Hamburg kivételével senki sem siratta a Bundesliga utolsó őskövületét
A legtöbb bajnoki cím, kupagyőzelem, BEK/BL-diadal, megszerzett pont, rúgott gól, a legjobb gólkülönbség, a legtöbb világsztár. Nem könnyű olyan pozitív statisztikai adatot találni a Bundesligában, amelyben nem a Bayern München van az élen. Van mégis egy fontos adat, melyben nem a bajorok vezetnek és ennek a listának az élére soha nem fognak felkerülni saját erőből. Itt a Werder Bremen a legjobb.
A legtöbb Bundesliga 1-ben játszott mérkőzésről van szó.
Ezen a téren ugyanis nem a Rekordbajnok az éllovas, és ennek a magyarázata nagyon egyszerű: a Bayern nem volt alapítója a Bundesligának 1963-ban.
A helyeket területi elven, a lakosság számát és az addigi sikereket figyelembe véve osztották el. Értelemszerűen késhegyre menő küzdelem indult el a pályázó városok-csapatok között országos szinten.
Akkor a szovjet megszállási zónában már létre jött a Német Demokratikus Köztársaság, így az ország jelenlegi területénél öt tartománnyal kisebb volt. De így is jelentkezett csapat bőven. Nem lehetett könnyű elosztani a 16 Bundesliga 1-es helyet, végül a tartományok szerinti felbontásban a következők lehettek ott 1963. augusztus 14-én a startvonalnál:
- Észak-Rajna-Vesztfália: Köln, Meidericher SV, Dortmund, Schalke, Münster
- Baden-Württemberg: Stuttgart, Karlsruhe
- Hessen: Frankfurt
- Alsó-Szászország: Braunschweig
- Rajna-Pfalz: Kaiserslautern
- Nyugat-Berlin: Hertha
- Saar-vidék: Saarbrücken
- Hamburg: Hamburg
- Bremen: Bremen
- Bajorország: 1860 München, Nürnberg
Ennek az elosztásnak az igazi vesztese a Bayern München volt, de akkori vezetői tehetetlenek voltak. A Bajorországnak járó egyik helyet természetesen a Nürnberg kapta, amely 1963-ig nyert nyolc bajnoki címet és három Német Kupát. A másikért futott versenyt a két müncheni rivális. Az 1860 nagyobb múlttal rendelkezett, népszerűbb volt, jobb játékosállománnyal bírt (ezt bizonyítandó az első szezon végén ő nyerte a Német Kupát) és ami a legfontosabb: vezetőinek jobb volt az érdekérvényesítő képessége.
Így a Bajorországnak járó másik helyet az 1860 München vitte el.
Több hely nem juthatott ennek a tartománynak, hiszen a kontinens legsűrűbben lakott térségét, a Ruhr- vidéket magába foglaló Észak-Rajna-Vesztfálián kívül így is csak Baden-Württemberg és Bajorország kapott egy helynél többet.
És a Bundesliga vezetői ragaszkodtak hozzá, hogy borsot törjenek a szovjet zóna tagjai orra alá azzal, hogy
az NSZK-hoz nem tartozó, különleges státuszú Nyugat-Berlin egy csapatát is bevegyék a buliba.
Ez természetesen tovább mélyítette az amúgy is stabil alapokkal rendelkező gyűlöletet a két müncheni csapat között. A nagyratörő vágyaik megvalósítását így egy időre elhalasztó Bayern-vezetők fogcsikorgatva, de beneveztek a harmadosztályba.
