Vágólapra másolva!
Juhász Roland, a Mol Fehérvár FC visszavonulásra készülő csapatkapitánya a jó génekről, a céljairól, a búcsúról és az azt követő időszakról is beszélt a Nemzeti Sportnak.

Pezsgőt bontott, amikor kiderült, hogy folytatódik a bajnokság?
Ha azt nem is, mint oly sokan, én is örültem a döntésnek – felelte lapunk érdeklődésére a Mol Fehérvár FC csapatkapitánya, a nyári visszavonulását már a télen bejelentő Juhász Roland. – Bár úgy érzem, a körülményekhez képest sikerült a legtöbbet kihozni az elmúlt időszakból, elég volt az otthoni edzésekből. Remek programot kaptunk a klubtól, de a futballspecifikus mozgások nagyon hiányoztak. A labdáról nem is beszélve! Jó volt újra edzésre menni, a csapattársakkal találkozni. Még úgy is, hogy ezekben a napokban is számos előírást be kell tartanunk, de ha ez az ára annak, hogy megint játszhassunk, legyen!

Ha nem tévedek, az MLSZ döntése nem csak azért tette boldoggá, mert ismét labdába rúghatott.
Persze, az is rögtön eszembe jutott, hogy mégis a pályán fejezhetem be a karrieremet. Március hetedikén, a Puskás Akadémia ellen játszottam legutóbb, de aznap sérülés miatt csak egy félidő jutott nekem. Nem így szerettem volna elbúcsúzni.

Juhász Roland címekkel búcsúzna Forrás: Csudai Sándor - Origo

Jelen állás szerint megadatik, hogy az utolsó tétmeccsem ne olyan bajnoki legyen, amelyen sérülés miatt le kell kéredzkednem. Hiányérzet így is lesz bennem, mert nem ülhetnek szurkolók a lelátón, de ahhoz képest, hogy nemrég annak a lehetősége is fennállt, hogy többé nem ölthetek Vidi-mezt NB I-es mérkőzésen, nincs okom keseregni.

Láttam képeket az egyik edzésükről, egy pillanatra azt hittem, kapusedzésen vesz részt.
No igen, harminchat éves koromra azt is megéltem, hogy egészségügyi okból kesztyűt kell húznom. Ez van, ezt kell elfogadni, és mivel mindmáig imádok focizni, el is fogadom. Vigyáznunk kell magunkra – is. A futball kontaktsport, nehéz kizárni, hogy a játék hevében ne érintkezzünk egymással, de ami tőlünk telik, megtesszük, hogy megfeleljünk az előírásoknak, miközben a klub is figyel ránk. Az öltöző helyett a pályán találkozunk, mindenki edzésszerelésben érkezik, a végén abban is távozik. Fertőtlenítjük a cipőket és a labdákat is, mindent, amit csak lehet. Nem a világ legkönnyebb dolga így edzeni, de még mindig jobb, mint otthon futni.

A Nemzeti Sport teljes interjúját ide kattintva olvashatja.