Drogbáró, háborús bűnös és körözött miniszterelnök is vezethet futballklubot

Kolumbiában drogbárók támogatták futballcsapatokat, Szerbiában egy háborús bűnös került egy klub élére, és az emberei az ellenfelet fenyegették, Spanyolországban az Atlético Madrid elnöke ellen nyolcvan eljárás folyt. A bűn világa a futballt sem kerülte el, és számos olyan példát találni, amikor olyan emberek kerültek vezető pozícióban, akik szembe kerültek a törvénnyel.

Az, hogy az 1980-as években a kolumbiai labdarúgást teljesen átszőtte a kábítószer-maffia, nem jelent újdonságot - elvégre a futball miért jelentett volna kivételt az egész társadalomra jellemző hatás alól.

Köztudott volt, hogy szinte mindegyik klub mögött valamelyik drogbáró állt: a Millonarios tulajdonosa például a "Mexikói" becenévre hallgató José Gonzalo Rodríguez Gacha volt, a medellíni kartell egyik vezetője, aki 1989-ben tűzharcban halt meg. A klub most állítólag azt fontolgatja, hogy visszaadja azt a két bajnoki címet, amit ebben az időben szerzett.

A kábítószer uralta a kolumbiai focit

A szurkolók nem fogadták jól a hírt - elvégre a többi kolumbiai sztárklub is a kábítószer-kereskedelemből származó pénzekből gazdálkodott. Az América Calit a Rodríguez Orejuela testvérek pénzelték, míg a medellíni Atlético Nacional elnöke az a Hernán Botero volt, akit 1984-ben kiadtak az Egyesült Államoknak, ahol pénzmosás vádjával börtönbüntetésre ítélték - 18 évvel később, 2002-ben szabadult, és tért vissza Kolumbiába.

A Nacional azonban a távozását követően sem maradt magára, hiszen a hírhedt drogbáró, Pablo Escobar lett a fő támogatója. A sikerhez a futballban is sok pénzre van szükség, de nem mindegy, hogy ezt miként teremtik elő, és a túlzott költekezés akár vissza is üthet. Jó néhány olyan egyesületről tudunk, amely adósságspirálba keveredett, azonban az már ritkábban fordul elő, hogy emiatt a tulajdonosnak az igazságszolgáltatás előtt is felelnie kell.

A Lazio egykori tulajdonosa, Sergio Cragnotti viszont így járt: az üzletember az 1990-es években nem sajnálta a pénzt a cél érdekében, kirívóan magas összegekért olyan sztárokat igazolt, mint Christian Vieri, Juan Sebastián Verón, Claudio López vagy Hernán Crespo - utóbbit akkor világrekordnak számító 52 millió euróért. A nagy költekezésnek azonban meglett a böjtje, hiszen az egyesület 2003-ra csődbe jutott (még úgy is, hogy 2002 nyarán 66 millió euró bevétele volt Crespo és Alessandro Nesta eladásából), adóssága több mint 200 millió eurót tett ki, és Cragnottit gazdasági bűncselekmények miatt 11 évre ítélték el.

Gil y Gil ellen 80 eljárás folyt

A magyar futball követői jól emlékezhetnek a Stadler FC-re, amely mindössze öt éven keresztül létezett - de ebből négy évet az NB I-ben töltött el. Az akasztói milliomos, Stadler József 1993-ban vette át a Kiskőrösi Petőfi csapatát, és nevezte el saját magáról, a gárda pedig egy évvel később feljutott a legjobbak közé.

A tulajdonos új stadiont építtetett Akasztón, a puszta közepén, az együttes kétszer is a kilencedik helyen végzett az NB I-ben, ám miután Stadler ellen eljárás indult adócsalás vádjával, a klubnak is leáldozott. Stadlert 1998-ban kilenc év börtönre ítélték, majd a megismételt tárgyaláson öt és fél évet kapott, amiből négy és felet le is ült. Szabadulását követően azonban ismét adócsalást követett el, amiért 2011-ben megint elítélték.

Olyan klubelnökre is akad példa, aki már azelőtt is vétett a törvények ellen, mielőtt a futball világába került volna. Az Atlético Madrid egykori hírhedt vezetője, Jesús Gil y Gil építési vállalkozó volt, amikor 1969-ben egy a cége által kivitelezett lakóház összeomlott, 58 ember halálát okozva, és később kiderült, hogy az épület mindenféle terv nélkül épült. Gilt el is ítélték, azonban nem sokáig volt rács mögött, hiszen Franco hamarosan amnesztiát adott neki.

Gil y Gil az edzőváltásokban és a peres ügyekben is élen járt

A zűrös üzelmek azonban nem értek véget: élete során több mint 80 peres eljárás folyt ellene. A politikai pálya sem kerülte el, 1991-ben Marbella városának polgármestere lett, miután megalapította a Grupo Independiente Liberal (azaz GIL) nevű pártot. Polgármesteri titulusáról azonban 2002-ben le kellett mondania, mivel megvádolták, hogy közel 27 millió eurót sikkasztott a közpénzekből, sőt, négy napra börtönbe is zárták, annak érdekében, nehogy el tudja rejteni a bizonyítékokat az ügyben.

Bajnoki cím a fegyverek árnyékában

Angliában az ehhez hasonló esetek elkerülése érdekében 2004-ben bevezették, hogy mindenkinek, aki legalább 30 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik egy profi klubnál, át kell esnie egy vizsgálaton annak érdekében, hogy kiderüljön: alkalmas-e erre a pozícióra. A Premier League szeme előtt alighanem a volt thaiföldi miniszterelnök, Thaksin Sinawatra példája lebegett, amikor bevezette a tesztet: Sinawatra 2003-ban vette meg a Manchester Cityt, majd egy évvel később arab befektetőknek adta el - időközben ugyanis hazájában eljárás indult ellene, azóta nem is tért vissza Thaiföldre, ahol börtön várna rá.

Kelet-Európában több klubtulajdonosról és elnökről is azt tartják, hogy törvénytelen eszközökkel jutott a futballba forgatott vagyonához, de csak kevés oligarcha került a törvény elé. 2005-ben az ukrán Zakarpattyja Uzshorod elnökét, Volodimir Pauliót tartóztatták le, a vádlistán pedig gyilkosság és emberrablás is szerepelt - végül csak három év felfüggesztettet kapott.

Háborús bűnösök egymás között: Radovan Karadzic és Arkan

A szerb FK Obilic neve pedig a háborús bűnös Zeljko Raznatoviccsal, azaz Arkannal fonódott össze. A már az 1980-as években az Interpol körözési listáján szerepelt Raznatovic 1996-ban lett a belgrádi klub elnöke, amely rögtön feljutott az élvonalba, majd újoncként bajnoki címet nyert. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a lelátón rendre ott voltak Arkan szabadcsapatának emberei, az ellenfél játékosait pedig rendre megfenyegették.

Az Obilic nyert még egy ezüstérmet, de ekkor már nem Arkan, hanem felesége, a Ceca művésznéven népszerű énekesnek számító Szvetlana volt a tulajdonos. Raznatovicsot 2000-ben meggyilkolták, így nem került a nemzetközi bíróság elé, és halálát követően lassan az Obilic csillaga is leáldozott: az 1998-as szerb bajnok jelenleg a belgrádi harmadosztályban szerepel - ami összességében a hetedik vonalat jelenti.

www.globalsoccerapp.com