Kiprich majdnem elaludt, mégis minden büntetőjét berúgta

Vágólapra másolva!

A holland Rob Maas jól ismeri a magyarokat, hiszen a Feyenoordban együtt futballozott Kiprich Józseffel, majd a Herthában Dárdai Pál és Király Gábor csapattársa is volt. Másfél hete Magyarországra vetette a sors, őt nevezték ki a Vasas Kubala Akadémia szakmai igazgatójává. A 47 éves szakember meglepődött, amikor a tavalyi foci-Eb-n látta, hogy korábbi főnöke, Bernd Storck vezérletével remekelnek a magyarok Franciaországban, most pedig úgy látja, hogy a magyar labdarúgás fejlődésnek indult. Azt mondja, egy holland fiatal visszakérdez, hogy miért az a feladat az edzésen, a magyarok viszont szótlanul megcsinálják a munkát.

Játékosként a legtöbb időt a Herthában töltötte, ahol akkoriban két magyar csapattársa is volt Dárdai Pál és Király Gábor személyében. Milyen élményeket szerzett a német klubnál?
Kilenc évet játszottam Németországban, ebből ötöt Berlinben, ahol az élet nagyszerű volt. De ha a futballra gondolok, sajnos akkoriban gyakran sérüléssel bajlódtam, így nem mondanám, hogy ez volt a karrierem legjobb része. Dárdai Pált és Király Gábort viszont egyaránt nagyszerű fickónak tartom. Nem csodálkozom, hogy Pálból mára remek edző lett, hiszen egy igazi taktikus futballista volt. Gáborról tudom, hogy még ma is aktív kapus, aminek csakis az lehet az oka, hogy imádja a labdarúgást. Szerettem velük együtt játszani, nagyon szorgalmas embereket ismertem meg bennük. Jóban voltunk, főleg Pállal volt közeli a kapcsolatom.

Rivalizáltak is egymással?
Többnyire mindketten védekező középpályásként játszottunk, mégis, többször egyszerre voltunk tagjai a csapatnak. De azért valamennyire egymás riválisai is voltunk. A sport ilyen, el kell fogadni az edző döntését, én mindig elfogadtam.

Ön szerint minek köszönheti Dárdai, hogy – egyetlen magyarként – topligás vezetőedző lett belőle?
Nagyon sok időt töltött Berlinben, így a kisujjában van minden, ami a klubhoz köthető. Hihetetlenül jó stratéga, aki olvassa a játékot, a futballban él, és szinte ösztönösen tudja, hogy mit kell tennie egy jó csapat létrehozása érdekében. Berlinben megbíznak benne, ő pedig élt a kínálkozó eséllyel.

A Bundesligában nem jellemző, hogy egy edző ennyire fiatalon a nagycsapat élére kerüljön, de a dolgok változnak.

Ott van a 49 éves Jürgen Klopp, aki már 2001 óta vezetőedző, vagy megemlíthetem a Hoffenheimet irányító Julian Nagelsmannt is, aki mindössze 29 évesen irányít egy első osztályú klubot. Nekem tetszik ez az irányvonal.

Kikérte esetleg Dárdai vagy Király tanácsát, mielőtt ide jött?
Nagyon gyorsan történt minden, így nem beszéltem velük, de ha lesz alkalmam, szívesen meghallgatom őket. De nem csak őket ismertem Berlinből, hiszen annak idején Bernd Storck jelenlegi magyar futballkapitány volt a Hertha másodedzője.

Együtt a pályán Dárdai Pállal (2002. január 27., Dortmund-Hertha 3-1) Forrás: Bongarts/Getty Images/BONGARTS/Martin-Rose

Az a berlini csapat a másodosztályból a BL-csoportkörig vitte. Hogy látja, eljuthat egyszer ismét ilyen magas szintre?
A Bundesligában bármi megtörténhet. A Bayern a legnagyobb aranyvárományos, mögötte második a Leipzig, de még a negyedik helyezett is elindulhat a BL-selejtezőben. Az ötödik Hertha még odaérhet, a hazai meccseit rendre megnyeri, idegenben viszont nem ennyire sikeres, ha ebben javul, bekerülhet a top négybe.

1993 és 1996 között a Feyenoordban szerepelt – egy csapatban Kiprich Józseffel. Mennyire volt népszerű a magyar csatár a szurkolók körében?
Hihetetlen volt. Ha most visszamenne, biztosan nagy tömeg várná és ünnepelné. A Feyenoord a munkásosztály klubja.

