Nincs értelme tini focistákat erőltetni az NB I-ben

Csányi Sándor akció beszélget Foglalkozás FOTÓ FOTÓTÉMA háttal HÉTKÖZNAPI Közéleti személyiség foglalkozása labdarúgó sportoló sportvezető SZEMÉLY
Lyon, 2016. június 22. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke a magyar válogatott tagjaival beszélget a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság F csoportja harmadik fordulójában játszott Magyarország - Portugália mérkőzés végén, a lyoni stadionban 2016. június 22-én. A találkozó 3-3-as döntetlennel ért véget. MTI Fotó: Illyés Tibor
Vágólapra másolva!
A Magyar Labdarúgó-szövetség a weboldalán közzétett egy kérdőívet, amelyet bármennyi szurkoló kitölthet, és a válaszok tükrében akár komoly változások is bekövetkezhetnek a magyar futballban. Megkérdeztünk három ismert magyar focistát, hogy mit gondolnak a tizenegy kérdésről. Dombi Tibor, Laczkó Zsolt és Halmosi Péter szavaiból az derül ki, hogy még az NB I jelenlegi vagy korábbi szereplői is egészen másképp vélekednek arról, hogy hány mérkőzést kellene közvetítenie a TV-nek, illetve hogy a színvonal-növekedés vagy az olcsóbb jegy-e a fontosabb.

Cikkünkben felsoroljuk a Magyar Labdarúgó-szövetség kérdéseit, majd az azokra a kerdoiv.mlsz.hu-n adható válaszokat is feltüntetjük, végül pedig a három megkérdezett futballista véleményét olvashatják.

Az MLSZ első kérdése a szurkolókhoz: ön milyen csapatszám mellett szervezné az NB I-es és NB II-es bajnokságokat?

  • Kis létszám mellett (10-12 csapat/bajnoki osztály)
  • Nagy létszám mellett (14-16 csapat/bajnoki osztály)
  • Minél nagyobb létszám mellett (18-20 csapat/bajnoki osztály)

A Premier League-ben is megfordult Halmosi Péter teljesen elégedett a mostani lebonyolítással. "Magyarország nem egy akkora ország, hogy 10-12-nél több klubot elbírjon az élvonal, és nincs is ennyi csapatra valónál több NB I-es szintű játékos. A tizenkét csapatos NB I teljesen reális" – nyilatkozta a Haladás ballábas futballistája.

Egyetért vele a Honvédnál kölcsönben szereplő Paks-hátvéd, Laczkó Zsolt: "A mostani lebonyolítás elég jó, izgalmasabb, kiegyensúlyozottabb, mint amikor 16 csapat szerepelt az NB I-ben.

Az egykori debreceni kedvenc, jelenleg 43 éves Dombi Tibornak viszont jobban bejött a korábbi rendszer: "Én régimódi vagyok, a 16 csapatos bajnokság tetszett a legjobban. Most túl sokszor játszanak egymással a csapatok. Tizennyolc-húsz csapatra biztosan nincsen szükség, hiszen nincs annyi jó klub, amely megütné az élvonal szintjét, és a szurkolótáborok is elég soványak lennének."

Milyen lebonyolítási formát alkalmazna az NB I-es bajnokságban?

  • Végig körmérkőzés (mindenki játszik mindenkivel)
  • Körmérkőzéses alapszakasz (mindenki játszik mindenkivel kétszer), és utána körmérkőzéses felsőház és körmérkőzéses alsóház (házon belül mindenkivel kétszer)
  • Körmérkőzéses alapszakasz (mindenki játszik mindenkivel kétszer), és utána kieséses rendszerben helyosztó párosmérkőzések

"Ami most van, az működőképes" – mondja a 37 éves Halmosi, aki szerint esetleg annyit lehetne változtatni, hogy egy szezonon belül két csapat egymás elleni meccsei során a harmadik bajnokin az a csapat lehetne a pályaválasztó, amelyik az első két párharc után jobban áll a tabellán, mint a riválisa, például bekerült a legjobb hat közé. A mostani rendszerben ugyanis – például – három Fradi–Újpestet is rendeznek, és az egyik fél kétszer is hazai pályán szerepelhet. Hogy melyik, arról sorsolás dönt.

