Vágólapra másolva!
Éveken át bezzegligaként tekintettünk a lengyel élvonalbeli focibajnokságra, az Ekstraklasára. A két-három évvel ezelőtt még tucatnyi magyar játékos számára a nagy kiugrás lehetőségét kínáló bajnokságból mostanában egyre rosszabb hírek érkeznek. Legújabban a kétezres évek sikercsapata, a Wisla Krakow készül csődbe menni és visszazuhanni az ötödik vonalba. A történet nem egyedülálló, és úgy tűnik, hogy a szép felszín alatt csúnya betegségek rágják a lengyel focit.

Könnyen lehet, hogy december 21-én Lech Poznán ellen vívta hosszú ideig utolsó élvonalbeli bajnoki mérkőzést a Wisla Krakow a lengyel labdarúgás egyik legpatinásabb múltú klubja. A KS Cracoviával egyetemben 1906-ban, első lengyel klubként alapított Wisla 13-szoros bajnok (az 1951-ben megnyert tizennegyedik címet a kupagyőztes Ruch Chorzów kapta meg végül), négyszeres kupagyőztes, az 1978-79-es idényben pedig negyeddöntőbe jutott a Bajnokcsapatok Európa-kupájában, ami a nemzetközi kupasikerekben nem dúskáló lengyel fociban kiugróan nagy sikernek számít.

Wisla-szurkolók a Cracovia elleni városi derbin - nem az ötödik ligát érdemelnék Forrás: NurPhoto/Artur Widak/NurPhoto/Artur Widak

A hasonló eredményekre azonban még egy jó ideig várni kell, ha hihetünk a Visztula partjáról érkező híreknek. A klub hónapok, ha nem évek óta az összeomlás szélén állt, és miután az utolsó reménybeli befektető számára is világossá vált november végén, hogy egy 30 millió zlotys (kb. 7,5 millió euró) adósságot kellene a nyakába vennie a Wisla képében, inkább megköszönve a lehetőséget, más befektetést keresett magának.

Nem ismeretlen a vendég a baj

Krakkóban és általában a lengyel fociban azonban nem most kezdődtek a problémák. A lengyel focit csak az elmúlt egy évtizedben két súlyos korrupciós botrány rázta meg. 2006-ban a lengyel sportminiszter rendelt el vizsgálatot az ország futballszövetsége (PZPN) ellen, ami Wit Zelazko igazgatósági tag letartóztatása, majd a teljes futballvezetés felfüggesztése után a FIFA-val vívott nyílt háborúskodásig vezetett, mely során Sepp Blatter, FIFA-elnök és Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő egymásnak üzengettek –

míg előbbi az ország csapatainak kizárásával fenyegetett, addig utóbbi a korrupció elleni harc fontosságával a zászlaján vonult hadba.

Végül, ahogy az lenni szokott, győzött a FIFA, és a futball integritásának szentsége, a PZPN vezetői így visszaülhettek a székeikbe, és minden ment tovább a megszokott kerékvágásban.

Egészen a következő évig, amikor meg a Lengyel Olimpiai Bizottság lendült akcióba, amely „a jogszabályok sorozatos és durva megsértése" miatt felfüggesztette a PZPN működését, megvonta Michal Listkiewicz elnök jogkörét, és egy adminisztrátort nevezett ki, aki rövid áttekintés után úgy nyilatkozott, hogy „jogi káosz uralkodik a szövetség szívében".

Michal Listkiewicz feje fölött nem csak a lengyel sas árnyéka reszketett Forrás: AFP/Janek Skarzynski

Az európai szövetség (UEFA) meglepődött, hogy már megint egy civil szervezet mert beavatkozni az ügyeibe, és sürgősen a vita rendezésére szólította föl a feleket – különösen annak fényében, hogy Lengyelország már javában készült az Ukrajnával közös 2012-es Európa-bajnokság megrendezésére. A sportminiszter kérésére eljáró olimpiai bizottság azonban ezúttal nem hátrált meg,

és végül mintegy 200 érintettet vettek őrizetbe:

a PZPN alkalmazottaitól kezdve, klubvezetőkön át játékosokig és játékvezetőkig, miközben 52 klubnál folytattak vizsgálatokat feltételezett fogadási csalások miatt. A 2009-10-es szezont 15 hivatásos játékvezetővel – ennyi maradt – indította el a liga, de úgy nézett ki, hogy minden rendben van.

