tette, ami a dolga: csapatkapitányként képviselte társait a vezetőkkel szemben. Ez egy falusi kofák alkudozásához hasonló bérvita alkalmával hangzott el, és Schön nem is sejtette, hogy a gonosz kívánsága hamarosan valóra válik. Legalábbis részben. Ugyanis a Császárból valóban több helyen is a szakmai munka irányítója lett (edzőnek a megfelelő papírok nélkül hivatalosan nem nevezhették), és valóban dolgozott együtt kezelhetetlenként elhíresült játékosokkal. Ám Beckenbauer ezeket a kérdéseket is elegánsan megoldotta. Mindig a megfelelő módon.

Ha kellett, volt játékostársát, a közben Aranylabdássá váló Karl-Heinz Rummeniggét hordta le a csapat füle hallatára semmiségért, de ha úgy volt jobb, akkor szemet hunyt nagyobb kilengések felett is.

Akárcsak a pályán, a kispadon és a vezetői székben is mindig tudta, mi a legjobb megoldás. És akárcsak játékosként, irányítóként is többnyire a győztes oldalon állt. Egész életét végigkísérte a siker.

Beckenbauer a pályán és a pályán kívül is vezér volt Forrás: AFP/-

Igaz, vereséggel kezdett a kispadon. Már az is érdekes dolog, hogyan került egyáltalán oda. Hermann Neuberger, a szövetség akkori vezetője, aki New Yorkba szerződésekor árulónak bélyegezte, felhívta, és azt ajánlotta, hogy vegye át a Jupp Derwall távozásával üresen maradó kapitányi posztot. Két évvel a visszavonulása után. Edzői papírok nélkül. Amikor később megkérdezték Beckenbauert, hogy mit tett először, amikor megkapta a felkérést így válaszolt:

Az 1984-es kontinenstornáról van szó, amelyen címvédőként csúnyán megbukott a német válogatott. Ezért kellett távoznia a korábbi kapitánynak, Derwallnak. Három világeseménye során szerzett egy Eb-aranyat, egy vb-ezüstöt, és volt ez a kiesés a legjobb nyolc között. Erre szokták mondani: mindenki elfogadná a németek problémáit. De bennük még élénken éltek a '70-es évek óriási sikerei, melyek első számú kovácsa Franz Beckenbauer volt. Az ikon, aki az 1976-os Eb-ezüst után búcsúzott a válogatottól, majd 1982-ben két nem túl sikeres Hamburgban töltött év után a labdarúgástól. És noha eszébe sem jutott, hogy edző legyen, mégis rögtön a világ egyik legirigyeltebb tréneri feladatára kérték fel. Legyen az NSZK válogatottjának irányítója. Csapatfőnök megnevezéssel, ugyanis az edzői diploma hiányában nem nevezhették szövetségi kapitánynak. Erre a felkérésre a saját első reakciója már szóba került, de érdekes egyik korábbi edzőjének, a legendás Udo Latteknek is a véleménye:

Ezért volt óriási a tét. És ő tényleg csak veszíthetett. Ahogy veszített is az első barátságos meccsén Argentína ellen, hazai pályán. 3-1 lett, és a harmadik argentin gólt Burruchaga szerezte. Neki még lesz szerepe Beckenbauer további munkássága során is. Aztán jöttek az 1986-os világbajnokság selejtezőjének mérkőzései, és ekkor kiderült, hogy a Császár a tétmeccseken össze tudja kapni a válogatottat. Egy nagyon erős csoportból magabiztosan juttatta ki a vb-re. A barátságos mérkőzéseken meg folyamatosan kikapott (többek között Magyarországtól, Hamburgban, 1985 januárjában), és az állandóan kötekedő német újságírók rendületlenül szidták a csapatot.

Franz Beckenbauer az 1986-os világbajnokságon Forrás: Picture-Alliance via AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Werek

Ám Beckenbauer sem hagyta szó nélkül a támadásokat:

Az újságírók egyébként nemcsak a teljesítmény miatt támadták Beckenbauert, hanem azért is, mert megszigorította a kapcsolattartást a játékosokkal. Nem lehetett bármikor ki-bejárni az edzőközpontba. Szigorú kapitány lett. Minden téren. Fegyelmet, rendet, feltétlen együttműködést követelt játékosaitól. Olyan dolgokat, amilyeneket nem mindig tudott vele szemben érvényre juttatni az ő válogatottbeli felettese, Helmut Schön. A nehezen kezelhető focistából zord főnök lett. De ő is megvívta a csatáit a keményfejű játékosokkal.

A kor talán legjobb irányítójával, Bernd Schusterrel nem tudott közös nevezőre jutni. Így ő nem szerepelt a Beckenbauer-féle válogatottban.

De a többi nagy sztárt sikerült betörnie. Beállt a sorba Matthäus, Magath, Andy Möller, Klinsmann és Toni Schumacher is. Talán azokban az időkben ő volt az egyetlen, akinek esélye volt a világ élvonalában tartani az NSZK csapatát. Nagyszájú kapusa, Toni Schumacher is így vélekedett a Császár és „alattvalói" viszonyáról:

Kemény szavak egy kemény fickótól, de a botrányhős kapus azt is leírja önéletrajzi könyvében, hogy a közös sikerek titka az volt, hogy feltétlenül bíztak a világsztár focistából lett csapatfőnökben:

Franz Beckenbauert óriási tisztelet övezte Forrás: Picture-Alliance via AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Sven Simon

„Franz bekötheti a szememet, egy 100 méter mély szakadék közelébe állíthat és kötelezhet, hogy lépésről lépésre közeledjek a szakadék széléhez. Meg merném csinálni. Annyira bízom benne. Tűzön-vízen át vele tartok."