Az elsőosztályban pedig elindult a küzdelem augusztus közepén az első Bundesliga bajnoki címért. És különösebb meglepetést nem is hozott az első év, a papírformának megfelelően az 1.FC Köln kapitánya vehette át a Salátástálat, így Geißbockheimben folyt a sör hektoliterszámra, a bajnok köszöntésekor. A Köln mögött viszont valami egészen hihetetlen pici különbség alakult ki a második és harmadik között, ez is bizonyította, hogy milyen remek döntés volt létrehozni ezt a mindenki mindenki ellen típusú bajnokságot. A Meidericher SV (amely ma MSV Duisburg néven a harmadosztályban szerepel) és a Frankfurt
egyaránt 39 pontot szerzett, és mindkettő gólkülönbsége +24 volt, így a mai szabályok szerint a hesseni gárda lett volt a második, mert ő lőtt (és kapott) öttel többet. Akkor azonban más szabályok szerint állapították meg a végső sorrendet, a gólarány döntött
(kivonás helyett osztás) és az MSV játékosai állhattak a képzeletbeli dobogó második fokára.
A kiesést jelentő utolsó két helyen a Saar-vidéki Saarbrücken és az egyik Ruhr-vidéki, a Preußen Münster végzett. Utóbbi azóta sem járt az elsőosztály közelében.
A Bayern az első Bundesliga évben feljutott a harmadosztályból a másodikba, majd rá egy évre megérkezett a legjobbak közé. A negyedik elsőosztályú évében pedig már bajnok lett, de ez egy másik történet. Ebben a történetben a Bayern csak annyiban érdekes, hogy ő kihagyta az első két Bundesliga 1-et, így ugyan a Bayern az a csapat, mely jelenleg legrégebben szerepel az elsőosztályban (a legtöbb pontot is ő szerezte), ám rekordrésztvevő csak akkor lehet, ha minden alapító tag legalább két évet távol tölt attól.
Az 55. szezon végére minden alapító csapat kiesett legalább egyszer.
Ahhoz viszont, hogy a Bayern itt is első legyen, az kellene, hogy mindenki legalább két bajnokságot távol legyen a legjobbaktól. Nos, az elmúlt évtizedekben azért a német élcsapatok ezen a téren is igyekeztek a Rekordbajnok kedvében járni.
A soha vissza nem térő Münsterrel együtt az első szezonban kieső Saarbrücken később még eltöltött négy évet a legjobbak között, ám legutóbb 1993-ban volt ott. 1965-ben kilépett a Ligából a Hertha, majd 1968-ban újabb alapító esett ki, a Karlsruhe, igaz 1965-ben a Schalke csak a létszámemelésnek köszönhette, hogy bent maradt.
Aztán a bomba 1969-ben robbant, ugyanis akkor az uralkodó bajnok, az addigi legsikeresebb német csapat a Nürnberg búcsúzott.
Abban az évben egyébként a Bayern lett a bajnok, először a Bundesligában. Hogy a müncheni klub vezetői milyen levelet küldtek akkor a Nürnberg vezetőinek illetve a DFB azon fura urainak, akik nem engedték őket hat évvel korábban indulni azt sajnos nem őrzik a levéltárak. Legalábbis a „történelem legudvariasabb és legfinomabb hangvételű levelei" dossziéban nem.
1970-ben kiesett az alapítók közül a 1860 München.
Valószínűleg a Bayern vezérkar tagjai ekkor is befűzettek egy papírt a titkárnővel az írógépbe. És valószínűleg néhány üveg pezsgőt is eldurrantottak a „Kismünchen" főhadiszállása környékén. '72-ben búcsúzott a Dortmund, '73-ban a Braunschweig, így amikor elrajtolt az 1973-74-es szezon (10 évvel az első Bundesliga év után) a 18 elsőosztályú csapatból már csak nyolc olyan volt, amelyik az első évtől folyamatosan az elsőosztályban szerepelt. 1975-ben újabb alapító zuhant ki a Stuttgart, majd az 1979-80-as bajnokságban olyan történt ami a mai napig érdekes. Kiesett a Werder Bremen.
A közben visszatérő Herthaval és a Braunschweiggel együtt szállt alá, és ekkor már csak a MSV Duisburg, a Frankfurt, a Schalke, a Köln, a Kaiserslautern és a Hamburg őrizte tagságát a legjobbak között. Ekkor nem gondolta senki még Brémában sem, hogy egyszer a Werder rendelkezik majd a legtöbb Bundesliga 1-es mérkőzéssel. Az óriások kereke azonban forgott tovább. És idővel újabb örök darabok pottyantak ki belőle. De mielőtt számba vesszük őket ne felejtsük el rögzíteni, hogy
a Bremen egy év után visszatért, és azóta is a Bundesliga 1-ben van.