A volt válogatott Halmosi Péter (balra) szerint nonszensz, hogy az NB I-ben pluszpénzt kap az a csapat, amely rendre betesz a kezdőjébe egy 20 éven aluli fiatalt Forrás: MTI/Illyés Tibor

Laczkó Zsolt szerint jó és korrekt a mostani lebonyolítás, míg Dombi Tibor csak annyit változtatna, hogy nem 12, hanem 16 csapat küzdene egymással, így a klubok mindegyik ellenféllel egyszer játszhatnának otthon, egyszer pedig idegenben.

Szükség van-e valamilyen módosításra, illetve ösztönzésre annak érdekében, hogy a csapatok jobban törekedjenek a győzelemre, a gólszerzésre?

  • Igen, kellene, hogy izgalmasabb legyen minden mérkőzés
  • Nem, ma is elég izgalmasak a mérkőzések

Furcsának nevezték ezt a kérdést a megkérdezettek, nem értették pontosan,

az MLSZ vajon milyen döntéssel tudná gólgazdagabbá tenni a bajnokikat.

Ötlete ezzel együtt mindenkinek volt. A 35-szörös válogatott Halmosi Péter szerint minden futballista magát tudja motiválni azzal, hogy kitűz maga elé egy célt. "A klubok azzal segíthetik a játékosokat, ha minden rendben van, és profi körülményeket biztosítanak" – mondta.

Laczkó Zsolt (jobbra) úgy véli, nem jó ötlet a szurkolók létszámától is függővé tenni a támogatásokat Forrás: MTI/Illyés Tibor

Az 1996-os atlantai olimpián is megfordult Dombi szerint sem lehet kívülről befolyásolni azt, hogy érdekfeszítőbbek legyenek a bajnokik. "Nem mondom, hogy izgalmasak a meccsek, de ily módon ezen nem lehet változtatni."

A 30 éves Laczkó úgy véli, hogy egy bajnokság mindig lehet izgalmasabb, de ez csak a játékosokon múlik. "Ha jobbak lesznek a csapatok, akkor jobb meccseket láthatnak a nézők is. A 12 csapatos bajnokság mindenképp izgalmasabb, hiszen mindenkinek nagyon kell a győzelem, a pont."

Kell-e befolyásolni, korlátozni a külföldiek számát a mérkőzéseken?

  • Igen, kötelező szabállyal
  • Igen, de nem kötelező szabállyal, hanem pénzügyi ösztönzéssel
  • Nem kell korlátozni, hagyni kell a csapatokat/edzőket

Röviden a mostani szabályról. Az a csapat juthat plusztámogatáshoz, amelyiknek a kezdőjében maximum három, a keretében legfeljebb hét légiós van. A kupaindulóknál ez a szám öt, illetve tíz.

Dombi nem pénzügyi motivációval szabályozná a légiósok számát, Halmosi pedig úgy véli, a mostani rendszer teljesen jó. Laczkó öt külföldit engedne játszani egy csapatban, míg a keretekben tíz légiós szerepeltetését engedélyezné.

Kell-e kötelezni vagy ösztönözni a fiatal magyar játékosok – 19 évesek vagy fiatalabbak – szerepeltetését a mérkőzéseken?

  • Igen, kötelező szabállyal
  • Igen, de nem kötelező szabállyal, hanem pénzügyi ösztönzéssel
  • Nem kell korlátozni, hagyni kell a csapatokat/edzőket

Ebben a kérdésben nagyon egyetértettek a megkérdezettek, egyikük sem támogatja a jelenlegi szabályozást, amely úgy szól, hogy egy 20 éves vagy annál fiatalabb labdarúgó szerepeltetése esetén pluszpénzhez jut az adott klub. Ennek a focistának legalább 17 mérkőzésen az elsőtől az utolsó percig a pályán kell lennie, vagy egy hasonlóan fiatal játékos állhat csak be helyette. További támogatás jár, ha nemcsak egy, hanem két vagy három fiatalt is rendszeresen bevet az NB I-es csapat.

Halmosi a hármas választ támogatja. "Nonszensz, ha egy fiatalnak – attól függetlenül, hogy megvan-e a megfelelő képessége – kötelező játszania. Nonszensz, ha csak azért jut lehetőséghez, mert van egy ilyen szabály. Ezzel leveszik a fiatalok válláról a terhet." Szerinte ez a szabály azért is hibás, mert vannak olyan korosztályok, amelyben egyszerűen nincsenek NB I-es szintű játékosok, és az edzők csak azért teszik be őket, mert így több pénzhez juthat a csapat.

Dombi is hasonlóan gondolkodik. "Nem szabályoznám sehogyan a fiatalok szerepeltetését. Ha fiatal és jó, akkor tegyék be, ha nem jó, akkor maradjon ki."