Persze, hogy nincs rendben

Pedig mi sem állt ennél távolabb. A lengyel foci egyik baja: a pénz. De nem a túl kevés, hanem a túl sok pénz. A 2010-es évektől ugyanis rászakadt a bank az Ekstraklasára. A liga sorra kötötte a jobbnál jobb televíziós szerződéseket, eurómilliók röpködtek a lengyel foci egén, 2015-ben a Canal+ és az Eurosport 2015-ben már évi 32,6 millió eurót fizetett a jogokért, idén pedig két szezonra (2019-2020 és 2020-2021) pedig már félmilliárd złoty (116,5 millió euró) került az asztalra. Az irdatlan összeg azt jelenti, hogy az Ekstraklasa közvetítési joga a nyolcadik legértékesebb Európában, amiből a klubok is szépen profitálnak: évente 70 millió zlotyt (kb. 16,3 millió eurót) osztanak szét az élvolnal csapatai között.

A példás gazdálkodás sikert gyümölcsözik - a Legia Warszawa játékosai (középen Nikolics Nemanjával) a 2016-os bajnoki címet ünneplik Forrás: Sputnik/Alexey Vitvitsky

Ehhez képest a bajnok Legia Warsaw-t – a kevés példásan gazdálkodó csapat egyikét – kedves ismerősünk, a luxemburgi Dudelange lőtte ki az Európa-liga selejtezőjének harmadik körében, miután a BL-selejtező második fordulójában túl nagy falat volt a fővárosiaknak a szlovák Spartak Trnava.

De hogy lehet ilyen körülmények között csődbe menni? Úgy, hogy a klubok két marékkal kezdik szórni a pénzt.

A Wislánál például már 2012-ben komoly problémát jelentett a felelőtlen gazdálkodás,

amit Bogdan Basalaj elnök, és a játékosként hússzoros holland válogatott Stan Valckx személyesített meg. A bajnoki címeket sorra nyerő – 2001 és 2011 között hétszer végeztek az első helyen – krakkói klubban már akkoriban havi 20 ezer eurós fizetéseket utaltak, ami nem is lett volna akkora baj, ha a klub 8 millió euró körül költségvetésének nem viszi el a 70 százalékát(!) a játékosok és az edzői stáb bére. 2012 nyarán a Tele-Fonica telekommunikációs cég majd' két és félmillió eurós mentőöve rántotta ki a kátyúból a csapatot, valamint a legjobb játékosuk, Maor Melikson eladása, akiért 2,3 millió eurót fizetett a francia Valenciennes.

A Wisla nem magányos harcos ebben a csatában, a 2011-12-es szezon első két helyezettje, a Slask Wroclaw és a Ruch Chorzow már ugyanúgy elesett, mint ők. Előbbi neve még ott van az Ekstraklasa mezőnyében, utóbbi viszont már csak harmadosztályú meccsekkel boldogítja a szurkolóit.

Kis csapatok járnak mostanában egy nagy csapat stadionjában:

A Wislát azonbam ár 2016-ban és 2017-ben is csak a Tele-Fonica nagyvonalúsága mentette meg: előbb a klubot megvásároló Jakub Meresinski bukása (a self-made üzletemberről kiderült, hogy hamis bankgaranciákkal és nem létező szponzori szerződésekkel ült be a tulajdonosi székbe), majd a klubot 10 millió euróért (pontosabban 40 millió+1 zlotyért) megvásároló német Stechert Gruppe jelentett csődöt egy héttel az adás-vétel után.

Ezt is meg fogják úszni

"Biztos vagyok benne, hogy a Wislát nem fogják kizárni, legalábbis nagyon meglepne, ha ez megtörténne – mondta az Origónak Jarek Kruk, kielcei sportújságíró. – A Wisla nagy klub, népszerű, és lehet szinte bármekkora adóssága, én 30 millió zlotyról tudok egyébként, a politika közbe fog lépni, és meg fogja menteni. A bajok egyik legfőbb okozója szerintem nem is annyira a rossz vezetés, hanem a klubot valójában irányító huligáncsoport, a Sharks (Cápák), amelyik teljesen átvette a hatalmat a Wisla fölött."

Római kiránduláson a Sharks a derbi napján a baráti Lazio-ultrák oldalán:

Lengyelországban minden valamirevaló csapatnak megvan a maga "cége", azaz huligáncsoportja. Ezek közül is az egyik legnagyobb és legveszélyesebb a Sharks, amelyik nem csak a helyi rivális Cracovia csoportjaival (pl. a sokat mondóan Anti-Wisla nevet viselő legnagyobb csoporttal) áll hadban, de egy-két baráti csoportot kivéve mindenki mással is. A Sharks tagjai nem csak "hétköznapi" huligánok, többen is mélyen be vannak ágyazva közülük a helyi szervezett bűnözésbe, akik a fényes nappal, nyílt utcán elkövetett gyilkosságtól sem riadnak vissza.