Amikor rövid távollét után visszatért a Bremen, helyet cserélt a Schalke-val, majd egy év elteltével az alapítók közül kiesett a Meidericher névről már Duisburgra váltó gárda. Érdekes, hogy amikor fénykorát élte az ipar (és a környezetszennyezés) a Ruhr-vidéken akkor a térség csapatai a sok szponzor ellenére mélyrepülésbe kezdtek. A térségből már csak a Köln állta a sarat, persze ne feledjük, hogy több csapat is ingázott a térségből, egyszer fent, egyszer lent,
bár a Nürnberg szinuszgörbéjét senki nem tudta megközelíteni.
A Nürnberg igazi liftező csapat, ő a rekordkieső, ugyanis májusban már kilencedszer mondott búcsút a legjobbaknak. Jövő májusban is történelmet írhat, hiszen kilencedszer is feljuthat, de ez kétes dicsőség.
Az viszont tény, hogy az MSV kiesése után, 1982-ben már csak négy őskövület maradt. Kevesebb, mint 20 évvel az indulás után. Úgy tűnt, hogy ők örökre megvetik a lábukat az általuk (is) alapított ligában.
Amikor a válogatott 1996-ban Eb-t nyert nagy döbbenettel tapasztalta mindenki, hogy
egyszerre kiesett a Frankfurt és a Kaiserslautern.
Utóbbi a Bremenhez hasonlóan egy év után visszajött, és nem akármilyen módon: a másodosztályú bajnoki cím után a legjobbak között is a legjobbnak bizonyult.
De ekkora már csak két csapat volt, amely minden évben az elsőosztályban szerepelt, az ezredfordulóra pedig már csak egy. 1998-ban ugyanis kiesett a Köln és liftező csapattá vált, még ha nem is Nürnberg-szintűvé.
A Hamburg maradt az utolsó alapító és ezt tudtára is adta folyamatosan mindenkinek, a stadionjában elhelyezett egy órát, mely jelezte, hogy mióta szerepel a Bundesliga 1-ben.
A Bremen és a Lautern egy-egy évet hiányozva várt a Hamburg bukására, de a Lautern másodszor is alászállt. Méghozzá izgalmas tavasz után, mely során szinte mindenki neki szurkolt élet-halál harcában a gyökértelen, egy autógyár melléküzemágaként tevékenykedő Wolfsburggal szemben. Az utolsó fordulóban egymással vívtak ki-ki mérkőzést, a Lauternnek győznie kellett a bentmaradáshoz, a 65. percben Halil Altintop góljával még vezetett is, de a vége döntetlen lett.
És ezzel az FCK másodszor is búcsúzott.
A Bundesliga 1 őskövülete a Hamburg pedig lubickolt szerepében és mutogatta óráját az ellenfeleknek. De közben többször is óriási szerencsével tudta csak megőrizni Bundesliga 1-es tagságát.
De a magyar mondás az „addig jár a korsó a kútra..." kezdetű bölcsessége tavaly májusban utolérte.
Megállt a stadion órája, 2018-ban a Bundesliga utolsó alapítója is elbúcsúzott.
És ami miatt még dühösebbek lehetnek szurkolói: nem tudott azonnal visszajutni.
Így amikor a hétvégén elkezdődik a Bundesliga 57. szezonja a Werder Bremen 56. szezonját kezdheti az elsőosztályban. Mindegyik más csapat ennél kevesebbel rendelkezik és csak a Bremenen múlik, hogy meddig marad ennek a listának az élén.
A Bundesliga 1. fordulójának a műsora:
Bayern München - Hertha
Dortmund - Augsburg
Freiburg - Mainz
Leverkusen - Paderborn
Bremen - Düsseldorf
Wolfsburg - Köln
Gladbach - Schalke
Frankfurt - Hoffenheim
Union Berlin - Leipzig