Az első bajnoki aranyat az '44-es szezon utolsó előtti, AIK elleni meccse hozta el, amelyet 36 ezer néző előtt rendeztek a legendás Rasunda-stadionban. A következő kilenc idényben a Malmö FF mindig dobogós volt, négyszer pedig meg is nyerte az Allsvenskant.
A klub egyik erőssége a fiatal játékosok, illetve a környező régióban (Scania) focizó tehetségek kinevelése és felépítése volt. Ilyen volt a '70-es évek sztárja, a 70-szeres svéd válogatott, három világbajnokságot (1970, 1974, 1978) megjárt Bo Larsson, akit a legendás Nils Liedholm mellett a valaha volt legjobb svéd focistának tartanak.
A Malmö FF-ben háromszáznál is több bajnokin lépett pályára, a 74 éves ikonnak ma szobra áll a malmői stadion előtt.
Az 1970-es évek volt aztán csak az igazi sikersztori: a Malmö FF sorra nyerte a bajnoki címeket (összesen ötöt), az 1977-es sikerrel pedig a klub kvalifikálta magát a Bajnokcsapatok Európa Kupájának 1978-79-es sorozatába, hogy aztán a svéd klubfutball legnagyobb sikerét érje el. A nagy menetelés során búcsúztatták az AS Monacót, a Dinamo Kijevet, a Wisla Krakow-t és az Austria Wient, hogy végül csak a müncheni Olimpiastadionban rendezett döntőben kapituláljanak a Nottingham Foresttel szemben (0-1).
A BEK-döntő így is a svéd klubfutball legnagyobb sikere,
mi több, a Malmö FF az egyetlen skandináv csapat, amelyik BEK-, illetve BL-döntőt játszhatott.
Nem csoda, hogy ezt követően első csapatként kapták meg a rangos svéd lap, a Svenska Dagbladet Arany Medálját az adott év legnagyobb svéd sportsikeréért. Zárásként – mondanunk sem kell, hogy egyetlen skandináv csapatként – még játszottak egy Interkontinentális-kupadöntőt a paraguayi olimpia ellen (0-1 otthon, 1-2 Asunciónban), miután a Forest nem volt hajlandó kiállni a kétmeccses párharcra.
Malmői viszonylatban ezután szerényebb évek jöttek, 1985-ig be kellett érni két kupasikerrel, abban az évben viszont leült a kispadra egy Roy Hodgson nevű ifjú (bizony, 37 éves volt még csak) angol,
a csapat pedig szárnyalni kezdett: sorozatban öt bajnoki címet nyert.
A csapatnak ekkor olyan sztárjai voltak, mint Jonas Thern, Martin Dahlin, Stefan Schwarz és Patrik Andersson, akik a '90-es évek nagyszerű svéd válogatottjának voltak az oszlopai.