Angliában is kezd leáldozni a Ferguson-féle edzőknek

Alex Ferguson 25, Arsene Wenger 15 éve irányítja a Manchester Unitedet, illetve az Arsenalt, és ők még a régi, menedzser típusú szakemberek közé tartoznak, akiknek a munkáját külön edző segíti. A brit modellt azonban egyre inkább felváltja a kontinentális szisztéma, és ennek megfelelően a korábbi háttéremberek előtérbe kerülnek.

Angliában a hagyományos modell szerint a szakvezető nemcsak az első csapat irányításáért felel, hanem menedzserként is tevékenykedik. Az utóbbi időben azonban az edzői stábban dolgozó háttéremberek közül egyre többen kerülnek a reflektorfénybe - a nyáron négy Premier League-es klub is olyan vezetőedzőt nevezett ki, aki sokáig a háttérben volt.

Kinevezés 14 évnyi asszisztenskedés után

A legismertebb közülük a Tottenham Hotspur új mestere, André Villas-Boas, aki eddig még csak három szezont dolgozott vezetőedzőként, előtte viszont közel tíz esztendőként megfigyelőként, illetve pályaedzőként számítottak a munkájára. A még mindig csak 34 esztendős portugál nem akármilyen szakemberekkel dolgozott együtt, hiszen első mentora Sir Bobby Robson volt, majd pedig José Mourinho munkáját segítette, mielőtt 2009-ben az Académica Coimbra vezetőedzőnek nevezte volna ki.

A Norwich City új mestere, Chris Houghton ugyan majd 20 évvel idősebb Villas-Boasnál, de nincs akkora tapasztalata vezetőedzőként, mivel tíz évig volt a Tottenham pályaedzője, majd a Newcastle Unitednél volt asszisztens, és először csak ideiglenesen vehette át az első csapat irányítását a Szarkáknál 2009-ben, ám 2010 és 2011 között nem volt csapata.

A Liverpool kispadjára a nyáron kinevezett Brendan Rodgers az előző két szakemberhez képest rutinosnak számít vezetőedzőként, mivel először 2008 novemberében került ilyen pozícióba, még a Watfordnál, az előző két idényben pedig a Swansea Cityt irányította. Előtte viszont éveken keresztül volt a Chelsea tartalékcsapatának edzője, és dolgozott a Reading utánpótlásában is.

A West Bromwich Albion új trénere, a 48 éves Steve Clarke viszont még korábban sohasem dolgozott ebben a pozícióban - viszont asszisztensként, illetve pályaedzőként már 1998 óta aktív, és megfordult a Newcastle-nál, a Chelsea-nél, a West Ham Unitednél, legutóbb pedig a Liverpoolnál.

Ferguson a repülőtérre is kimegy, de edzést nem tart

A négy nyáron kinevezett edzőben közös, hogy taktikai és szakmai szempontból kifejezetten képzettek, és sokkal inkább megfelelnek az edző kontinentális definíciójának, mint az Angliában évtizedek inkább elterjedt menedzsernek. Nem véletlenül hívják így angol nyelven a vezetőedzőt, hiszen az esetek többségében sokkal bővebb a feladata, mint mondjuk egy német csapatnál: ő intézi az átigazolásokat, tárgyal az esetleges befektetőkkel is, figyel a különböző korosztályos gárdákra, egy szóval szinte minden az ő feladata, ami a csapattal kapcsolatos.

Egy jellemző példa: amikor a Manchester United leigazolta Mickael Silvestre-t az FC Internazionalétól, a játékost a repülőtéren személyesen Sir Alex Ferguson várta. Mindez ugyanakkor azt jelenti, hogy a klasszikus brit menedzser (amilyen például Ferguson, vagy korábban Brian Clough és Bill Shankly voltak, hogy csak a legsikeresebbeket említsük) a csapattal kapcsolatos napi munkában sokkal jobban rá van szorulva az asszisztensére.

Ferguson neves edzőket is alkalmazott asszisztensként

Nem véletlenül tartották kulcskérdésnek a Manchester Unitednél, hogy ki Ferguson segítője, és ezt a pozíciót többek között Steve McClaren és Carlos Queiroz is betöltötte - akik maguk is neves edzőnek számítanak. Fergusonra nem jellemző, hogy ő vezényelné a tréningeket, de ugyanez igaz az Arsenalra is, mindkét egyesületnél külön edző foglalkozik ezzel a csapattal.

Guardiola és Klopp irányt mutat

Az elmúlt időszakban azonban a kontinentális szisztéma egyre inkább elterjedt Angliában is, ami először a sportigazgatók kinevezésében nyilvánult meg. Ebben a rendszerben a legfontosabb feladatokat két fő látja el: egy szakmai igazgató, aki az első csapat összeállításán kívül mindenért felel, illetve egy edző, akinek viszont csak a labdarúgókkal kell foglalkoznia.

Más kérdés, hogy a tradíciókra oly kényes angolok ezt nehezen fogadták el, és rengeteg probléma volt abból, hogy az edző úgy érezte, a sportigazgató beleszól a szakmai munkába. Azonban ahogyan régi rendszerben felnőtt szakemberek elfogynak, úgy válik egyre elfogadottabbá mindez, és a korábban a háttérben tevékenykedő trénerek vezetőedzővé kinevezése is ezzel függ össze.

Már csak azért is, mert Európában is kifejezetten elterjedtté vált az a szakembertípus, amelyik sokkal nagyobb figyelmet szentel a taktikai felkészítésnek a lehető legaprólékosabb szinten is. A nemzetközi szakirodalomban sokszor mikromenedzsmentnek nevezett metódus első és egyben legsikeresebb képviselője José Mourinho, aki szintén háttérmunkásként kezdte (karrierje elején még tolmács volt a Barcánál, majd asszisztensként dolgozott). A portugál a Chelsea edzőjeként híres volt arról, személyre szóló dvd-ket készített focistáinak, amelyben kielemezte azt a játékost, akivel szembe fognak kerülni - ezeknek az összeállításában pedig éppen Villas-Boas volt a fő segítője.

De hasonlóan aprólékosan igyekszik feltérképezni az ellenfelet Josep Guardiola is, míg Németországban a Borussia Dortmunddal egymás után két bajnoki címet nyerő Jürgen Klopp tartozik ebbe az iskolába. Villas-Boas ugyan megbukott a Chelsea-nél, ám a Tottenham ennek ellenére is bízik benne, míg a Liverpool tulajdonosai Brendan Rodgersben látják a hosszú távú megoldást - a sportág nemzetközi trendjei szerint a jövő valóban az övék, nem pedig a Ferguson-féle trénereké.

www.globalsoccerapp.com