"Sajnos valóban komoly anyagi gondok vannak a Wislánál, a játékosok már négy-öt hónapja nem kaptak fizetést" – mondta az Origónak az év utolsó, Lech Poznan elleni bajnokiját a helyszínen megtekintő 27-szeres magyar válogatott, Guzmics Richárd, aki 2014 őszétől 2017 januárjáig volt a lengyel klub játékosa.

"Ettől függetlenül a játékosok becsülettel hajtanak, mindent megtesznek a pályán, amit a szurkolók szerfelett díjaznak. A pénteki meccsen ugyan a Wisla kikapott a Lech Poznantól (0-1), de a szurkolók egy hatalmas transzperensen mondtak köszönetet a csapat minden tagjának a játékosoktól, az edzőkön át az orvosi stábig bezárólag. A vesztes meccs után is 23 ezer ember tapsolt felállva a csapatnak."

"Hogy mi lesz ezek után a csapattal, azt viszont nem tudom, és igazából senki sem tudja. Többen és többször is próbálták már megmenteni a Wislát, ahol tényleg évek óta komoly gondok vannak, már akkor is voltak, amikor én eljöttem onnan. Legutóbb egy ismerősöm próbálta megvenni a csapatot társulva három-négy céggel, de amikor kiderül, hogy annyira átlthatatlan a helyzet, hogy azt sem lehet tudni, valójában mekkora az adósság, inkább elálltak a vételtől."

"Most arról beszéltek a szurkolók, illetve arról szólnak a hírek, hogy egy kambodzsai üzletember veszi meg a Wislát, aki éppen pénteken tárgyalt a polgármesterrel, de, hogy milyen eredménnyel, arról senki nem tud semmit.

Az új vevő egy bizonyos Ly Vanna nevű üzletember lenne, aki az Alelega befektetési alapon keresztül vásárolná be magát a Wislába. A klub 60 százalékát venné meg, fennmaradó negyven pedig egy brit-luxemburgi társasághoz kerülne. A Reuters beszámolója szerint Vanna több európai klubban is bír érdekeltséggel, így a Slavia Prahában, a Vitória Guimaresben, de vannak érdekeltségei az amerikai profi ligában (MLS) szereplő New York City FC-ben, vagy a japán Jokohama FC csapatában.

Eljött az ő idejük, azt írják:

A Reuters 40 millió zlotys (10,7 millió dolláros) adósságról tud – jól jelzi az állapotokat, hogy ahány forrást, annyi eltérő számot találtunk – amiből 3,2 millió dollárt december 28-ig ki is fizetnének Vannáék, a fennmaradó 7,5 milliót pedig rövid határidőn belül rendeznék. A fényes tervek szerint ezt követően egy éven belül további 34,8 millió dollárral hoznák egyenesbe a klubot, majd várhatóan jó haszon reményében eladnák.

Guzmics Richárdnál is rákérdeztünk a Sharks szerepére abban, hogy idáig jutott a patinás klub, és védő nem cáfolta a lengyel forrásunk által elmondottakat.

"A Sharksról nem szeretnék rosszat mondani, sőt, legszívesebben semmit sem mondanék róluk... Valóban óriási befolyásuk van a klub vezetésére, hogy csak egy példát mondjak: nem mindig azok igazolnak a Wislához, akiket a klubvezetés szeretne szerződtetni. De fontos hangsúlyozni, hogy a csapat mögött rajtuk kívül is egy nagyon elkötelezett szurkolósereg áll,

Az is igaz, hogy a 104-szeres lengyel válogatott Jakub Blaszczykowski a Bundesligát otthagyva (jelenleg a Wolfsburg játékosa - a szerk.) ingyen is játszana egykori csapatában. Ő egyébként évek óta nem kevés pénzzel segíti a Wislát. Az biztos, hogy üres a kassza, a klub az idei évre járó összes tévés pénzt is felélte már, azaz most már csak abban bízhatnak, hogy az új vevőjelölt valóban megmenti a klubot."

Azok után, hogy két éve még tucatnyi magyar játékos – Kádár Tamás, Lovrencsics Gergő, Guzmics, Holman Dánvid, Nagy Dominik, Nikolics Nemanja, Gosztonyi András, Mervó Bence, Gyurcsó Ádám, hogy csak a legismertebbeket említsük – játszott az Ekstraklasában, mára csak ketten maradtak hírmondónak, Nagy Dominik (Legia Warszawa) és Kecskés Ákos (Korona Kielce). A néhány éve még az európai topligák felé repítő ugródeszkának tűnő Ekstraklasának mára oda lett a vonzereje, és, ha így folytatják, az lesz a legkisebb bajuk, hogy nem mennek Lengyelországba focizni a magyar játékosok.