Reszkessetek, topligák, jönnek az oroszok!

Három orosz klub is ott lehet a legjobb 16 között az Európa Ligában, és mindhárom topligás csapaton túljutva juthat el odáig. A Premjer Liga színvonala évről évre erősebb, köszönhetően az oda érkező légiósoknak és sztáredzőknek, és egyes vélemények szerint a bajnokság hamarosan felnőhet a topligák mellé. Van olyan mutató, amelyben már a spanyol bajnokságot is megelőzi az orosz első liga.

Az Európa Liga legutóbbi fordulójának fő nyertesei az orosz klubok voltak: a három - még versenyben lévő - oroszcsapata egyaránt topligás ellenféllel játszott, és szerzett előnyt a visszavágóra. A Zenit Szankt-Petyerszburg a Liverpoolt verte 2-0-ra, az Anzsi Mahacskala a Hannover ellen nyert 3-1, a Rubin Kazany pedig hatalmas bravúrt végrehajtva Madridban győzött 2-0-ra a címvédő Atlético ellen. A forduló eredményei alapján úgy tűnik, hogy az EL-ben a legjobb 16 között egyedül Oroszországnak lesz kettőnél több csapata.

Közvetlenül a topligák mögött

Az oroszok eredményei már az elmúlt évtized közepén is figyelemre méltóak voltak. 2005-ben a CSZKA Moszkva, három évvel később pedig a Zenit nyerte meg az UEFA-kupát, az európai szövetség ranglistáján pedig az orosz Premjer Liga egyre feljebb lépett. A 2005-ös rangsorban Oroszország még csak a 13. volt, három évvel később viszont már a hatodik, majd három éven keresztül csak az angol, az olasz, a spanyol, a német és a francia bajnokság volt erősebb. A legutóbbi, 2012-es listán az oroszok hetedikek voltak, Portugália megelőzte őket, így az aktuális idény végén a Premjer Ligából csak két csapat indulhat a BL-ben, ráadásul az ukránok is Oroszország elé kerülhetnek a szezon végén, ezzel együtt az orosz bajnokság fejlődése egyértelműen látszik.

A pályán elért sikereknek megvan a gazdasági hátterük. A 2000-es évek közepétől egyre több pénz ömlött az orosz futballba, a klubok nagy része pedig tehetős állami cégek vagy gazdag oligarchák kezében van. A Zenit tulajdonosa a Gazprom, a Lokomotivé az orosz állami vasút, a Dinamóé a legnagyobb állami bank, a VTB, a vidéki klubok közül pedig többet is a regionális önkormányzat (a Terek Groznyijt például a csecsen, a Rubin Kazanyt pedig a tatár) szponzorálja, de van olyan is, hogy némi kormányzati nyomásra egy helyi üzletember állt a csapat mellé, mint az Anzsi Mahacskalánál Szulejman Kerimov.

Szulejman Kerimov is öli a pénzt az Anzsiba AFP/Sergei Rasulov

Sztárok és válogatottak

Az orosz klubok kifejezetten jól állnak anyagilag, és mindez az átigazolási időszakokban is érződik. Idén januárban például csak a Premier League és a Serie A csapatai költöttek többet, és a 2012-2013-as idény legdrágább transzfere is egy orosz klub nevéhez fűződött: tavaly nyáron a Zenit 55 millió eurót fizetett a Portónak a brazil támadóért, Hulkért. És nem ő az egyetlen nemzetközileg is elismert futballista, aki az orosz ligát választotta: a belga Axel Witsel, a brazil Willian, a kameruni Samuel Eto'o, az elefántcsontparti Seydou Doumbia, a japán Honda Keiszuke, az olasz Domenico Criscito vagy éppen Dzsudzsák Balázs példája is azt mutatja, hogy a Premjer Liga nagyon vonzó a focisták számára. Januárban a francia válogatott Yann M'Vila az angol élvonal helyet választotta inkább az orosz bajnokságot.

A Transfermarkt.de adatai szerint a bajnokságban szereplő játékosok összértéke alapján az orosz élvonal jelenleg a hatodik legerősebb Európában az angol, a spanyol, az olasz, a német és a francia liga mögött - de Oroszországban csak 16 csapatos a bajnokság, vagyis ha futballistákra lebontva átlagot számolunk, akkor a Premjer Liga a franciákat is megelőzi. Sőt: a Svájcban működő, a labdarúgás statisztikai elemzésével foglalkozó intézet, a CIES Football Observatory legfrissebb kimutatása szerint az európai bajnokságok közül csak az angol és a német élvonalban magasabb a válogatott játékosok aránya. A CIES adatai alapján a Premier League-ben 2011 októberében a futballisták 42,5 százaléka volt válogatott, ugyanez a szám a Bundesligánál 35,6, az orosz Premjer Ligánál pedig 30,1 volt - a Ligue 1, a Serie A vagy a Primera División csak ezután következett.

A Zenithez a Gazpromnak is köszönhetően olyaz sztárok igazoltak, mint Hulk (jobbról a második) és Willian (balról a második) AFP/Kirill Kudryavtsev

Magas szakmai színvonal

Ráadásul a mostani szezonban a bajnokság sokkal kiegyensúlyozottabbnak tűnik, mint az elmúlt években. Az előző idényben például a Zenit úgy lett bajnok, hogy 13 pontot vert a második Szpartakra - most viszont 19 forduló után a CSZKA Moszkva csak két ponttal vezet az Anzsi előtt, a harmadik Zenit lemaradása pedig csak további három pont. Az európai kupaindulásért pedig gyakorlatilag még a mezőny fele versenyben van: az ötödik helyezés még EL-részvételt ér, és a tizedik FK Krasznodar mindössze négy ponttal van lemaradva az ebben a pozícióban álló Szpartaktól.

Oroszországból a sztárcsapatokhoz

Az orosz élvonal kifejezetten jó ugródeszkának bizonyult néhány kelet-európai futballista számára. A Chelsea szerb védője, Branislav Ivanovic két évet töltött a Lokomotiv Moszkvánál, mielőtt Angliába szerződött; honfitársa, Nemanja Vidic szintén két évig futballozott a Szpartak Moszkvában, hogy aztán a Manchester United csapjon le rá; a szlovák Martin Skrtel pedig négy, Zenitnél eltöltött idény után igazolt a Liverpoolba. A szerb Milos Krasic ugyan nem vált be a Juventusnál, de a torinóiak a CSZKA Moszkvától vették meg.

Vidic Moszkvából érkezett Manchesterbe AFP/Mike Stobe

www.globalsoccerapp.com