József a hosszú hajával, kissé lomha mozgásával együtt a szurkolók bálványa volt. Azért, mert egy normális fickó volt, olyan, mint bármelyik drukker.

Nem voltak sztárallűrjei, és nem ismertem még egy olyan focistát, aki úgy rúgta a büntetőket, mint ő. Majdnem elaludt, amíg odaért a 11-es ponthoz, majd kivárt lövés előtt, aztán oda rúgta, ahová csak akarta. És egyet sem hibázott el. Ő a mai napig roppant népszerű figura Rotterdamban.

Maas szerint Kiprich (piros-fehér mezben) a Feyenoord-drukkerek abszolút kedvence volt Forrás: VI-Images via Getty Images/2012 VI-Images/Vi-Images

Mire gondolt tavaly, amikor a magyar válogatottat látta az Eb-n, amint megnyeri a csoportját?
Azon gondolkodtam, hogy ki az edzője ennek a jó csapatnak? Aztán láttam, hogy Bernd Storck az, kissé meglepődtem. Nagyon jó benyomást tett rám a válogatott, és egyértelműen úgy látom, hogy a magyar labdarúgás fejlődésnek indult.

Honfitársa, Erwin Koeman is próbálkozott már előbbre vinni a magyar focit, de ő nem igazán járt sikerrel. Mi lehetett az oka?
Jól ismerem Erwint, az edzőm is volt, és nagyszerű szakembernek tartom. De a csapat-edző kapcsolat olyan, mint egy házasság, nem mindig úgy történnek a dolgok, ahogyan előre eltervezzük, és néha ezért válással végződik. De hogy ő pontosan miért nem járt sikerrel, azt nem tudom megmondani.

Hogyan találtak egymásra a Vasassal?
Olyan embernek tartom magam, aki egyfolytában fejlődni szeretne az élet minden területén. Megkeresett a Vasas, hogy nézzem meg az akadémiáját. Azzal szembesültem, hogy

a Vasasnál rendkívül szorgalmas és nagyszerű emberek dolgoznak, akik egy magasabb szintre szeretnék emelni az akadémiát.

Számomra ez egy hatalmas kihívás, és úgy döntöttem, belevágok.

Van-e saját futballfilozófiája?
Van öt órája, hogy elmondjam? (nevet) Megpróbálom röviden összefoglalni. Védekező játékos voltam, de tisztában vagyok vele, hogy az emberek azért mennek ki a stadionba, hogy élvezzék, amit látnak. Ma már sokkal inkább a támadó futball híve vagyok, mint játékos koromban. A nézetem szerint az ellenfél térfelén letámadással kell próbálkozni, és addig ott kell tartani a labdát, ameddig csak lehet. Minél több időt töltünk közel az ellenfél kapujához, annál több esélyünk van a 90 perc során a gólszerzésre. Úgy gondolom, a Vasas is ezt a stílust képviseli: egyfolytában próbálja visszaszerezni a labdát, nagy sebességű játékot produkálva.

Korcsmár Zsolt, a Vasas válogatott védő-középpályása a minap azt mondta, a Vasas azért sikeres idén, mert – a Barcelona játékát idézve – igyekszik minél többet birtokolni a labdát. Egyetért ezzel?
Egyelőre nem alkotnék erről véleményt. De annyit elmondhatok, hogy ha van egy akadémiád, és próbálod ezt a játékot képviselni, könnyebb lesz a fiataloknak megragadniuk az első csapatban, mert ez a stílus nagyon gyors gondolkodást követel. Ha gyorsan vissza akarod szerezni a labdát, akkor nincs időd arra, hogy esetleg csalódott legyél az elvesztett labda miatt. Sokszor azt látjuk, hogy ha eladja a labdát egy játékos, bosszankodik egy sort, pedig ilyenkor kell rögtön nyomás alá helyezni az ellenfelet.

A Vasas szakmai kapcsolatot ápol a Vitesse-szel, ahol ön is volt már edző. Mit gondol, ugyanazt kell-e tenni a magyar klub fiataljaival, mint ami a holland tehetségekkel történik?

Nem hiszem, hogy mindent csak úgy le kellene másolni. Mindkét klubnak megvan a saját identitása, de az edzőknek kapcsolatban kell lenniük, hogy egymástól megtudják, mi az, amit Hollandiában, és mi az, amit Magyarországon érdemes alkalmazni.