Ez a tipikus német mentalitás meghozta a gyümölcsét azokban a '80-as években, melyekben néhány válogatottat többre tartottak a németnél. Beckenbauer kapitányként, első vébéjén rögtön ezüstérmes lett a csapattal (akárcsak 20 évesen, mikor játékosként mutatkozott be Angliában), a finálét eldöntő harmadik argentin gólt Burruchaga szerezte.

Egyetlen Eb-jén bronzérmes, második vb-jén pedig aranyérmes csapatot hozott össze. Ő lett a labdarúgás történetében a második, aki játékosként és szakvezetőként is világbajnok lett.

Az 1990-es római döntő után, mint egy elegáns, legyőzhetetlen hadvezér adta át a helyét utódjának. Még túl is teljesítette azt, amit várt tőle a szövetség vezetősége és a német közvélemény.

45 évesen eljutott oda, ahonnan már nincs út feljebb. De mivel tényleg úgy tűnt, hogy bármihez fog, az sikeres, kipróbálta magát még egy-két szokatlan szituációban. És ezután is mindig nyert. Rövid időre az Olympique Marseille technikai igazgatója lett (ott így kerülték ki az edző kifejezést), és természetesen bajnoki címet szerzett. A franciaországi hónapok után visszatért ahhoz a klubhoz, a Bayern Münchenhez, melynek köszönhetően világhírű lett. Alelnöki pozícióba.

Franz Beckenbauer, Lothar Matthaeus és Andreas Brehme a vb-trófeával Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Eilmes

Ám amikor úgy hozta a szükség, megint leült a kispadra. Az 1993-94-es szezonban az Erich Ribbeck vezette csapat még az ősszel kiesett a Német Kupából a Dynamo Dresden ellen, az UEFA Kupából a Norwich Cityvel szemben, és 20 forduló után a bajnokságban a Leverkusen és a Frankfurt is megelőzte. A Császár átvette a vert sereget, és természetesen bajnok lett vele.

Majd két évvel később még érdekesebb szituációban került főszerepbe. Akkor már a klub elnökeként. Öt fordulóval a bajnokság vége előtt, amikor a csapat az UEFA Kupa döntője előtt állt, Otto Rehhagelt kellett váltania. Soha nem került nyilvánosságra hitelt érdemlő magyarázat erre, de a tényen ez nem változtat: a Dugarryval, Lizarazuval, Zidane-nal felálló Bordeaux-ot a finálé mindkét mérkőzésén legyőző Bayern elhódította az UEFA Kupát. Beckenbauer edzőként ünnepelt a siker után, míg korábban játékosként KEK, BEK és Interkontinentális Kupa (a klubvilágbajnokság elődje) győzelmet könyvelhetett el.

Bármihez fogott, az sikerült neki. Elnöksége idején nyerte meg először a Bajnokok Ligája névre átkeresztelt elitsorozatot a Bayern, majd a szervezőbizottság elnökeként döntő érdeme volt abban, hogy Németország rendezhette a 2006-os világbajnokságot.

Holott a helyszínről döntő szavazás előtti napon még a vetélytárs, Dél-afrika tűnt befutónak.

Szégyenfolt az emlékművön

Egy korszakos zseniről a közvélemény nem akarja elhinni, hogy olyan dolgot is csinálhat, ami nem tisztességes. Sőt, ennél többet is állít egy svájci ügyészség, amely gyanúsítottként kezeli Beckenbauert egy ügyben. A 2006-os világbajnokság odaítélésével kapcsolatban merültek fel gyanús körülmények. Mások mellett a szervezőbizottság vezetőjével, Beckenbauerrel kapcsolatban is. A dolog lényege, hogy a helyszínről döntő szavazás előtt Beckenbauer 10 millió euró kölcsönt vett fel, ebből 6 milliónál többet egy svájci ügyvédi irodán keresztül egy katari céghez utalt. Az így nehezen követhető utat bejáró pénzzel minden bizonnyal szavazatokat vásároltak. Állítólag az ázsiaiak támogatását így sikerült biztosítani, de a helyszínről döntő végső voksolás előtt mégis mindenki úgy számolt, hogy 12-12 lesz a német és az dél-afrikai pályázat támogatóinak száma. Ekkor a FIFA elnökének szava döntött volna. És az akkor a posztot betöltő Joseph Blatter (aki ellen szintén több korrupcióval kapcsolatos vád fogalmazódott meg az évek során) szava határozott volna. És róla mindenki tudta, hogy ebben az esetben ő Dél-afrikát támogatja. Ám az új-zélandi szavazó, Charlie Dempsey az utolsó pillanatban az őt delegálók véleményével (utasításával?) szembefordulva nem szavazott az afrikai pályázat mellett. Hanem távol maradt. Ez döntött, így nyert Németország 12-11-re. Állítólag előző este Beckenbauerrel vacsorázott. Ráadásul a felvett kölcsönt Beckenbauer nem fizette vissza időben, majd annak előteremtése során a szervezőbizottság azt állította, hogy a nyitóünnepségbe kell invesztálni a hatalmas összeget. Ami tény: az ártatlanság vélelme mindenkit megillett, amíg nincs ellene jogerős bírósági ítélet. A Császárt elmarasztaló ítélet valószínűleg nem is fog élete során megszületni, de az tény, hogy e nélkül is belekerült a szégyenfolt a makulátlannak tűnő életműbe.

Valószínűleg a '80-as években a válogatott irányítójaként mégiscsak elsajátított valamilyen varázslói képességet. Vagy egyszerűen csak a sors a futball világában minden sikerhez vezető kaput szélesre tár, ha megjelenik előtte a szeptember 11-én 75. születésnapját ünneplő Franz Beckenbauer.

Folytatjuk