Dombi Tibor szerint semmi komoly gond nincs a nézők viselkedésével a stadionokban Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A 22-szeres válogatott Laczkó Zsolt egyenesen úgy véli, hogy a mostani szabály árt a fiatalok fejlődésének. "Eddig is kijöttek fiatal tehetségek, pedig nem volt olyan szabály, amely pénzügyi ösztönzést nyújtott volna a szerepeltetésük esetén. Az edzőknek meg kell hagyni, döntsenek ők arról, hogy bekerül-e egy fiatal a csapatba vagy sem –

Ettől nem fognak a fiatalok jobban fejlődni, sőt ez ártalmas lehet a számukra. Ha nem készek az NB I-re, mégis beteszik őket, akkor lehet, hogy éppen ezért nem fejlődnek tovább."

A szövetség a kluboknak fizetendő pénzek elosztásakor figyelembe vegye-e a nézőszámokat az NB I-ben?

  • Igen, fontos lenne ezzel is ösztönözni őket, hogy tegyenek meg mindent a nézők kiszolgálásáért, a nézőszám növeléséért
  • Nem, a nézőszám növelése nem fontos
  • Nem, mert bár fontos a nézőszám növelése, de ezért ne kapjanak pénzt a klubok

Dombi nem tenne különbséget, úgy véli, a nézőszám ne befolyásolja a pénzek elosztását. Másképp gondolkodik a kérdésről Halmosi Péter: "Mivel a szurkolókért van a futball,

Ez azért is fontos, mert sokkal jobb teljesítményre sarkall egy focistát, ha telt ház előtt játszhat. Ahol erre nincs meg az igény, ott nincs szükség első osztályú futballra. Ezért is örülök, hogy egyre több az új stadion, de oda semmiképp nem érdemes új arénát felhúzni, ahol még negyed ház sem várható."

Laczkó szerint fontos ugyan a szurkolók szerepe, de ne ez alapján kapjon több vagy kevesebb pénzt egy csapat.

Melyik állítás áll legközelebb az igazsághoz a nézőtéri magatartással kapcsolatban?

  • Teljesen rendben van minden a lelátókon
  • Nincsenek komolyabb fizikai rendbontások, de a rigmusok közönségesek, gyalázkodóak
  • A nézőtéri magatartás miatt nem járok mérkőzésre

Halmosi szerint a bevezetett módosításokkal, a beléptető rendszerrel nincsen probléma, a gond abból adódik, hogy az MLSZ a klubokat bünteti szurkolói rendbontás esetén.

Ha egy Hali-meccsen atrocitás történik, berepül például egy söröspohár, akkor először pénzbüntetést kap a klub. Másodjára szektorbezárással büntetik, harmadjára zárt kapus meccs következhet. Pedig szerintem az adott embert kellene büntetni – persze nem az MLSZ-nek, hanem a kluboknak –, hiszen ha kiragadják, és nem járhat onnantól meccsre, akkor kétszer is meggondolja, hogy miképp kellene viselkednie a lelátón. Nem korrekt, ha egy-két ember miatt büntetik a klubot, és ezzel a játékosokat."

"Nem olyan vészes a helyzet, fizikai balhék nincsenek, és gyalázkodásokat sem hallhatunk minden meccsen" – fogta rövidre a választ Dombi.

Halmosi szerint jó, hogy sok stadion épül, de csak oda kell új aréna, ahol szurkolói is vannak a csapatnak Fotó: Polyák Attila - Origo

Laczkó is elégedett a mostani helyzettel. "Teljesen rendben van minden. Tíz éve is hasonló volt a helyzet, most is vannak rigmusok, szidják a játékosokat, a csapatokat, de ezzel együtt kell élni, el kell fogadni. Mindenkinek megvan a véleménye, lehet, hogy valakinek ez nem tetszik, de ez lesz 5-10 év múlva is. A szurkoló része a focinak, és azért megy ki a lelátóra, hogy elmondja a véleményét, és miért ne mondhatná el? Kicsit fel van ez fújva, hiszen a világon mindenhol ez van, és ez a jövőben sem fog változni."

Állítsa fontossági sorrendbe az alábbi tényezőket! Minek kell változnia, hogy többen menjenek NB I-es mérkőzésre (a legfontosabb az 1, a legkevésbé fontos az 5)?

