Hiába lett Európa legjobbja, örökre rajta ragadt a tésztás bélyeg

Vágólapra másolva!

31 éve őt választották Európa legjobb szövetségi kapitányának, az irapuatói 0-6 azonban örökre megbélyegezte. Az UEFA égisze alatt a világ legjobb szakembereivel dolgozhatott együtt, itthon elsőként csinált bajnokcsapatot a Videotonból. Szerdán ünnepli 75. születésnapját Mezey György, a magyar labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitánya.

Mezey György játékosként is szerepelt az élvonalban, de sikereit edzőként érte el. 1954-től a Rákosligeti AC-ban futballozott, húszévesen került a Testnevelési Főiskola csapatához (TFSE), majd a Budafoki MTE (1965–66), a Keszthelyi Haladás (1966–67), és az MTK (1968–69) labdarúgója volt. Pályafutását a Bp. Spartacusnál fejezte be, ahol játékosedzőként is dolgozott.

Hat évvel később megnyerte a BVSC-vel a másodosztályt, 1977 és 1980 között pedig az MTK-nál dolgozott, irányításával 1978-ban bajnoki bronzérmet szerzett a kék-fehér csapat.

A magyar futballszurkolók azonban elsősorban nem erről ismerik.

Mezey már a nyolcvanas évek elején a válogatott mellett is dolgozott, edzőként segítette Mészöly Kálmán munkáját. 1983-ban szövetségi kapitány lett, ő vezette ki a csapatot az 1986-os világbajnokságra, mely a nem hivatalos ranglistán Európa legjobb válogatottjává lépett elő, még Brazíliát is legyőzte a Népstadionban 3-0-ra. Mezeyt pedig az év szövetségi kapitányának választották Európában.

Minimum a nyolcaddöntő

A mexikói vébére az esélyesek között emlegetve utazott ki a csapat. Az eddigi utolsó világbajnoki szereplés emlékezetesre sikeredett, de sajnos nem azért, mert megleckéztettünk volna mindenkit, hanem mert az első mérkőzésen megrendítő pofonba szaladt bele a csapat.

Pedig Mezey György rendkívül magabiztos volt a torna előtt, a Labdarúgás című lapnak 1986 májusában így nyilatkozott: "Válogatottunk eljutott arra a szintre, hogy bízzon önmagában, ne ijedjen meg ellenféltől, szokatlan környezettől. A továbbjutás feltétlenül benne van a gárdában, de kevés, ha megállunk a legjobb 16 között."

A rádió Sportvilág című műsorában ugyanezt hangsúlyozta:

Rég volt ennyire egységes az ország egy labdarúgókérdés megítélésében.

Vezető, szurkoló, játékos és edző egyformán elvárja azt, hogy a 16-ba kerüljünk. Ez minimális célkitűzésnek is felfogható."

Az irapuatói katasztrófa

1986. június 2-án aztán jött az irapuatói csapás, a szovjet válogatott kiütéses, 6-0-s győzelmet aratott. "Az összes válogatott úgy utazott ki, hogy volt néhány kiló a játékosokon, tudták, a mexikói hőségben úgyis leadják.

Mi olyan karcsún utaztunk ki, mint az agarak, nem volt semmi tartalékunk.

Meg B tervünk sem. Csak egyvalamit tudtunk, a letámadást, az meg a pokoli melegben nem működött, mert kipukkadtunk. Mindenki elhűlten nézte, hogy délben tartjuk az edzéseket, amikor az ellenfelek este, a viszonylagos hűvösben tréningeztek. Ilyen előzmények után álltunk ki az oroszok ellen, és úgy vertek meg minket 6-0-ra, hogy 10-0 is lehetett volna" – mondta néhány éve az Origónak Esterházy Márton az okokról.

Pedig a taktika egyedülálló volt.

Mezey György egy idén júniusban megjelent Nemzeti Sport-interjúban úgy fogalmazott, a rendszer hasonlított arra, amit Pep Guardiola a Barcelonánál használt, és arra irányult, hogy labdavesztés után hogyan támadják le az ellenfelet.

Mezey, a szakember

1970 és 1973 között a Testnevelési Főiskola Kutatóintézete Módszertani Osztályának labdarúgó szakágát vezette. 1973 és 1977 között a TF Sportjátékok Tanszékének főiskolai adjunktusa volt. 1990-ben szerezte meg egyetemi doktori címét, 1991-ben címzetes egyetemi docenssé avatták. 1997-ben védte meg a kandidátusi értekezését. Két könyve jelent meg: Élvonalbeli labdarúgók felkészítése (1988), Gyöngyvirágtól lemondásig (1990).

Szakmai munkáját többször is elismerték. 1982 óta mesteredzői címmel rendelkezik, 1985-ben megkapta Az újságírók díját, Az év edzője címet, valamint ő lett Európában Az év szövetségi kapitánya. 1988-ban Ezüstgerely-díjjal, 2010-ben Sebes Gusztáv-díjjal tüntették ki. 2011-ben az Év Labdarúgóedzője lett, és ugyanebben az évben Székesfehérvár díszpolgárává választották.

