A Real szezonját már egy Barca elleni bravúr sem mentené meg

Három nappal a kupaelődöntő után a spanyol bajnokságban is megmérkőzik egymással a Real Madrid és a Barcelona. A madridiak hátránya kilenc pont a tabellán a legnagyobb riválisukkal szemben, így a tét őket nyomja. A hátrány jelentős részét ősszel szedték össze, amikor még Julen Lopetegui irányította a csapatot, viszont a kezdeti lendület ellenére Santiago Solari sem tud csodát művelni a világ legnagyobb egóival, akik közül sokan legszívesebben már holnap távoznának. A katalánok mindenekelőtt látszólag jók, a teljesítményük azonban túlságosan függ az egyéni villanásoktól.

Ahogy indult

Miközben a világ Ronaldóért és Zidane-ért sírt, a nagy reményekkel kinevezett Lopetegui kockázatos döntések sorát meghozva próbálta nyomatékosítani: ez az ő csapata. A nyáron összesen 140 millió euróért igazolt Odriozolát, Courtois-t, Mariano Díazt és Viníciust hetekig jegelte (a 18 éves brazil csodagyereket egészen a Castilláig száműzte a harmadosztályba), a világbajnokság legjobb játékosának választott Modricra csak csereként számított, miközben megpróbálta beépíteni a Zidane-korszakban látványosan mellőzött Ceballost. A leggyakoribb kérdésre, azaz, hogy

miként fogja tudni pótolni Ronaldót és az ő szezononkénti 50 gólját,

az volt a válasza, hogy egyének helyett csapatban kezdett gondolkodni. A csapatjátékba nem nyúlt bele, de a Real láthatóan sokkal dominánsabb szerepet töltött be a mérkőzéseken az előző évekhez képest (több passz, több lövés, több labdabirtoklás). Az eredmények pedig Lopeteguit igazolták. Az Atléticóval szemben elveszített Európai Szuperkupa után a Real sebességi fokozatot váltott, és elsöpört mindenkit, aki az útjába került.

Lopetegui ötöt kapott a Barcától az őszi El Clásicón Forrás: NurPhoto/Joan Valls/Urbanandsport/NurPhoto/Joan Valls

Aztán valami megtört hirtelen

Szeptember 26-án a madridiak egy sima hármast kaptak Sevillában, ami lehetett volna több is. A városi rivális Atlético ellen a visszavágási vágy sem vezetett eredményre a Bernabéuban, a 0-0-s eredménynek még inkább ők örülhettek. A CSZKA Moszkva otthonában Kroos eladott labdájából kaptak ki 1-0-ra, de 26 lövésük és három kapufájuk volt a 90 perc alatt – az xG-tábla, amely nem a helyzetek számát, hanem azok minőségét méri, szerint is nekik kellett volna nyerniük. Már a három lőtt gól nélkül lejátszott mérkőzés is olyan mélypont volt, amilyenhez hasonlót 2007-ben produkáltak legutóbb, de a nyolcadik fordulóban a Deportivo Alavés kapuját sem sikerült bevenni – ilyen rossz sorozatra pedig még nem volt példa a Real 21. századi történelmében.

Addig nincs baj, amíg a helyzeteink megvannak

– mondta Nacho, és Lopetegui is hasonlóan nyilatkozott (ez később még fontos lesz). A spanyol lapok krízisről és összeomlásról írtak, a madridi AS arról, hogy eddig csak rossz volt a Real, de most már szörnyű. A játékosok azonban kiálltak Lopetegui mellett, aki a Levantétól elszenvedett hazai vereség után kapott még egy esélyt: az október 28-i El Clásicón még ő irányíthatta a csapatot.

Csöbörből vödörbe

A szintén rossz passzban lévő Barcelona viszont Messi hiányában is ötöt rúgott legnagyobb riválisának, ez pedig Lopetegui realos korszakának végét jelentette. Bár a mérkőzés után úgy nyilatkozott, hogy érzi magában az erőt, hogy folytassa, a helyi újságírók állítása szerint

megtörten, magányos ember benyomását keltve állt a média elé.

Már ekkor nyilvánvaló volt, hogy Lopeteguinek befellegzett, de a Real csak másnap este jelentette be hivatalosan, hogy megvált edzőjétől. Lopetegui helyét a klub korábbi játékosa, a tartalékcsapat edzője, Santiago Solari vette át.

Solarival csodásan indult minden Forrás: AFP/Michal Cizek

A sajtó azonnali találgatásba kezdett, minden órában bedobtak egy új nevet. Antonio Conte állítólag már úton is volt Madridba, de a Real öltözője megfúrta az olasz érkezését. A spanyol szövetség szabályai szerint a Realnak két hete volt arra, hogy megnevezze az új vezetőedzőt, máskülönben az ideiglenesen kinevezettel kell szerződést hosszabbítania. Solari felfrissülést hozott a csapat életébe, az első négy mérkőzését megnyerte, ráadásul imponáló, 15-2-es gólkülönbséggel,

ami után 2021-ig szóló szerződést kapott.

Hamar bebizonyosodott viszont, hogy ezek az eredmények csak az új edző hozta lendület velejárói voltak. A Real egy sima hármast kapott az Eibartól a 13. fordulóban, és bár utána zsinórban négy meccset nyert, a Bajnokok Ligájában a CSZKA Moszkvától történelmi vereséget szenvedett: 3-0-ra kapott ki a Bernabéuban, ami a klub történetének legsúlyosabb európai kupaveresége volt hazai pályán.