  • Legyen sokkal olcsóbb a jegy
  • Legyen sokkal színvonalasabb a játék
  • A szurkolók jobb és tartalmasabb kiszolgálása mérkőzések alatt és között
  • A jegyvásárlási (regisztrációs) szabályok könnyítése
  • Sportszerű szurkolás

Dombi szerint a színvonal, a nézők kiszolgálása és a regisztráció könnyítése a legfontosabb, aztán jön az olcsóbb jegy, végül a sportszerű szurkolás.

"A felsoroltak mindegyike szükséges ahhoz, hogy többen legyenek a stadionokban, ezek között nincs olyan, amit kivennék – vélekedik Halmosi. – Az viszont nagyon fontos, hogy a csoportokból kiragadják a sportszerűtlenül szurkolókat."

Laczkó Zsolt szerint

olcsóbb jegyárak esetén több néző lenne.

"A második legfontosabb a jegyvásárlás megkönnyítése. Nem könnyű belépőhöz jutni, sokakat ez is elriaszt. Aztán jön a színvonal, minél több jó játékos érkezik a bajnokságba, annál jobban érdekelheti az NB I a drukkereket."

A 12 csapatos NB I hány mérkőzését közvetítse egyenes adásban a közvetítési jogokkal rendelkező MTVA?

  • 1
  • 2-3
  • 4-5
  • 6

Idén, az első négy fordulóban hármat közvetített, azóta pedig szombatonként két-két meccset ad a televízió.

"Ha hatot lehet, akkor hatot közvetítsenek – mondta Halmosi. – Ha valaki rajong egy csapatért, akkor megnézi a helyszínen, a televízióban pedig a leendő ellenfelek játékerejét ellenőrizhetik a drukkerek. Egyébként úgy vélem,

egy igazi fanatikus akkor is kint van a stadionban, ha adja a tévé,

ha nem."

Az NB I-es nézőszámmal Csányi Sándor MLSZ-elnök sem lehet elégedett Forrás: MTI/Illyés Tibor

Halmosival teljesen ellentétes véleményen van Dombi. "Nem tudom, azért nem járnak-e a szurkolók a meccsekre, mert túl sokat közvetít a tévé.

Laczkó viszont Halmosival ért egyet: "Minél több meccset kell közvetíteni. Profi bajnokságról van szó, mindegyik csapat ugyanannyit érdemel, mint a másik, ráadásul

más országokban is gyakori, hogy minden meccset közvetítenek.

Én egyébként a másodosztályból is mindegyik találkozót szívesen látnám a képernyőn."

Törekedni kell-e arra, hogy az NB II-es bajnokság feltételei minél nagyobb mértékben legyenek azonosak az NB I-es bajnokság feltételeivel?

  • Igen, minél jobban, hogy csökkenjen a különbség a két osztály között
  • Nem, az NB II inkább az NB III-hoz hasonlítson
  • Nem, az NB II ne hasonlítson se az NB I-re, se az NB III-ra

Dombi a hármas opciót választja, az NB II ne hasonlítson se az élvonalhoz, se a harmadik osztályhoz. Laczkó szerint az lenne a legjobb, ha az NB I-hez hasonlítana, de ez nem reális, a másodosztály minden országban speciális, más futballszintet jelent, és nem lehet összevetni az élvonallal.

Halmosi csökkentené a különbséget a két legmagasabb szintű bajnokság között. "Az a jó, ha az NB II az élvonalhoz közelít, hiszen ez az NB I előszobája. Ha nő a másodosztály színvonala, akkor a magyar futball is jobbá válhat."

Kell-e, fontos-e erősíteni a női labdarúgást és a futsalt?

  • Igen, mindkettőt
  • A női focit igen
  • A futsalt igen
  • Egyiket sem

Dombi Tibor egyiknek sem a híve, de úgy véli, mindkét sportág egyre népszerűbb külföldön is. "Sok embert érdekel, ezért azt mondom, mindkettőt erősítsék."

"Ha van rá keret, akkor persze, szánjanak rá pénzt, de sem a női futball, sem a futsal soha nem lesz képes a nagypályás focival versengeni semmilyen szinten.

– véleményezte a kérdést Halmosi.

"A női focit nem szeretném megbántani, de nem tartom fontos tényezőnek – persze lehet, hogy én látom rosszul. A futsal viszont egyre jobban fejlődik, szerintem azt érdemes erősíteni" – mondta el a véleményét Laczkó Zsolt.

Az NBI tavaszi szezonja ma kezdődik.