"Fantasztikus két évünk volt. Mezey Gyuri megtalálta a taktikát, és hozzá a megfelelő játékosokat. Mindenki hülyének nézte, amiért négy, úgymond, favágót játszatott egyszerre: Nagy Anti, Kardos, Garaba és Róth, csupa centerhalf meg beállós, csakhogy mindegyik tudta, mi a dolga, és mi

a letámadásunkkal megfojtottuk az ellenfeleinket.

Sose kellett hátramennem labdákért, maradt erőm a támadásokra. Idehaza is kontráztunk, rengeteg labdát szereztünk, feltoltuk a védővonalunkat az ellenfél térfelére, és ha ott miénk lett a labda, az azonnal gólhelyzetet jelentett. Nem voltak klasszisaink, csak Détári és Nyilasi, de közülük is a Tibi volt az igazi sztár. Ő volt a csapat vezére, a játékával és a habitusával is. Aztán Mezey nem vitte ki a világbajnokságra, Mexikóba. Nyilasi kiesése volt a végső csapás, nélküle nem volt ugyanaz a válogatott, mint vele" – emlékezett vissza Esterházy.

A Nyilasi-ügy

A felkészülési időszakban leginkább Nyilasi Tibor itthon hagyása borzolta a kedélyeket. Az Austria Wienben szereplő klasszist bábuként rángatták, a klubja nem akarta elengedni, folyt a huzavona, hogy műtsék, ne műtsék a gerincével. Végül megoperálták, de a válogatott csapatkapitányaként 1986. május elsején nem utazhatott el a kerettel a lienzi edzőtáborba, neki ugyanis a klubjával Innsbruckban volt jelenése.

Ahogy Szepesi György akkori MLSZ-elnök nyilatkozta néhány éve a Népszabadságnak, sajnos gyenge kezű volt ebben az ügyben. "Hagytam, hogy Mezey leszállítsa Nyilasit a repülőtérre induló autóbuszról, és nem rendeltem haza a válogatottat az ausztriai Lienzből, a magaslati edzőtáborozásról, noha Östreicher már az első este telefonált nekem: innen haza kell menni. Attól tartottam, ha beavatkozom, Mezey lemond" – mondta.

Hogy mi volt a fő probléma: az ausztriai magaslati edzőtáborozás, a mexikói hőségben való edzés vagy a sokat emlegetett tészta, azóta sem tudni.

A kétszeres olimpiai és négyszeres világbajnok öttusázó, dr. Török Ferenc az Origónak azt mondta, ő a hatvanas években többször is járt Mexikóban, és megpróbált segíteni a felkészülésben. "Ha valaki tudta, hogy magaslaton hogyan lehet készülni, akkor az én voltam. Mezey Gyuriék megkerestek engem és a keretorvost, Gótzy doktort.

Elmondtuk, hogy mit és hogyan kellene csinálni, de aztán ebből nem sok valósult meg.

Sőt. Mondtam, hogy az elv egyszerű: magaslaton lakni, tengerszinten edzeni. Erre ők elutaztak hideg magaslatra Ausztriába, ami nem azonos azzal, ami Mexikóban várta őket. Mindenki ment a saját feje után... Amit a futballválogatott csinált, a három héten keresztül tésztaprogram, öngyilkosság volt."

Mezey szerint ezt ennél egyszerűbben is meg lehet fogalmazni: ez egy szakmai bukás volt.

"A vereséghez az vezetett, hogy a három éven át sikerrel működő csapatjátékunk csődöt mondott.

Kettő-null után ugyanazt folytattuk, szépen kinyíltunk. Kilenc lesre ment a szovjet válogatott, előremozgó védelemmel szemben. A bajt én sem tudtam megállítani, félidőben meg már én is azon voltam, hogy javítsunk valamit a gólarányon, ez is nagy hiba volt, jöttek is a további gólok. Ez egy egyszerű szakmai bukás volt" – mondta két évvel ezelőtt a Magyar Lelátónak adott interjúban.

Az idei Nemzeti Sport-interjúban azt mondta, a futballszerető emberektől csak pozitív visszajelzéseket kapott, rosszakarói pedig a 0-6-tól függetlenül is voltak.

Mezey első kapitánysága alatt 30 mérkőzésen irányította a válogatottat,

18 győzelem mellett 5 döntetlen és 7 vereség volt a mérlege.

A vébé után távozott a posztról. Kuvaitban először szövetségi kapitány lett (az 1986-os Ázsiai Játékokon bronzéremig vezette a válogatottat), majd az al-Jarmúk vezetőedzőjeként dolgozott.

1988-ban tért vissza a magyar nemzeti csapathoz, de csak öt mérkőzés erejéig. Augusztus 31-én, Linzben egy 0-0-s döntetlennel mutatkozott be Ausztria ellen, Izlandot 3-0-ra verte a válogatott, majd a világbajnoki selejtezők során Észak-Írország 1-0-s legyőzése után Görögországban 3-0-s zakó következett, az utolsó mérkőzés a máltai 2-2 volt.