Én is azért vagyok itt, hogy tanuljak – a nyelvet, a munkafolyamatokat, a magyar emberek karakterét.

Tervezi-e, hogy holland tehetséget csábítson a klubhoz, az akadémiához?
Ez nincsen a céljaim között. Én azt szeretném elsősorban, ha magyar játékosokat nevelnénk ki az első csapat számára.

Hogy látja, mi a különbség egy holland és egy magyar fiatal labdarúgó között?
Még csak egy hete vagyok itt, és erre a kérdésre is keresem a választ. De ahogy most látom, ha egy holland fiatal kap egy feladatot, visszakérdez: miért kell ezt megcsinálnom? Érdekli, foglalkoztatja a dolog, hogy annak mi a célja. A magyar pedig fogja magát, és megcsinálja, amit mond neki az edző. Ha egy edzőmeccsen kimegy a labda az alapvonalon kívül, a magyarok rögtön folytatják a játékot, míg Hollandiában egy ilyen eset után a felek rögtön harcolnak, hogy kié a labda. A holland jobban küzd magáért, másként áll a játékhoz is, nagyon benne van a győzni akarás.

A hollandok sokat panaszkodnak, ami néha jót is hozhat magával, de azért inkább rosszat tesz. Néha jobb csendben maradni, és csak csinálni a munkát.

Ahogy említettem, Magyarországon csak egy hete vagyok, de egyelőre azt látom, hogy kicsit csendesebbek a játékosok, szorgalmasan megcsinálják, amit az edző mond. Más karaktere van egy magyar játékosnak. Ez nem jelenti, hogy ez rosszabb vagy jobb, csak más, és nekem ezt is figyelembe kell vennem, amikor ebben a közegben szeretnék célokat elérni.

György Tamás, az akadémia tulajdonosa tavaly októberben azt mondta: a különleges adottsággal megáldott gyerekeknek egyelőre a külföldi topakadémiákon a helyük, mert nem tart ott a magyar utánpótlás-nevelés, hogy ezekből a gyerekekből kihozza a maximumot. Mit gondol erről?
Én azt látom, hogy az itteni emberek igyekeznek jobbá tenni a dolgokat a futballban. Én nem hiszem, hogy az az út nem vezethet sikerre, ha valaki először Magyarországon játszik, és aztán megy külföldre.

Dióhéjban az akadémiáról

A 2007 óta működő Vasas Kubala Akadémia a 2011-ben 100 éves jubileumát ünneplő, budapesti Vasas Sport Club labdarúgó-utánpótlás nevelésével foglalkozik, és 2011. december 9-én vette fel Kubala László nevét. Az akadémiai rendszer elsősorban az élsportra fókuszál, elitképzést valósít meg, de a gyerekek élethosszig tartó sportolásra való nevelését is nagyon fontos feladatnak tekinti - olvasható az akadémia weboldalán. Az ovifoci-program keretében már kisgyerekekkel is foglalkoznak az akadémia szakemberei az óvodákban kihelyezett foglalkozásokon.

A Vasas Kubala Akadémia célja, hogy részt vállaljon a magyar labdarúgás utánpótlás-nevelésében, és magas színvonalon biztosítsa az ehhez szükséges feltételrendszert. A labdarúgók képzése 6 éves kortól 19 éves korig - két bázison, a főváros két kerületében (XIII. Fáy utca, II. Pasaréti út) párhuzamosan - zajlik. Az akadémia évről évre mintegy 500 labdarúgóval foglalkozik. A képzési rendszerben jelenleg több mint húsz korosztályos fiúcsapat, illetve folyamatosan bővülő lány- és női csapat, több mint negyven szakember felügyeletével vesz részt. Nyílt, tehát nem bentlakásos akadémia - a vidékiek ugyanakkor kollégiumban laknak, a többiek otthon a családjukkal.

Vida Máté, Berecz Zsombor, Kleisz Márk, Ádám Martin - ők négyen a felnőttcsapat tagjai, rajtuk kívül több játékos a BFC Siófok - mint a Vasas NB II-es partnercsapata - felnőttkeretéhez kerültek az elmúlt időszakban. Akiből légiós lett: Bencze Márk (Vitesse), Vida Kristopher (DAC), Bogdán Ádám (Liverpool), Hutvágner Gergely (Sampdoria), Németh András (KRC Genk), Bach Botond (Viktoria Köln). Bogdán és Vida kivételével mindannyian utánpótláskorúak, de most is több akadémistát figyel egy-egy külföldi klub.