Egyénileg rossz a Real

Az állandó kezdők nem hozzák magukat, senki sem tudja húzni a csapatot, de Solari a média nyomása ellenére sem hajlandó lehetőséget adni az elmúlt évek sikereiben kulcsszerepet játszó játékosoknak (Isco, Asensio). Ronaldo távozása után Bale-nek kellene a csapat élére állnia, de a walesi a sérülékenysége miatt alkalmatlan erre a feladatra: január elején 22. alkalommal sérült meg madridi karrierje alatt, amik miatt összesen 84 mérkőzést kellett kihagynia. Ráadásul nyilvánvalóan

nem érzi jól magát a csapatban,

a Levante elleni győztes gólja után elküldte csapattársát, Vázquezt a francba, és ünneplés helyett nyílegyenesen visszaszaladt a saját térfelére. A spanyol sajtó szerint az áll a háttérben, hogy nincs jóban a csapattársakkal, és 2013 óta spanyolul sem sikerült megtanulnia, ami negatívan hat az öltözőn belüli kommunikációjára. Marcelo súlyfelesleggel küzd, többször csere, mint kezdő, és sajtóinformációk szerint szívesen követné jó barátját, Ronaldót a Juventushoz.

A Real legnagyobb problémája viszont az, hogy teljesen elveszítette a lélektani fölényét, a korábbiakkal ellentétben

az ellenfelek már nem adják fel a meccset a Bernabéu öltözőfolyosóján.

A hazai pálya előnye pedig kezdi értelmét veszíteni: egyre kevesebb szurkoló jár ki a stadionba, amelynek látogatottsága az elmúlt évtizedben átlag 8720 nézővel csökkent.

Bale nem ünnepelte a Levante elleni győztes gólját Forrás: AFP/Jose Jordan

A Real a legutóbbi 11 meccséből csak kettőt veszített el, és az utóbbi hetekben kifejezetten jó formát fut, pedig játékban nincs nagy különbség az őszi teljesítményhez képest. Amiben nagyot javult a csapat, azaz, hogy

elkezdték belőni a helyzeteiket

– amelyek Lopetegui irányításával is megvoltak, csak épp Benzemáék képtelenek voltak ellátni a feladatot, amiért a fizetésüket kapják. Ennek némiképp ellentmond a hétközi kupameccs, amelyen Vinícius az összes létező helyzetét kihagyta, miközben a Barcelona 2,5 kapura lövésből lőtt három gólt, de ha csak a bajnokságot nézzük, a javuló tendencia vitathatatlan – a Real egyetlen pechje, hogy a Barcelona még nála is jobb szériát fut.

A Barca egyénileg jó

A Barcelona szezonja sem indult jól, ősszel majdnem egy hónapig nem nyert meccset a csapat, de aztán Messi formajavulásával az eredmények is elkezdtek jönni.

Nincs olyan labdarúgó, aki jobb lenne egy csapatnál

– figyelmeztetett Alfrédo Di Stéfano híres mondatával a Marca a hétközi El Clásicó előtt, de a kijelentés három nappal később is ugyanúgy megállja a helyét. A katalánok védelme az utóbbi időben jelentősen feljavult, a bajnokságban a kicsiket erőből lenyomják, de az elmúlt hét meccsükből csak hármat nyertek meg, négyet döntetlenre adtak, ami azért figyelmeztető jel lehet Ernesto Valverde számára, hogy a magabiztos előny ellenére nincs minden teljesen rendben. A spanyol vezetőedző nemrég hosszabbította meg a szerződését, pedig

sokak szerint jobb lenne, ha félreállna, mivel régóta stagnál vele az együttes.

„Valverdét ki lehet venni a középmezőnyből, de a középmezőnyt nem lehet kivenni Valverdéből" – kritizálták a közösségi médiában a szurkolók Valverdét, akinek azt róják fel leggyakrabban, hogy nem képes megfelelően rotálni a játékosait.

Messi bombaformában várja a Real elleni szuperrangadót Forrás: AFP/Jorge Guerrero

Messi remekel, rajta kívül viszont nehéz lenne kiemelni bárkit is. Suárez formája ingadozik, az Olympique Lyon ellen konkrétan szenvedés volt nézni a játékát, a hétközi El Clásicót viszont ő nyerte meg a csapatnak. A 120 millió euróért vett Coutinho jól kezdte a szezont, de aztán hanyatlani kezdett a formája, és most már ott tartunk, hogy a kezdőcsapat és a kispad között ingázik. A 21 éves Dembélé hasznára tud lenni a csapatnak, lendületet és kiszámíthatatlanságot visz a támadásokba, neki azonban nagyon mélyről kell visszakapaszkodnia ahhoz, hogy rendszeres játéklehetőséget kapjon Valverdétől.

A Reallal ellentétben tehát a Barcelonánál arról van szó, hogy

egy jó egyéni teljesítmény képes (fontos) meccseket nyerni,

csapatszinten viszont távolról sem annyira jók, amely elsősorban Valverde hiányosságaiból fakad (erőltetett példa, de ha Messi nem vált GOAT-módba a Sevilla ellen, szinte garantált lett volna a vereség, ahogy a Real elleni kupavisszavágó sem biztos, hogy meglett volna Suárez egyéni alakításai nélkül).

A Barcelona szempontjából a legjobbkor jön ez a meccs: a kupavisszavágón aratott fölényes győzelem miatt náluk a lélektani fölény, a tabellán akkora az előny, hogy még egy vereség is simán belefér, az Olympique Lyon elleni Bajnokok Ligája-visszavágó pedig csak március 13-án lesz (miközben a Realnak már március 5-én játszania kell az Ajax ellen).

A Real Madrid-Barcelona szombaton 20.45 órakor kezdődik.