Ezúttal önként távozott, a bundabotrány miatt ugyanis – az ő szavaival élve – a rendőrség állította össze a csapatot. Nem átvitt értelemben, hanem szó szerint. Egy 2007-es Index-interjúban mesélte, hogy össze kellett állítania egy százas listát, a nyomozók pedig ebből válogattak, ki játszhat Máltán. Ezt annyira megalázónak érezte, hogy inkább lemondott.

Bajnoki cím a Honvéddal

1989-90-ben a finn Hangö IK-nál dolgozott, majd Kaszás Gábor halála után a Videotonhoz igazolt. 1990 és 1992 között a Bp. Honvéd vezetőedzője volt, 1991-ben a bajnoki címig vezette a csapatot.

1992-től 1993-ig ismét külföldön edzősködött, a kuvaiti al-Tadámon csapatával 1993-ban bajnok lett. Utána következett a BVSC (1997. július–október), ahol már nem edzőként, hanem menedzserként vállalt szerepet. A klub legnagyobb sikerét elérve 1996-ban a bajnokságban és a Magyar Kupában is ezüstérmes lett.

Fél év Vasas, fél év Újpest

A kétezres évek elején előbb a Vasasnál, majd az Újpestnél volt vezetőedző. Angyalföldön fél idényt töltött (2000. július – 2001. január), de Újpesten is mindössze ennyi ideig maradt, 2003 júliusától 2004 februárjáig. A munkáját szinte a kezdetektől anyagi gondok hátráltatták, és az eredmények is elmaradtak a várakozásoktól. A Magyar Kupában a legjobb 64 között az NB II-es Kaposvölgye 2-1-re legyőzte a lila-fehéreket, a 12 csapatos bajnokságban pedig távozásakor pedig mindössze a 8. helyen álltak, a válás mindennek ellenére szokatlanul békésen zajlott.

"Hosszú távú munkára szerződtem Újpestre, de sajnos időközben nagyon rossz anyagi helyzetbe került a klub. A vezetők a túlélést csak a játékosok eladásával tudják elkerülni, amit én tökéletesen megértek. Rósa, Szanyó és végül Kovács Zoltán elvesztését azonban már nem tudom szakmailag kompenzálni" – mondta a távozásakor.

Edzőképzéstől a bajnoki aranyig

1995 és 1996 között a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szakmai igazgatója, majd 1997-től 2012-ig az edzőképző központ igazgatója is volt. Ebben az időszakban dolgozta ki az edzőképzés új szabályait, átültetve a magyar gyakorlatba az európai szövetség (UEFA) képzési elveit. Többször volt a FIFA technikai bizottságának instruktora, az UEFA szakmai bizottságnak tagja. 1999 és 2006 között az MLSZ elnökségi tagja, 1999-2000-ben és 2005-2006-ban a szövetség alelnöke is volt.

2008-ban az átalakult FC Fehérvár (a korábbi Videoton) sportigazgatójává nevezték ki, emellett a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó-akadémia (PFLA) vezetője is volt. 2009 nyarán mindent elkövetett, hogy Lothar Matthäus legyen a fehérváriak edzője, de miután a terv kudarcot vallott, ő maga ült le a kispadra.

Irányításával 2011-ben a csapat megszerezte története első bajnoki címét,

meglepetésre mégsem hosszabbított vele a klub (helyére érkezett Paulo Sousa). "Büszke vagyok arra a munkára, amelyet három és fél év alatt a klubnál végeztem. Minden feladatot, amelyet rám bíztak, teljesítettem, köszönöm mindenkinek, aki ebben segített. Sajnálom, hogy nem tudtam megvalósítani a további terveimet, azaz nem tudtam a Videotonnal nemzetközi sikereket elérni" – mondta akkor.

A Videoton labdarúgói a magasba dobálják Mezey Györgyöt, miután a csapat megszerezte története első bajnoki címét Forrás: MTI/Kovács Tamás

Mezey ötlete nyomán jött létre a hazai utánpótlás-nevelést megreformálására hivatott Bozsik-program. 2007 és 2010 között a felcsúti PFLA szakmai irányító testületét vezette, az akadémián az ő szabadalmán alapuló gyakorlópálya-rendszert vezettek be.

Idén már kihagyta az Eb-t

2012-ben még Fabio Capellóval, Gerrard Houllier-vel és Lars Lagerbäckkel együtt az UEFA technikai csapatának tagjaként a helyszínen elemezte az Európa-bajnokság mérkőzéseit, idén azonban hosszú idő után munka nélkül nézhette a mérkőzéseket.

Az Eb előtt azért még tett egy váratlan kijelentést: "Őszinte leszek: én nem találom ennek a kijutásnak a szakmai hátterét" – mondta. Hozzátette azt is, hogy kijöhet a lépés a csapatnak, de sima kiesés is lehet belőle.